// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Pár mellbevágó következtetést máris levont a népszámlásról a statisztikai intézet

// HIRDETÉS

A végleges adatközlésig decemberig várni kell, nagy vonalakban viszont már most tudható, milyen demográfiai változások következtek be az elmúlt tíz évben.

Nem kérdés, hogy a magyar közösség szempontjából az idei népszámlálás legnagyobb kérdése, hogy mennyien vallották magyarnak magukat: a cenzus magyar nyelvű kampányának koordinátorai akkor tekintik sikeresnek, ha a nyilvántartásba vett romániai magyarok száma 1,1 és 1,2 millió között lesz, és az etnikumukról nyilatkozók körében a magyarok számaránya viszonylag stabil marad. Bár az elsődleges eredmények csak decemberben várhatók, a statisztikai intézet elnöke, Tudorel Andrei már most levont néhány fontos következtetést, mely mindenkit egyformán érint, aki ebben az országban él, nemzetiségtől, felekezettől, vagyoni helyzettől függetlenül.

Úgy tűnik, hogy Romániában élő lakosság száma tíz év alatt egymillióval csökkent: míg 2011-ben 20,12 millióan voltunk az országban, jelenleg 19 millióan lehetünk. Az összességében elégedett Tudorel Andrei elismerte, hogy az adatok borúlátásra adnak okot Románia demográfiai változásairól, hiszen jelentős egyensúlytalanság mutatkozik a nyugdíjasok és munkaképes lakosság tekintetében, és ez a korpiramison is meglátszik. Az évek során folyamatosan romlott a nyugdíjjárulékot fizetők és a nyugdíjból részesülők aránya, 2020-ban 143 nyugdíjasra mintegy 100 kiskorú (15 év alatti) jutott.

Hová tűntek honfitársaink? Sokat mondó adat, hogy jelenleg 4 millióra saccolják a külföldön élő román állampolgárok számát. A megyeszékhelyek is vonzzák a szomszédos települések lakóit, így a vidék fokozatos elnéptelenedésének lehetünk szemtanúi. Hatszázezer másodlagos lakóhely üresen áll, és még a statisztikusok is keresik erre a magyarázatot. Az is megállapítható, hogy a lakosság 46 százaléka falun él.

A mostani népszámlálásból körülbelül a lakosság 5 százaléka maradhatott ki, pedig idén először a kérdőívek online kitöltésére is lehetőség volt. A hatóságok előzetesen arra számítottak, mintegy a lakosság mintegy 35 százaléka fog online válaszolni a kérdésekre, végül sikerült elérni a 47 százalékot.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS