Nem túl jó ötlet most parlagon hagyni földeket a biodiverzitásért, figyelmezteti az EU-t Románia

Az EU új agrár- és klíma-politikájának szellemében, 2023. január 1-jétől a tagállamok szántóföldjeik 4%-át megműveletlenül kell hagyják a biodiverzitás és tájvédelem érdekében, amit Románia a jelenlegi válságdömping közepette különösen időszerűtlennek tart.

Adrian Chesnoiu mezőgazdasági miniszter tavaly december óta lobbizik az EU szerveinél, hogy gondolják újra a reformot, hiszen a globális helyzet is megköveteli, hogy az ambiciózus környezetvédelmi célok teljesítése közben vegyék figyelembe az egyes tagállamok mezőgazdasági sajátosságait.

Románia 9,4 millió hektár szántófölddel rendelkezik, aminek a 4%-a 300 ezer parlagon hagyott földet jelent.

Európai, de globális szinten sem engedhetjük meg, hogy ekkora terület kihasználatlanul maradjon, ráadásul egy olyan termékeny talajú országban, mint Románia – magyarázta Chesnoiu a szerdai kormányülés után.

A témáról folyó egyeztetések még nem zárultak le, a tagállamok mezőgazdasági minisztereiből álló tanács még ebben a hónapban napirendjére tűzi a szántóföldek kérdését. Románia, több más országhoz hasonlóan azon az állásponton van, hogy a szántóföldek minden egyes négyzetméterét be kell ültetni, mert csak így garantálható az élelmiszer-biztonság, különösen most, az ukrajnai háborús helyzetben, illetve az Oroszország elleni gazdasági szankciók idején.

Az energiakrízis az EU több direktíváját is felülírhatja:

ha nem lesz elég gáz, alternatív energiaforrások kellenek. Romániában már készítik elő a szénbányászat részleges újraindítását, aminek köszönhetőn 600 bányász kaphat újra munkát, de emellett felmerült az egyéb altalajkincsek, például a verespataki arany kitermelésének lehetősége is.  Ennyit a biodiverzitásról és tájvédelemről.