Az Ukrajna elleni orosz támadás nem csupán az eddigi európai biztonsági rendszert ingatta meg, de az ambiciózus klímacélokat is elfújta: mivel az Európai Unió most azt a célt tűzte ki, hogy a tagállamok minél kevésbé függjenek az orosz földgáztól, a jelek szerint már nem is közelít olyan nagy sebességgel a „klímakatasztrófa”, így aztán arra ösztönzik a tagállamokat, hogy bátran használják az eddig a legszennyezőbbnek minősülő szenet.

A téma Romániát is kiemelten érinti, és Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter már jelezte is:

az ország – legalább egy rövid időre – kénytelen lesz újraindítani a széntüzelésű hőerőműveit.

Mint elmondta, a válsághelyzet miatt, amely az energiahordozókat is érinti, rövid távon ismét be kell üzemelni a szénerőműveket, de persze hosszú távon a környezetbarát energia lesz a megoldás.

Csak addig valahogy ki kell húzni a teleket.

A miniszter szerint minden esetre egyelőre néhány hónapról lenne szó.

Persze csakis azokat használnák, amelyek rendelkeznek környezetvédelmi engedéllyel.

Ilyen például az Olténiai Energetikai Komplexumhoz tartozó turceni-i, rovinari-i és craiovai erőmű.

A kormány éppen csütörtöki ülésén döntött arról, hogy megmentik a csődközeli állapotba került céget, és az Európai Bizottság jóváhagyásával 2021-2025 között több mint 2,6 milliárd euró állami támogatást kap.

Persze ehhez a szénbányákat is fel kell pörgetni, a Vajdahunyadi Energetikai Komplexumhoz tartozó zsil-völgyi bányák illetékesei máris jelezték: míg az elmúlt időszakban csupán napi 6 -700 tonna szenet termeltek ki a négy bányában, a kitermelés szintje ma már eléri az 1000 tonnát.

Amúgy Romániában jelenleg 17 helyszínen zajlik szénbányászat, összesen mintegy 10 000 hektáros területen.

Bár a kormány azt tervezte, hogy 2030-ig fokozatosan bezárják a szénbányákat, az orosz invázió módosította a forgatókönyvet, így most a bányák és az erőművek újraélesztése került napirendre.

Ez nem lesz kis munka, hiszen például Erdélyben a zsil-völgyi bányatelepek a szén iránti kereslet csökkenése miatt fokozatosan kiürültek, míg 1995-ben 168 000 fős volt a Zsil-völgye lakossága, 2019-re már csak 134 000.

Ráadásul míg közülük 100 000 munkaképes, jelenleg csupán a negyedük áll alkalmazásban.

A gazdasági elemzők szerint az új uniós direktívából a két energetikai komplexumnak kellene profitálnia, azonban ehhez meg kell oldani a pénzügyi gondjaikat, és új technológiák alkalmazásával hatékonyabbá kell tenni őket.