Ezekben a napokban a fekete-tengeri földgáz kitermelését lehetővé tevő úgynevezett offshore-törvény az egyik kiemelt fontosságú téma Bukarestben. A kormánykoalíciót alkotó pártok egyeztetésein az orosz–ukrán háború kitörése után vált sürgősen megoldandó feladattá a mélytengeri gázkitermelés kérdése.
A tét igen nagy, mivel a kitermelés elindítása jelentősen csökkentené, akár meg is szüntethetné Románia energiaágazatának függését az orosz gáztól.
Olvasson még:
Florin Cîțu, a PNL elnöke szerdán azt mondta: a koalíciós egyeztetéseken minden párt jelezte, hogy támogatja az offshore-törvény új változatának mielőbbi elfogadását.
„Ahogy a parlamentbe kerül, garantálom, hogy a törvényt igen gyorsan, sürgősségi eljárásban elfogadjuk. Nagy szükség van rá, mivel máris vannak cégek, amelyek a törvény életbe lépésének másnapján máris elkezdik a gáz kitermelését” – mondta Cîțu.
Nicolae Ciucă miniszterelnök kedden arról beszélt, hogy a koalícióban megállapodás született arról is, hogy a kitermelt gázt milyen arányban osztják el: a jövedelem 60 százaléka a román államot illeti meg, 40 százaléka pedig a kitermelő cégeké lesz.
Az offshore-törvény évekkel ezelőtt elakadt a bukaresti döntéshozók szintjén: 2018-ban olyan módosítások születtek, amelyek elriasztották a kitermelő cégeket, mivel az orosz gázimportnak kedveztek. A legnagyobb érdeklődő cég az amerikai Exxon Mobil volt, amely a kedvezőtlen feltételek miatt 2019-ben el is adta a Romgaznak 50 százalékos részesedését a Neptun Deep elnevezésű mélytengeri gázkitermelési projektben, amelynek másik résztvevője az OMV Petrom.
A Fekete-tenger romániai területén hatalmas mennyiségű gáztartalékok vannak, becslések szerint 200 milliárd köbméternyit. A Neptun Deep projekt célterületén 42 és 84 milliárd köbméterre becsülik a gázmennyiséget. A számítások szerint a kitermelés megkezdése nem csak megszüntetné az orosz gáztól való függést, hanem gázexportőrré tehetné Romániát.
Az Eurostat 2020-as adatai szerint Románia gázszükségletének mintegy 7 százalékát vásárolja Oroszországtól, kb. 75 százaléka saját kitermelésből, mintegy 18 százaléka pedig más forrásokból származik, ez az arány pedig az orosz gázfüggés szempontjából igen jó aránynak számít az uniós országok körében.
Mivel az európai energiapolitika újragondolása elkerülhetetlen, és ez a szénipart is érinti, Romániának is érdemes megnézni, milyen erőtartalékokat mozdíthat – magyarázta Florin Cîţu PNL-elnök, a szenátus elnöke, aki Verespatak irányába mutogat. Ha Európa kénytelen ismét növelni a szénfogyasztását, akkor azt sem ártana ellenőrizni, miként fordíthatók a verespataki erőforrások az ország javára, tette hozzá. Folyamatban van a szénbányászattal, elektromos- és hőenergia termeléssel foglalkozó Olténia Energetikai Központ (CEO), illetve a teljes szektor átszervezése, melynek nyomán visszatérhet a bányaiparhoz mintegy 600 bányász. Egyelőre nem tisztázott, hogy szükség lesz-e szén importálására, vagy a mintegy 300 megawattos növekedés mellett új erőtartalékokat kell találnia Romániának.