// 2026. június 10., szerda // Margit, Gréta

Nagybányai kincseket mutogat a kolozsvári Szépművészeti Múzeum

// HIRDETÉS

De csak mint a mesebeli lány: meg is mutatja és nem is. Van mit bámulni, de keveset lehet tanulni.

Tudta, hogy szép csendben elkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok? Kedden ugyanis remek képanyagú kis kiállítás nyílt a Bánffy-palotában lévő Szépművészeti Múzeumban Hollósy Simon és a nagybányai művésztelep címmel már a Magyar Napok egyik programpontjaként. És így legalább négy hétig láthatjuk.

 

Tavaly egészen kiváló volt a Magyar Napok képzőművészeti vonala (lásd itt, itt, itt és itt) , és ha a nagybányai festőtelep tagjainak kolozsvári múzeum birtokolta munkáit az idei beharangozójának tekintjük, akkor a képzőművészet ismét „húzóágazat” lesz.

 

 

Szolnay Sándor kalandjai a nagybányai parkban | Fotók: Szabó Tünde

 

A nagybányai festőtelep ötlete Réti István fejéből pattant ki, és Thorma Jánossal közösen győzködték az akkor már tíz éve Münchenben tanító Hollósy Simont, hogy vállalja el a vezetését, illetve a nagybányai városvezetést, hogy adjon helyet a művésztelepnek, amit aztán 1896-ban alapítottak meg, és a második világháborúig működött. Ha nem is kifejezetten az épp divatos akadémizmus ellen jött létre, mégis sikerült megteremtenie a modern magyar festészetet, amely aztán több iskolára és további nyári telepekre rajzott ki. A nagybányai festőtelep és -iskola munkálataiba pedig 1919 után sikeresen csatlakoztak be a fiatal román festők is.

 

A történet, hogy a modern magyar és erdélyi festészet egy eldugott bányászvárosban szülessen meg némi állami és helyi támogatással, és itt több évtizedig virágozzon, legalább annyira valószerűtlen, mint amennyire nem derül ki a most megnyílt kiállításból. Szinte mindenki hallott a nagybányai festőiskoláról, az pedig, hogy a kolozsvári múzeum előszedte a raktárából az ehhez kapcsolható és megmutatható állapotban lévő képeit, remek alkalom lenne, hogy többet megtudjunk erről a fantasztikus történetről.

 

 

Ferenczy Károly: A csónakban

 

A fő teremben a telep- és iskoaalapítók: Réti István, Thorma János, Hollósy, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla képei kaptak helyet, a belső teremben a másodgenerációsok képein tűnnek fel a jellegzetes nagybányai színek és körvonalak.

 

A kiállítás információs anyaga viszont nagyon szegényes, jobbára csak a képek és szerzőinek nevére korlátozódik. Mintha a múzeum a kiállítást csak két vékony rétegnek szánná: azoknak, akik csak a képeket, színeket szeretnék élvezni, és bármilyen művészettörténeti, művelődéstörténeti információ csak zavarja őket ebben, illetve azoknak, akiknek a kisujjában van az európai festészettörténet, és bekukkantanak, hogy lám, mije is van ebből a fontos epizódból a kolozsvári múzeumnak.

 

A nagyközönségnek így marad a Wikipédia és művészeti portálok böngészése, illetve a szóbeli közlések. Augusztus 18-án ugyanis, a Magyar Napok tényleges indulásakor kvázi megismétlik a megnyitót, akkorra jelenik meg a kiállítás katalógusa, és eljön Szakács Imre képzőművész is, akinek pár képes, Hollósy munkássága előtt tisztelgő „előtárlatán” keresztül lehet belépni a nagybányai festők képei közé.

 

 

Szakács Imre egyik hommage-képének részlete

 

Nemcsak ő fog mesélni Hollósyról, hanem a Magyar Napok alatt magyar nyelvű és avatott tárlatvezetéseket is tartanak majd. Ne hagyja ki ezeket, ha ténylegesen meg szeretné ismerni, mitől volt új, más, mitől és kitől vált valóban jelentőssé, és mitől olyan élvezetes a nagybányai festőiskola.

 

 

A kiállítás „sztárjának”, Hollósy Simonnak ez az egy képe, a Máramarosi sétány látható a Bánffy-palotában. 

 

A festőtelep szakmai tekintélyét biztosító Hollósy korán, 1902-ben kiszállt a nagybányai buliból, és kis vajdahunyadi kitérő után a kárpátaljai Técsőn töltötte a nyarakat, ott is hunyt el 1918-ban. Hoppá, centenárium.

 

 

[A címlapképen Iakob Attila kurátor és Lucian Nastasa Kovacs múzeumigazgató mögött Iványi-Grünwald Bélának két, kifejezetten erre a kiállításra megtisztított képe látható.]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…
Főtér

Megint áll a bál Romániában: tengeri drón robbant a konstancai kikötőben…

… a galaci család, amelynek otthonát elvitte a ruszki drón, kap egy új lakást a Ferrari-örökös nejétől… és a mindig mosolygós Victor Ponta végleg szakított a PSD-vel és hazafiasabb vizekre evez.

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac
Krónika

Ukrán állampolgárságáról lemondott, de a moldovait felvette a korábban a kettős állampolgárságú magyarok ellen hergelő Tomac

A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit
Főtér

Krasznahorkai látogatása megint rámutatott, hogy a magyarok utálják a magyarok sikereit

A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve
Székelyhon

A polgármesternek is futnia kellett, amikor rájuk rontott a medve

Bár eredetileg csikót próbált elejteni egy agresszív székelyvarsági medve, később rátámadt és megkergette a vasárnap esti riasztásra kiérkező hatóságokat. Kénytelenek voltak ártalmatlanítani a nagyvadat.

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben
Krónika

„Büszke vagyok, hogy román vagyok”. Parázs vita a magyar Országgyűlésben

Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után
Székelyhon

Heten lettek rosszul egy családi összejövetel után

Négy gyermek és három felnőtt lett rosszul egy összejövetelen a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen vasárnap este. A mentőegységek valamennyiüket csíkszeredai kórházba szállították.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS