// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Nagybányai kincseket mutogat a kolozsvári Szépművészeti Múzeum

// HIRDETÉS

De csak mint a mesebeli lány: meg is mutatja és nem is. Van mit bámulni, de keveset lehet tanulni.

Tudta, hogy szép csendben elkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok? Kedden ugyanis remek képanyagú kis kiállítás nyílt a Bánffy-palotában lévő Szépművészeti Múzeumban Hollósy Simon és a nagybányai művésztelep címmel már a Magyar Napok egyik programpontjaként. És így legalább négy hétig láthatjuk.

 

Tavaly egészen kiváló volt a Magyar Napok képzőművészeti vonala (lásd itt, itt, itt és itt) , és ha a nagybányai festőtelep tagjainak kolozsvári múzeum birtokolta munkáit az idei beharangozójának tekintjük, akkor a képzőművészet ismét „húzóágazat” lesz.

 

 

Szolnay Sándor kalandjai a nagybányai parkban | Fotók: Szabó Tünde

 

A nagybányai festőtelep ötlete Réti István fejéből pattant ki, és Thorma Jánossal közösen győzködték az akkor már tíz éve Münchenben tanító Hollósy Simont, hogy vállalja el a vezetését, illetve a nagybányai városvezetést, hogy adjon helyet a művésztelepnek, amit aztán 1896-ban alapítottak meg, és a második világháborúig működött. Ha nem is kifejezetten az épp divatos akadémizmus ellen jött létre, mégis sikerült megteremtenie a modern magyar festészetet, amely aztán több iskolára és további nyári telepekre rajzott ki. A nagybányai festőtelep és -iskola munkálataiba pedig 1919 után sikeresen csatlakoztak be a fiatal román festők is.

 

A történet, hogy a modern magyar és erdélyi festészet egy eldugott bányászvárosban szülessen meg némi állami és helyi támogatással, és itt több évtizedig virágozzon, legalább annyira valószerűtlen, mint amennyire nem derül ki a most megnyílt kiállításból. Szinte mindenki hallott a nagybányai festőiskoláról, az pedig, hogy a kolozsvári múzeum előszedte a raktárából az ehhez kapcsolható és megmutatható állapotban lévő képeit, remek alkalom lenne, hogy többet megtudjunk erről a fantasztikus történetről.

 

 

Ferenczy Károly: A csónakban

 

A fő teremben a telep- és iskoaalapítók: Réti István, Thorma János, Hollósy, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla képei kaptak helyet, a belső teremben a másodgenerációsok képein tűnnek fel a jellegzetes nagybányai színek és körvonalak.

 

A kiállítás információs anyaga viszont nagyon szegényes, jobbára csak a képek és szerzőinek nevére korlátozódik. Mintha a múzeum a kiállítást csak két vékony rétegnek szánná: azoknak, akik csak a képeket, színeket szeretnék élvezni, és bármilyen művészettörténeti, művelődéstörténeti információ csak zavarja őket ebben, illetve azoknak, akiknek a kisujjában van az európai festészettörténet, és bekukkantanak, hogy lám, mije is van ebből a fontos epizódból a kolozsvári múzeumnak.

 

A nagyközönségnek így marad a Wikipédia és művészeti portálok böngészése, illetve a szóbeli közlések. Augusztus 18-án ugyanis, a Magyar Napok tényleges indulásakor kvázi megismétlik a megnyitót, akkorra jelenik meg a kiállítás katalógusa, és eljön Szakács Imre képzőművész is, akinek pár képes, Hollósy munkássága előtt tisztelgő „előtárlatán” keresztül lehet belépni a nagybányai festők képei közé.

 

 

Szakács Imre egyik hommage-képének részlete

 

Nemcsak ő fog mesélni Hollósyról, hanem a Magyar Napok alatt magyar nyelvű és avatott tárlatvezetéseket is tartanak majd. Ne hagyja ki ezeket, ha ténylegesen meg szeretné ismerni, mitől volt új, más, mitől és kitől vált valóban jelentőssé, és mitől olyan élvezetes a nagybányai festőiskola.

 

 

A kiállítás „sztárjának”, Hollósy Simonnak ez az egy képe, a Máramarosi sétány látható a Bánffy-palotában. 

 

A festőtelep szakmai tekintélyét biztosító Hollósy korán, 1902-ben kiszállt a nagybányai buliból, és kis vajdahunyadi kitérő után a kárpátaljai Técsőn töltötte a nyarakat, ott is hunyt el 1918-ban. Hoppá, centenárium.

 

 

[A címlapképen Iakob Attila kurátor és Lucian Nastasa Kovacs múzeumigazgató mögött Iványi-Grünwald Bélának két, kifejezetten erre a kiállításra megtisztított képe látható.]

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő
Krónika

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő

Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS