// 2026. augusztus 11., kedd // Zsuzsanna, Tiborc

Nagybányai kincseket mutogat a kolozsvári Szépművészeti Múzeum

// HIRDETÉS

De csak mint a mesebeli lány: meg is mutatja és nem is. Van mit bámulni, de keveset lehet tanulni.

Tudta, hogy szép csendben elkezdődtek a Kolozsvári Magyar Napok? Kedden ugyanis remek képanyagú kis kiállítás nyílt a Bánffy-palotában lévő Szépművészeti Múzeumban Hollósy Simon és a nagybányai művésztelep címmel már a Magyar Napok egyik programpontjaként. És így legalább négy hétig láthatjuk.

 

Tavaly egészen kiváló volt a Magyar Napok képzőművészeti vonala (lásd itt, itt, itt és itt) , és ha a nagybányai festőtelep tagjainak kolozsvári múzeum birtokolta munkáit az idei beharangozójának tekintjük, akkor a képzőművészet ismét „húzóágazat” lesz.

 

 

Szolnay Sándor kalandjai a nagybányai parkban | Fotók: Szabó Tünde

 

A nagybányai festőtelep ötlete Réti István fejéből pattant ki, és Thorma Jánossal közösen győzködték az akkor már tíz éve Münchenben tanító Hollósy Simont, hogy vállalja el a vezetését, illetve a nagybányai városvezetést, hogy adjon helyet a művésztelepnek, amit aztán 1896-ban alapítottak meg, és a második világháborúig működött. Ha nem is kifejezetten az épp divatos akadémizmus ellen jött létre, mégis sikerült megteremtenie a modern magyar festészetet, amely aztán több iskolára és további nyári telepekre rajzott ki. A nagybányai festőtelep és -iskola munkálataiba pedig 1919 után sikeresen csatlakoztak be a fiatal román festők is.

 

A történet, hogy a modern magyar és erdélyi festészet egy eldugott bányászvárosban szülessen meg némi állami és helyi támogatással, és itt több évtizedig virágozzon, legalább annyira valószerűtlen, mint amennyire nem derül ki a most megnyílt kiállításból. Szinte mindenki hallott a nagybányai festőiskoláról, az pedig, hogy a kolozsvári múzeum előszedte a raktárából az ehhez kapcsolható és megmutatható állapotban lévő képeit, remek alkalom lenne, hogy többet megtudjunk erről a fantasztikus történetről.

 

 

Ferenczy Károly: A csónakban

 

A fő teremben a telep- és iskoaalapítók: Réti István, Thorma János, Hollósy, Ferenczy Károly és Iványi-Grünwald Béla képei kaptak helyet, a belső teremben a másodgenerációsok képein tűnnek fel a jellegzetes nagybányai színek és körvonalak.

 

A kiállítás információs anyaga viszont nagyon szegényes, jobbára csak a képek és szerzőinek nevére korlátozódik. Mintha a múzeum a kiállítást csak két vékony rétegnek szánná: azoknak, akik csak a képeket, színeket szeretnék élvezni, és bármilyen művészettörténeti, művelődéstörténeti információ csak zavarja őket ebben, illetve azoknak, akiknek a kisujjában van az európai festészettörténet, és bekukkantanak, hogy lám, mije is van ebből a fontos epizódból a kolozsvári múzeumnak.

 

A nagyközönségnek így marad a Wikipédia és művészeti portálok böngészése, illetve a szóbeli közlések. Augusztus 18-án ugyanis, a Magyar Napok tényleges indulásakor kvázi megismétlik a megnyitót, akkorra jelenik meg a kiállítás katalógusa, és eljön Szakács Imre képzőművész is, akinek pár képes, Hollósy munkássága előtt tisztelgő „előtárlatán” keresztül lehet belépni a nagybányai festők képei közé.

 

 

Szakács Imre egyik hommage-képének részlete

 

Nemcsak ő fog mesélni Hollósyról, hanem a Magyar Napok alatt magyar nyelvű és avatott tárlatvezetéseket is tartanak majd. Ne hagyja ki ezeket, ha ténylegesen meg szeretné ismerni, mitől volt új, más, mitől és kitől vált valóban jelentőssé, és mitől olyan élvezetes a nagybányai festőiskola.

 

 

A kiállítás „sztárjának”, Hollósy Simonnak ez az egy képe, a Máramarosi sétány látható a Bánffy-palotában. 

 

A festőtelep szakmai tekintélyét biztosító Hollósy korán, 1902-ben kiszállt a nagybányai buliból, és kis vajdahunyadi kitérő után a kárpátaljai Técsőn töltötte a nyarakat, ott is hunyt el 1918-ban. Hoppá, centenárium.

 

 

[A címlapképen Iakob Attila kurátor és Lucian Nastasa Kovacs múzeumigazgató mögött Iványi-Grünwald Bélának két, kifejezetten erre a kiállításra megtisztított képe látható.]

// HIRDETÉS
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”
Főtér

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

„A legerősebb garancia” – Megnevezte államfőjelöltjét a Tisza Párt
Krónika

„A legerősebb garancia” – Megnevezte államfőjelöltjét a Tisza Párt

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa
Főtér

Isten hozott Vadkeletre – a Rockstadt Extreme Fest mint a spontán önszerveződés ideiglenes városa

Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.

A Transalpinát is lepipálja a nagy háború idején épült Strategica
Székelyhon

A Transalpinát is lepipálja a nagy háború idején épült Strategica

Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint
Krónika

Putyin egy NATO-tagállam megtámadására készül az amerikai hírszerzés szerint

A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.

Fejszékkel támadtak a mentősökre egy TikTokon terjedő álhír miatt – videóval
Székelyhon

Fejszékkel támadtak a mentősökre egy TikTokon terjedő álhír miatt – videóval

Botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira, akik egy beteget próbáltak ellátni Récekeresztúron. A mentőautó sofőrje súlyosan megsérült – közölte vasárnap a Facebook-oldalán az egészségügyi minisztérium.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A kiskutya jó dolgában, a választópolgár rossz dolgában vész meg

Varga László Edgár

Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.

Kataszter-katasztrófa: milyen tanulságai lehetnek a földhivatal-rendszer összeomlásának?

Sánta Miriám

Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mi marad az Odüsszeia hollywoodi feldolgozásából, ha a hitet kilúgozzák belőle?

Szántai János

Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.

A rendszerváltás után sem volt menekvés a történelem öleléséből

Sólyom István

Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.

// HIRDETÉS