// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Psszt! Térképre vitték a csendet

// HIRDETÉS

Kolozsvári művészek buktak alá a Bánffy-palota pincelabirintusába, hogy megmutassák, milyen sűrű, vicces vagy épp fájó bír lenni a csend.

Mivel a városban zajból van elég, ezért a Csend–Tér–Kép volt az idei, azaz már az ötödik Mimesis kortárs vizuális művészeti fesztivál hívószava, amely a nyolcadik Kolozsvári Magyar Napokon nyílt meg, abban az évben, amikor a Mimesist alkotó művészek kiindulási helye, az Insomnia kávéház húsz éves – sorolta az évfordulókat a fesztivál hétfői megnyitóján annak kezdeményezője, Márkos Tünde.

 

Hogy mit válaszoltak a kolozsvári művészek erre a komplex hívószóra, azt a főtéri Bánffy-palota labirintusjellegű pincéjében lehet megnézni. Ezzel a Kolozsvári Magyar Napok teljesen meg is töltötte a Szépművészeti Múzeum ideiglenes kiállítótereit az emelettől az alagsoron át a pincéig. 

 

 

 

 

Fotók: Szabó Tünde

 

Maga a boltozatos pince eleve rásegít a csendre, ha hagyjuk: mérete miatt elkap az áhítat, vastag falai jól árnyékolják a telefonokat, amelyek térerő hiányában nem pittyegnek bele folyton a műélvezeünkbe. A 28 művész viszont provokál annyira, hogy ha az ember nem egyedül mélyül el a munkákban, akkor jön, hogy folyamatosan megossza élményeit és felismeréseit a társaival, pedig az egyik mű még a címével is (Csendóra) figyelmeztet, hogy ne zavarjunk másokat.

 

A megnyitó miatt egyébként is felszabadultabb közönség persze nem állta meg, hogy fel ne kuncogjon például Makkai Bence poénkodásain a képen mint illusztráción vagy az életnek a pincelabirintus legsötétebb zugába rejtett értelmén. De akit ez zavar, ne a megnyitón térképezze fel a saját és az alkotók csendjét.

 

 

Márkos Tünde és Zakariás Ágota megnyit

 

 

 

A közönség fiatalabb tagjai a KMN programját bújják és karikázzák szép csendben

 

Eligazít-e a csend a közéleti és egyéni-érzelmi hangzavarban, és milyen az alkotás csendje, ha az csendben születik egyáltalán, és nem állandóan kattogó gondolatok, indulatok között – kérdezi a felhívó szöveg, amelyre a 28 művész szokás szerint nem kategorikus válaszokat ad, hanem képeivel, animációjával, szívdobogásával, szinte elbillenő tárgyaival teret nyit a nézőnek, hogy az maga keresse a válaszokat az alig megvilágított labirintusban.

 

Ahogy a művészek és alkotásaik, úgy a csend is többféle a tárlaton, figyelmeztetett Zakariás Ágota művészettörténész a megnyitón. Találunk a mindennapi rohanásból kimerevített csendet, zuhanás előtt besűrűsödő csendet, a hiány vagy épp valami elhallgatásának a csendjét, vagy épp azt a meditatív csendet, amelyet csak egy kattogó vonat ablakában hallunk meg. Olyan munkát is láttunk a hatalmas kőfalakon, amely az ember utáni csendet kutatja.

 

És nem mindegyik marad csendben: Burka István Részecskéjénél jól hallhatóan ketyeg egy vekker, Darvay Tünde mindig színesen hangos hangulattérképei pedig épp csak nem szólalnak meg.

 

 

Daradics Árpád: Csipeszkép

 

 

 

Kalló Angéla: Szinte semmi (részlet)

 

A rekordhosszúságú megnyitó pedig egyáltalán nem volt csendes: a pár rövid, eligazító beszéd után André Ferenc, Stefan Baghiu, Bándi Dániel Dávid, Fischer Botond, Horváth Benji, Stefan Manasia és Szántai János olvasott fel, a versek között peig az Insomniában is gyakran fellépő BHF trió improvizált jazzes hangtérképen.

 

A Mimesis-en idén kiállító Alexandra Mocan, Alexandru Muraru, Bándi Dániel Dávid, Bob József, Burka István, Daradics Árpád, Darvay Tünde, Diana Drăgan Chirilă, Dorel Găină, Ferenczy Botond, Ioana Iacob, Irsai László Zsolt, Kalló Angéla, Lőrincz Gyula, Makkai András, Makkai Bence, Matei Toșa, Mădălina Surducan, Márkos Tünde, Mátyás László, Mihai Nuțu, Mira Mărincaș, Nistor Alex Csaba, Oana Pop, Peter Felix, Szentes Zágon, Szekely Rafan Lucian és Szőcs Zoltán munkái augusztus 20-ig tekinthetők meg 10 és 17 óra között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS