Egy bíró már öt éve töpreng azon, milyen ítéletet hozzon egy egyszerű csalási ügyben… – hírmix

Még hétfő este, szeptember 28-án zárták le a DN 67D-s úton a forgalmat Herkulesfürdőnél, a Domogled–Cserna völgye Nemzeti Parkban tomboló erdőtűz miatt. A döntés azért született, hogy megpróbálják megvédeni az arra járókat a tűz által megrongált kövek és fák lezuhanásának veszélyétől. Sajnos a tűz éppen az út közelében lévő lejtőn tombol.

Nem ez az első alkalom, hogy lezárják az utat itt, ugyanis az erdőtűz körülbelül egy hónapja tart. Utoljára szeptember 21-én vezettek be útlezárást, amikor a tűz ismét az út közelébe ért, és másnap kövek gördültek le, fák szakadtak le egy 30 méter magas lejtőről és rázuhantak az úttestre.

Most egy Herkulesfürdőn tartózkodó turista számolt be arról, hogy a környéken erős füstszag terjengett és az égből hamu is hullott, valamint azt is észrevette, hogy a népszerű kilátó, a Crucea Albă felé vezető úton nagy mennyiségű száraz fa volt.

A Krassó-Szörény megyei tűzoltóság szerint a Domogled–Cserna völgye Nemzeti Park területén hozzávetőlegesen 437 hektár erdő égett le az ezen a nyáron kitört két tűzvész alatt. Az első tűzvész augusztus 9. és 25. között tombolt, és körülbelül 37 hektárt érintett, eloltásához 14 napos szárazföldi és légi beavatkozásra volt szükség, a helikopterek 676 alkalommal dobtak le vizet.
A második tűz szeptember 2-án tört ki, és ez az, amely továbbra is ég. Az érintett területet körülbelül 400 hektárra becsülik. Az oltási munkálatokban eddig több mint 270 tűzoltó, a herkulesfürdői erdészet munkatársai és a nemzeti park igazgatásának képviselői vettek részt.

A Légiközlekedési Főfelügyelőség Bambi Bucket rendszerrel felszerelt helikopterei 514 alkalommal dobtak le vizet a földi csapatok számára megközelíthetetlen területekre. Kedden, szeptember 29-én két újabb ilyen helikopter csatlakozott az oltási munkálatokhoz, egyik az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus romániai rescEU-tartalékának gépe. Ezúttal a nehezebben megközelíthető tűzfészkekre fókuszálnak.

A hosszú aszály és csapadékhiány igencsak megnehezíti a műveleteket, mivel kiszárította a növényzetet, ami elősegíti a tűzfészkek hosszú fennmaradását.

Az Oxygen Forensics nevű, digitális kriminalisztikai szoftver mobiltelefonokból, számítógépekből és más elektronikus eszközökből származó adatok kinyerésére és elemzésére alkalmas. A Digi24 szerint 2026-ban több romániai állami intézmény is vásárolt vagy megújított ilyen licenceket. A szoftverhez hozzájutott a DNA (Korrupcióellenes Ügyészség), a DIICOT, valamint a román védelmi minisztériumhoz tartozó Kibervédelmi Parancsnokság is.

A történet azért vált különösen problémássá, mert az amerikai igazságügyi hatóságok szerint az Oxygen Forensics nem egyszerűen egy amerikai vállalat volt, ahogy azt hivatalosan állította magáról. Az amerikai ügyészek szerint a céget valójában öt orosz állampolgár ellenőrizte egy ciprusi helyszínen, miközben a szoftvert fejlesztő és működtető csapat Oroszországban dolgozott. Az ügyben letartóztatták a cég vezérigazgatóját, Lee Reibert, valamint az egyik orosz tulajdonost, Oleg Davydovot, őket elektronikus csalással kapcsolatos összeesküvéssel vádolják.

Még érzékenyebbé teszi az ügyet, hogy ugyanezek az orosz tulajdonosok egy MKO Systems nevű moszkvai vállalatot is irányítottak, amely korábban Oxygen Software néven működött. Az amerikai ügyészek szerint ez a vállalat ugyanazon alaptechnológiát olyan orosz állami szerveknek is eladta, mint az FSB, az orosz Nyomozó Bizottság és a belügyminisztérium.

Az amerikai igazságügyi minisztérium azonban nem állítja, hogy az Oxygen szoftverében kártékony kód lett volna, vagy hogy a vállalat jogosulatlanul hozzáfért volna az ügyfelek adataihoz, és a vádak jelenleg bírósági eljárás tárgyát képezik, és nem tekinthetők bizonyított ténynek.

A probléma nem csak Romániát érinti: a szoftvert több európai ország (Németország, Spanyolország, Olaszország, Lengyelország, Magyarország és Lettország) rendőrségi vagy más hatósági szervei is használták.

Az Oxygen Forensics két uniós finanszírozású projektben is megjelent, amelyek digitális bizonyítékok gyűjtésével és elemzésével foglalkoztak. Az Európai Bizottság szerint viszont a vállalat nem volt tagja e projektek konzorciumainak, és nem kapott közvetlen uniós finanszírozást. Az ügy fő kérdése tehát jelenleg az, hogy miként kerülhetett egy állítólag orosz irányítás alatt álló technológia ilyen érzékeny európai és romániai intézményekhez – nem pedig az, hogy bizonyítottan kiszivárogtatta-e ezen intézmények adatait Oroszországba.

Csak fogjuk a fejünket ezen az eszméletlen rekordon az igazságszolgáltatásban: egy teleormani bíró nem kevesebb, mint öt éve azon töpreng, hogy egy triviális ügyben milyen ítéletet hozzon, ennek megfelelően több mint száznyolcvan (!) alkalommal halasztotta el az ítélethozatalt.

Egy giurgiui ügyvédnő, Angelica David különleges szakmai eseményként „ünnepelte” az esetet, amelyről Facebook-bejegyzést is megosztott, mondván, hogy öt éve várja már az ítéletet ebben a büntetőügyben, amely 2001. szeptember 28-án lezárult.

Az ügy tárgyát képező események 2016-ban történtek, amikor egy bizonyos Mihail Fasole üzleti megállapodást próbált kötni a Cristian Impex SRL nevű céggel, valami gabonával kapcsolatban. Az üzlet rosszul sült el, és a cég csalás vádjával feljelentette Fasole-t. Mihail Fasole – állítja ügyvédje, Angelica David – állítólag maga is mások által becsapott áldozat volt. Az ügy annyira régi, hogy az ügyvédnő már nem emlékszik pontosan, mekkora volt az állítólagos kár, de biztosított minket arról, hogy nem volt szó nagyon nagy összegről.

Az ügyészségi nyomozás három évig tartott, egészen 2019-ig, amikor az ügyet az alexandriai bíróság elé utalták, és Samir Bosoc bíróhoz osztották be. A tárgyalás további két évig tartott, amit a világjárvány is jelentősen késleltetett. Az érdemi tárgyalásra 2021. szeptember 28-án került sor, amikor az ügyvédnő újabb határidőt kért a bizonyítékok kiegészítésére, ami felbosszantotta a bírót. Az ügyet azon a napon tárgyalták, és ítélethozatalra maradt, ahogyan most is, öt évvel később. Ez idő alatt Bosoc bíró úr több mint 180 alkalommal halasztotta el az ítélethozatalt, amint azt a bírósági portál is igazolja. Egyébként Bosoc úrnak hosszú hagyománya van az ügyek halogatásában: a Legfelsőbb Bírói Tanács több alkalommal is szankcionálta, akár figyelmeztetéssel, akár a juttatás csökkentésével – de soha nem a bírói karból való kizárással.

A legutóbbi tárgyaláson, amelyre 2026. szeptember 25-én került sor, a bíró ismét elhalasztotta az ítélethozatalt, és a következő tárgyalást október 6-ára tűzte ki.