A nőgyilkosságokról szóló törvényt módszertan hiányában nem tudják teljes mértékben alkalmazni – hírmix

Románia elnöke és az olasz miniszterelnök kezdeményezést fogalmaztak meg 17 EU-tagállamhoz, amelynek célja, hogy megmaradjon a mezőgazdasági finanszírozás és a kohéziós politika fenntartása a 2028–2034-es időszakra is a jövőbeli uniós költségvetésben.

A dolog háttere, hogy Németország további öt más országgal együtt jelentős költségvetési megszorításokat követel, erről az elnök tanácsadója, Valentin Naumescu azt mondta: igen nehéz tárgyalások várhatók, és ha késnek a megállapodásokkal, akkor az veszélybe sodorhatja az európai finanszírozások folytonosságát 2028-tól kezdődően.

A többéves pénzügyi keret határozza meg az Európai Unió finanszírozását egy hét éves időszakra – a mezőgazdasági támogatásoktól a fejlesztési segélyekig –, és ez az egyik legnehezebb tárgyalási téma Brüsszelben.

2025-ben az Európai Bizottság közel 2 000 milliárd eurós költségvetést javasolt a 2028–2034 közötti időszakra, amelynek keretében több száz milliárd eurót irányítanának át a mezőgazdaságból és a kohéziós politikából finanszírozott regionális kifizetésekből olyan prioritásokra, mint a védelem és a versenyképesség. Ugyanakkor a mezőgazdaságra és a kohézióra vonatkozó csökkentések gyengítenék a költségvetést és veszélyeztetnék a közvélemény támogatását. A kormányoknak nehéz dolguk van: még igyekeznének az év végéig megállapodásra jutni, mielőtt a francia, a lengyel és az olasz országos választások veszélybe sodorhatnák a tárgyalásokat.

A 17 tagállam közös levelet intézett Micheál Martin ír miniszterelnökhöz, mivel Írország jelenleg az Európai Unió Tanácsának rotációs elnökségét tölti be. A mezőgazdasági és kohéziós alapok megőrzése mellett az Unió néhány kiemelt prioritásának kiegészítő finanszírozása is szerepel a napirendben: ezek a biztonság és a védelem, a versenyképesség, az összeköttetések, az energiabiztonság és a reziliencia.

A még pénteken aláírt levél azt kéri, hogy a jövőbeli költségvetési tervezetben tartsák meg a közel 900 milliárd eurós kiadásokat, és nyomást gyakorol az ír elnökségre a jövő héten várható tárgyalási dokumentum bemutatása előtt – írja a Politicóra hivatkozva a Digi24.

Az aláírók: Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország. Nicușor Dan és Giorgia Meloni informális találkozót szerveznek ezeknek az országoknak október 15-16-án, az Európai Tanács ülése keretében.

Nem meglepő, és sajnos várható volt: az élelmiszerek ára átlagosan 4–8 százalékkal fog emelkedni, elsősorban a termelési költségek növekedése miatt. Különösen a tejtermékeknél várható nagyobb áremelés, a sajtok ára akár 8 százalékkal is nőhet, de a hústermékeknél, például a szalámiknál és más felvágottaknál is 3–4 százalékos emelkedést jeleztek előre.

A háttérben főként az üzemanyag, a villany és a földgáz drágulása áll. Az élelmiszeriparban az előállítási kiadások jelentik a legmagasabb költségeket, és a gyártók egyre nehezebben tudják változatlanul tartani az árakat.

Egy, a News.ro-nak nyilatkozó tejtermékgyártó például azt jelezte, hogy az alapanyag, az energia, az üzemanyag és a csomagolás árának kiszámíthatatlansága miatt az áremelés gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált, de a kereskedők már több gyártótól kaptak értesítést az októberi árváltozásokról.

A drágulás azonban nem csupán az élelmiszereket érinti. Gazdasági elemző szerint a szolgáltatások ára akár 15–20 százalékkal is emelkedhet, míg például a ruhák, cipők, elektronikai eszközök és háztartási gépek körében 7–10 százalékos drágulás várható. Az euró erősödése is növelheti a költségeket, mivel sok termék importból származik. Ugyanakkor az áraknak van egy természetes korlátuk: ha túl magasra emelik őket, a vásárlók kevesebbet vásárolnak, ami tovább csökkentheti az értékesítést.

2026 augusztusában az éves infláció 6,2 százalékos volt, az év eleje óta pedig 4,6 százalékkal emelkedett az árszínvonal. Az élelmiszerek éves drágulása ekkor 2,62% volt, miközben a nem élelmiszeripari termékeké 6,36%, a szolgáltatásoké pedig 11,28%. Az előző évhez képest különösen a kávé, a tojás és a marhahús drágult sokat, az üzemanyagok közül pedig a gázolaj és a benzin ára emelkedett jelentősen.

Továbbra sem alkalmazható teljes mértékben a 2026 áprilisában hatályba lépett nőgyilkosságokról szóló törvény, mivel hiányzik a szükséges módszertan hozzá. Így a hatóságok cselekvésképtelenek és késlekednek, eközben pedig 30 nő vesztette életét a jogszabály hatályba lépés óta.

A törvény a nőgyilkosságot súlyos gyilkosságnak minősíti, és szigorúbb büntetéseket ír elő a nemi alapú erőszak esetében. Annak értékelése lenne azonban a legfontosabb, hogy egy nő milyen kockázatnak van kitéve, hogy gyilkosság áldozatává váljon, ez pedig egy kormányhatározattól függ.

Ennek egy olyan eszközt kellene tartalmaznia, amely lehetővé tenné a bírák és ügyészek számára a magas kockázatú esetek azonosítását és segítene a megelőző intézkedések meghozatalában is.

Mint általában minden, ebben az országban ez is késlekedik, és bár a módszertan elfogadásának határideje október vége lenne, a hatóságoktól kapott válaszok szerint az igazságügyi minisztérium hárítja a felelősséget: szerintük az oktatási- és munkaügyi minisztérium feladata lenne a módszertan kidolgozása.

A megelőzési erőfeszítések ráadásul megrekedtek, a szükséges eszközök hiányában a nőgyilkosságokkal kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése akadozik, pedig a törvény ezeket előírja. Az intézkedések elfogadása tehát élet-halál kérdése lehet, és minden egyes nap késés csak keresztbe tesz a megvalósításnak.