// 2026. október 18., vasárnap // Lukács

Magyarország történetét vette elő a sztártörténész

// HIRDETÉS

Romsics Ignác azt vizsgálja, mennyire tudta Magyarország követni a Nyugatot. És bosszantják a hamis állítások a különböző időszakokról és személyekről.

Magyarország története címmel jelent meg Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész új ismeretterjesztő munkája, amely a tudomány eredményeire támaszkodva szisztematikusan és olvasmányos stílusban tekinti át a magyarok történetét a kezdetektől napjainkig.

 

A szerző az MTI-nek elmondta: a kötet megírásának fontos oka volt a személyes kíváncsisága mellett, hogy az elmúlt 10-20 évben számos megalapozatlan, tényszerűen nem igaz álláspont jelent meg a magyar történelem különböző időszakairól és személyeiről.

 

„Azt gondoltam, hogy mindezzel szemben nem felesleges olyan munkát írni, amely az általam fontosnak tartott kritériumoknak jobban megfelel, a tényszerűségnek, a távolságtartásnak és a higgadtságnak. Vagyis annak, hogy 

 

Horthy Miklós éppúgy hús-vér ember volt, mint Kádár János, 

vagy mindenki más, és egyiküket sem lehet angyalként vagy ördögként ábrázolni, ahogyan ezt az emlékezetpolitika, nem beszélve a manipulátorokról, teszi időnként” – fogalmazott. Hozzáfűzte: hisz a tudományos ismeretterjesztésben, és Magyarországon sokan vannak még olyanok, akik „nem az egyoldalú, szubjektív elfogult vagdalkozásra fogékonyak, hanem a higgadt és tényszerű tárgyalásmódra”.

 

A Magyarország teljes történetét átfogóan bemutató munkáknak jelentős hagyománya van a hazai történetírásban, Romsics Ignác szerkesztésében is megjelent egy elsősorban történelem szakos egyetemistáknak és tanároknak szóló összefoglaló kézikönyv 2007-ben az Akadémiai Kiadónál. 

 

Szemben a korábban született hasonló léptékű összefoglalásokkal, amelyek közül a 19. századi Horváth Mihály a magyar nép szabadság iránti vágyának kiteljesülésére fűzte fel Magyarország történetét, a Szekfű Gyula és Hóman Bálint nevével fémjelzett monográfiasorozat a magyarság szellemtörténetét helyezte előtérbe, míg az 1960-as években a Molnár Erik-féle kétkötetes Magyarország története az osztályharcban látta a magyar történelem fő szervezőelvét, Romsics Ignác a nyugati minták követését választotta vezérfonalnak a Kossuth Kiadónál most megjelent kötetében. A 20. századi magyar történelem jeles kutatójaként számon tartott történész úgy látja: 

 

a kereszténység felvétele óta a nyugati minták követésének sikeres és kevésbé sikeres korszakai váltakoznak a magyar történelemben.

„Minden uralkodónk, politikusunk és államvezetőnk a fejlett Nyugatot próbálta követni. Ennek egyik legszebb példája Bethlen Gábor, aki törökösen öltözködött, a fejét leborotválta, és adót fizetett a Portának a többi erdélyi fejedelemmel együtt, de a fiatalokat, akiknek ösztöndíjat adott, soha nem Konstantinápolyba küldte, hanem mindig németalföldi, német, angol vagy észak-itáliai egyetemekre” – fogalmazott. Hozzátette: más módon, de a 20. században „nyugatos politikus” volt Bethlen István és Károlyi Mihály is.

A történész szerint a mintakövetés ellenére Magyarország soha nem érte utol a Nyugatot, és valószínűleg soha nem is fogja. 

Mint fogalmazott, talán Mátyás király, Mária Terézia vagy a dualizmus korában állt Magyarország legközelebb a fejlett Nyugathoz, bár még az utóbbi korszakban is a magyar egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze az angol 40, a német és a francia 50, az olasz 80 százalékát érte el. A 20. században viszont inkább sikertelen felzárkózási periódusok követték egymást.

 

„A Horthy-korszakban szinten maradtunk, a Kádár-korszakban csökkent az egy főre jutó nemzeti jövedelem a fejlett centrumokhoz képest, és a rendszerváltozás óta eltelt közel 30 évben is egyhelyben topogás figyelhető meg ebből a szempontból” – jegyezte meg Romsics Ignác, aki hangsúlyozta: egy ország lehetőségeit alapvetően meghatározza földrajzi helyzete és kiaknázható nyersanyagbázisa. Ugyanakkor fontos tényező a tudástőke és a munkakultúra is, amelyeket hozzáértő politikával lehet úgy alakítani, hogy segítse a közelítést a Nyugathoz.

 

Romsics Ignác gyakori vendégtanár Kolozsváron, ahol a nyilvános előadásai is mindig roppant népszerűek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról
Főtér

Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról

További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
Székelyhon

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS