// 2025. június 1., vasárnap // Tünde

Magyarország történetét vette elő a sztártörténész

// HIRDETÉS

Romsics Ignác azt vizsgálja, mennyire tudta Magyarország követni a Nyugatot. És bosszantják a hamis állítások a különböző időszakokról és személyekről.

Magyarország története címmel jelent meg Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész új ismeretterjesztő munkája, amely a tudomány eredményeire támaszkodva szisztematikusan és olvasmányos stílusban tekinti át a magyarok történetét a kezdetektől napjainkig.

 

A szerző az MTI-nek elmondta: a kötet megírásának fontos oka volt a személyes kíváncsisága mellett, hogy az elmúlt 10-20 évben számos megalapozatlan, tényszerűen nem igaz álláspont jelent meg a magyar történelem különböző időszakairól és személyeiről.

 

„Azt gondoltam, hogy mindezzel szemben nem felesleges olyan munkát írni, amely az általam fontosnak tartott kritériumoknak jobban megfelel, a tényszerűségnek, a távolságtartásnak és a higgadtságnak. Vagyis annak, hogy 

 

Horthy Miklós éppúgy hús-vér ember volt, mint Kádár János, 

vagy mindenki más, és egyiküket sem lehet angyalként vagy ördögként ábrázolni, ahogyan ezt az emlékezetpolitika, nem beszélve a manipulátorokról, teszi időnként” – fogalmazott. Hozzáfűzte: hisz a tudományos ismeretterjesztésben, és Magyarországon sokan vannak még olyanok, akik „nem az egyoldalú, szubjektív elfogult vagdalkozásra fogékonyak, hanem a higgadt és tényszerű tárgyalásmódra”.

 

A Magyarország teljes történetét átfogóan bemutató munkáknak jelentős hagyománya van a hazai történetírásban, Romsics Ignác szerkesztésében is megjelent egy elsősorban történelem szakos egyetemistáknak és tanároknak szóló összefoglaló kézikönyv 2007-ben az Akadémiai Kiadónál. 

 

Szemben a korábban született hasonló léptékű összefoglalásokkal, amelyek közül a 19. századi Horváth Mihály a magyar nép szabadság iránti vágyának kiteljesülésére fűzte fel Magyarország történetét, a Szekfű Gyula és Hóman Bálint nevével fémjelzett monográfiasorozat a magyarság szellemtörténetét helyezte előtérbe, míg az 1960-as években a Molnár Erik-féle kétkötetes Magyarország története az osztályharcban látta a magyar történelem fő szervezőelvét, Romsics Ignác a nyugati minták követését választotta vezérfonalnak a Kossuth Kiadónál most megjelent kötetében. A 20. századi magyar történelem jeles kutatójaként számon tartott történész úgy látja: 

 

a kereszténység felvétele óta a nyugati minták követésének sikeres és kevésbé sikeres korszakai váltakoznak a magyar történelemben.

„Minden uralkodónk, politikusunk és államvezetőnk a fejlett Nyugatot próbálta követni. Ennek egyik legszebb példája Bethlen Gábor, aki törökösen öltözködött, a fejét leborotválta, és adót fizetett a Portának a többi erdélyi fejedelemmel együtt, de a fiatalokat, akiknek ösztöndíjat adott, soha nem Konstantinápolyba küldte, hanem mindig németalföldi, német, angol vagy észak-itáliai egyetemekre” – fogalmazott. Hozzátette: más módon, de a 20. században „nyugatos politikus” volt Bethlen István és Károlyi Mihály is.

A történész szerint a mintakövetés ellenére Magyarország soha nem érte utol a Nyugatot, és valószínűleg soha nem is fogja. 

Mint fogalmazott, talán Mátyás király, Mária Terézia vagy a dualizmus korában állt Magyarország legközelebb a fejlett Nyugathoz, bár még az utóbbi korszakban is a magyar egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze az angol 40, a német és a francia 50, az olasz 80 százalékát érte el. A 20. században viszont inkább sikertelen felzárkózási periódusok követték egymást.

 

„A Horthy-korszakban szinten maradtunk, a Kádár-korszakban csökkent az egy főre jutó nemzeti jövedelem a fejlett centrumokhoz képest, és a rendszerváltozás óta eltelt közel 30 évben is egyhelyben topogás figyelhető meg ebből a szempontból” – jegyezte meg Romsics Ignác, aki hangsúlyozta: egy ország lehetőségeit alapvetően meghatározza földrajzi helyzete és kiaknázható nyersanyagbázisa. Ugyanakkor fontos tényező a tudástőke és a munkakultúra is, amelyeket hozzáértő politikával lehet úgy alakítani, hogy segítse a közelítést a Nyugathoz.

 

Romsics Ignác gyakori vendégtanár Kolozsváron, ahol a nyilvános előadásai is mindig roppant népszerűek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból
Krónika

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden
Főtér

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden

Călin Georgescu ellen pedig már fasiszta eszmék hirdetése miatt is eljárás folyik.

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről
Székelyhon

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél
Krónika

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél

Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya
Székelyhon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS