// 2024. december 24., kedd // Ádám, Éva
Rostás-Péter István

Lucian Boia szupersztár

// HIRDETÉS

Új lapot ír a történelem. Illetve, Boia írja újra Románia történelmének újabb lapjait. A valóságnak megfelelőbb módon.

A pénteki magyar napot lendületesen kezdtük: egy történelemórával. Azazhogy kezdtük volna, ugyanis a Lucian Boia könyvbemutató-előzetes helyszíne, a Koffer Kávézó dugig tömve volt fél tizenegykor, a történelmi esemény kezdő időpontjakor, mégpedig azokkal, akik az előző, kávézós eseményen még az isteni nedűket szürcsölgették. Talán nem ártott volna nagyobb időintervallumot hagyni a két esemény között, tekintettel a kávé finomságára és a Koffer méreteire. Bizony, a szervezőszakmát is tanulni kell.

Néhány idősebb hölgy már éppen azt ajánlotta, szerezzünk székeket és beszélgessünk az utcán, vagy a kapu alatt, amikor a kávéházi Szezám feltárult és kiömlött rajta a jónép. Mi meg be.

 

Jó hely a Koffer előtt

 

Hamarosan azonban (20 perc alatt) egyenesbe kerültek a dolgok, és a beszélők belevághattak a lényegbe. Lucian Boia

legújabb, magyar nyelvre lefordított

könyvéről volt szó, a máris nagy port kavaró Románia románosításáról. Rostás-Péter Istvánnal, a kötet fordítójával Zágoni Balázs, a Koinónia Könyvkiadó vezetője beszélgetett.

Zágoni Balázs elöljáróban elmondta, hogy a Koinónia Könyvkiadó három évvel ezelőtt kezdte el Lucian Boia-sorozatát, melynek első darabja, a Miért más Románia? immár a harmadik kiadásnál tart. A sorozat második darabja, A Nyugat hanyatlása tavaly jelent meg, a Románia románosítása pedig idén ősszel mutatkozik be, az Őszi Könyvvásáron.

Ezzel a labda átkerült a fordító térfelére. És érdekes dolgokat tudhatott meg a szívós közönség. Például azt, hogy

Boia kézzel ír.

Vagyis nem használ sem számító-, sem írógépet. Régi vágású polgári író tehát, ami az eszköztárát illeti. Ja, e-mail címe sincs. (Nos, ez már a régivágásúság felső határait súrolja, de hát ilyen ez az ember.) Az írásra visszatérve, a kézzel rovás azért is érdekes, mert – annak ellenére, hogy aránylag későn, 51 éves korában kezdett el köteteket kiadni – gyakorlatilag ontja magából a könyveket: több mint 20 kötete van a piacon.

 

Még odakint, utolsó egyeztetés

 

Egyesek csodálják hatalmas munkabírását, mások viszont a nagy termelés okozta felhígulásról beszélnek. Elválik a vallatásnál. Tény, hogy mind magyar, mind román, sőt, nemzetközi körökben is igen népszerűek a könyvei, különösen azok, amelyek a románokat veszik célba. Vannak, akik szerint végre akad egy román történész (Boia anyai ágon olasz származású), aki szembemegy az államilag támogatott történelemszemlélettel, és megnyitja a kapukat az egyre nagyobb igazságok számára. Mások szerint Boia elfajzott, nemtelen és nemzettelen hazaáruló, akit igazából ki kéne irtani. A lényeg, hogy az elmúlt húsz év alatt

igazi sztártörténésszé vált,

akit nemigen lehet megkerülni.

A megjelenés előtt álló kötettel kapcsolatban viszont Rostás bejelentette: el kell kedvetlenítenie a leendő olvasókat, ugyanis egyrészt a szöveg nem a magyarok elrománosításáról szól (noha van benne egy fejezet, amelynek címe Elszaladnak Erdéllyel a magyarok?), másrészt a szövegre nem a két korábbi, magyarra fordított könyvre jellemző esszéisztikus, olvasmányos stílus jellemző. Boia az egész „román területről” beszél, amikor témáját feldolgozza, amelynek Erdély csupán egy része. Megjegyzendő, hogy európai szinten nem egyedülálló a román homogenizációs gyakorlat: Lengyelországban és Csehországban hasonló folyamatok zajlottak le, és sikerrel. Romániában ez a kísérlet egyelőre nem nevezhető sikeresnek, és korábban sem volt az. A történész megemlít egy dokumentumot az 1930-as évek közepéről, amelyben az áll, hogy a tanügyi eszközökkel végrehajtani szándékozott erdélyi románosítás teljes fiaskónak bizonyult.

 

Kiadóvezér és fordító: Zágoni Balázs és Rostás-Péter István

 

Boia kétfajta Romániát említ könyvében: egy városit, meg egy falusit. Az etnikai sokszínűság nyilván mindig is a városi közösségekre volt jellemző. Az éppen regnáló hatalom igyekezett is vigyázni arra, hogy a két világ ne kapcsolódjon össze. Például két világháború között az illetékes szervek csak akkor adtak román állampolgárságot, például a zsidóknak, ha azok ígéretet tettek arra vonatkozóan, hogy

nem szereznek javakat vidéken.

Az ilyen típusú intézkedések állandó nyomás alatt tartották a kisebbségeket.

A szerző szerint igaz ugyan, hogy a protokronista-nacionalista jellegű kommunista diktatúra szépen megvalósította a „román terület” homogenizációját, vagyis mindent megtett, hogy Románia az a nemzetállam legyen, amiről megálmodói álmodtak – magyarán, Románia ma románabb, mint valaha – viszont elég nagy árat fizetett érte. A kommunizmus ugyanis a románoknak ártott a legtöbbet, elsősorban az Európától való elszigetelődés miatt. Ez ma a nagy kérdés: hogyan képes az elrománosodott Románia újra betagolódni Európába, a sikertelen homogenizáció eredményeképpen megmaradt kisebbségi kultúrákkal együtt.

Nos, egy biztos: kíváncsian várjuk a könyvet. Magyarul.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Erdély fővárosában előbányásztak és újra felavattak egy nem új Woodrow Wilson-szobrot…
Főtér

Erdély fővárosában előbányásztak és újra felavattak egy nem új Woodrow Wilson-szobrot…

… Marcel Ciolacu szerint a saját mandátuma végén Románia igazi kis-nagyhatalom lett… és a ciolacui tézisekre némileg rácáfolva a hazai infláció éppen nő, nem csökken.

Tragédia a Cibles-hegységben
Krónika

Tragédia a Cibles-hegységben

Holttestet találtak vasárnap a Cibles-hegységben.

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)
Főtér

Wellness a romban, avagy a báznai fürdőkultúra más-állapota (FOTÓK)

A hajdan országos hírű báznai fürdő jelen pillanatban vajúdik: az új belülről feszíti kifele a szétlopott, tönkretett régit. Jó lenne, ha nem szörnyszülött bújna elő a nehéz szülés végén.

Halálos áldozatot követelt a szombat esti oltszemi baleset
Székelyhon

Halálos áldozatot követelt a szombat esti oltszemi baleset

Életét vesztette egy férfi a 12-es országúton, Oltszem falunál történt balesetben szombat este – tájékoztat a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Csángóföld: megosztó ajándékot hoz a Jézuska a moldvai Pusztinába
Krónika

Csángóföld: megosztó ajándékot hoz a Jézuska a moldvai Pusztinába

December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani.

Gyermeket gázoltak el Csíkszereda központjában
Székelyhon

Gyermeket gázoltak el Csíkszereda központjában

Hétéves gyermeket ütött el egy személyautó Csíkszereda központjában hétfőn este. A kiskorú az úttesten kelt át, amikor bekövetkezett a baleset.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

A faültető – tizenharmadik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Minden csatornán csak erősen szabályozott tartalom volt elérhető, a csetcsatornákat pedig gondosan cenzúrázó mesterséges intelligencia felügyelte. De két év után most már kezdett elege lenni ebből.”

Így egyezkednek a simlis titkos ügynökök az ország sorsáról egy shaorma mellett

Varga László Edgár

Avagy miért fagyoskodik Otilo odakint az ajtó előtt?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A szintetizátor az első igazán új hangszer az emberiség történetében

Ercsey-Ravasz Ferenc és Herbály Dorottya az elektronikus zenével foglalkoznak – tudományosan. Mindennapi szórakozásunk keletkezéséről, eszközeiről viszont keveset tudunk. Mi fán is terem a szintetizátor?

A moldovai folk rock úgy robbant fel Kolozsvár közepén, hogy azonnal leomlottak a határok

A zene olyan kommunikációs forma, amely jó esetben betemeti a lövészárkokat. A sors úgy hozta, hogy megnézhettem a moldovai Lupii lui Calancea zenekar koncertjét. És pontosan ez történt.

// HIRDETÉS