Felmérés: Trumpot és Macront imádják a románok! A hazai politikusokra rá se kérdeztek…

Na kérem, hirtelen nem is tudja a mindennapi ember, hogy a távirányító után kapjon a nagy hírek hallatán (átpréselődött a speckónyugdíjtörvény az Alkotmánybíróság igen sűrű szövetű hálóján, aztán Bolojan úr máris új nyugdíjakat vett célba) vagy a zsebéhez (édes jóistenem, ez a sok herce és hurca vajon még mennyibe fog nekünk adófizetőknek kerülni)… és akkor tessék, máris hív az INSCOP, hogy ugyan mondjuk meg, jó, avagy rossz irányba halad ez a mioritikus csodaország. A felmérés során 1100 emberrel beszélgettek el a kérdőívezők. És ami kijött, attól nem fog tapsikolni se Bolojan, se Grindeanu, se a többi politikus urak és hölgyek.

Arra a kérdésre, hogy merre megy Románia trikolór tutaja, a válaszadók csupán 22,2%-a mondta azt, hogy a jóléti paradicsom fele. 73,1% szerint kábé Szkülla és Kharübdisz felé halad a lélekvesztő. Jó napot kívánok, Dan államelnök úr, Bolojan miniszterelnök úr meg a többiek, parancsoljanak, ajándék a néptől. Bizalom meg minden.

Persze, azt is megkérdezték a néptől, mik a rossz irány okai. A legfőbb ok (a válaszadók 32,2%-a szerint) naná, hogy a korrupció (túl sokan lopnak túl sokat, túl sokszor, hogy világos legyen), aztán következik az áremelkedés (23,6%), az egészségügyi mizéria (13,4%), a közoktatási mizéria (11,7%), a munkahelyek hiánya (9,8%), az ukrajnai háború (6,9%) és az infrastruktúra hiánya (0,7%, ezzel ezek szerint a nép kelőképpen elégedett).

Egy másik fontos kérdéskör arról szólt, ki győz az orosz–ukrán háborúban. A válaszadók 44,5%-a szerint az oroszok győznek (a felmérők szerint ők inkább AUR-os szavazók, illetve 30 év alatti fiatalok), 23,4% szerint Ukrajna nyer (ők inkább PNL-s és USR-s szavazók, hölgyek, 30 év alatti fiatalok és bukarestiek), 32,2% pedig nem tudja vagy nem akar válaszolni.

Egy másik kérdés arról szólt, hogy vajon Románia mennyire áll készen katonailag, egy esetleges NATO-konfliktus esetén. A válaszadók elenyésző hányada (3,6%) gondolja azt, hogy Románia acélos arcéllel rendelkezik a hadkészültség terén. 51,4%-uk viszont úgy véli, a mioritikus haza harmatgyenge.

Megkérdezték a népet arról is, melyik nemzetközi vezető a legszimpatikusabb. A válaszok tükrében azt lehet mondani, hogy a románok imádják Donald Trump amerikai és Emmanuel Macron francia elnököt (mindketten 33%-is szeretetszázalékot kaptak.). A lista lefelé a következőképpen alakul: Ursula von der Leyen EB-bizottsági elnök asszony (23,7%), Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (23,1%), Friedrich Merz (20,8%) német kancellár, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (20,5%) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (17.5%).

A minap beszámoltunk arról, hogy két Szatmár megyei község kapta magát, legyintett egyet a bukaresti politikusok iszapbirkózására és nekivágott a helyi adminisztratív reformnak, amennyiben a két község vezetői eldöntötték, hogy népszavazást írnak ki a települések egyesülése ügyében.

Alig telt el pár nap és tessék, Alfred Simonis, a Temes megyei tanács PSD-s elnöke közzétett egy videót a hivatalos Facebook-oldalán, amelyben igazi premiert hirdetett meg, nyilván Temes megyére vonatkozóan.

Konkrétan arról van szó, hogy a megyei tanács létrehoz egy pénzügyi partnerségi programot, amely azon községeknek szól, amelyek egyesülni akarnak, az adminisztratív reform jegyében. Vagyis, ha két-három Temes megyei község úgy dönt, egyesülni szeretne, a fent említett partnerség égisze alatt 10–20 millió lejt kap a megyei tanácstól, a lélekszám függvényében.

Simonis úr hangsúlyozta: nem számít, milyen párthoz tartoznak az egyesülni kívánó polgármesterek. (Persze, de hadd tegyük hozzá: ha például három község egyesül, érthető módon a legtehetősebb adja majd a polgármestert, és akkor már számít azért, melyik párt embere az illető.)

A pénzt utakra, csatornázásra, gázvezetékekre, egyéb fontos fejlesztésekre költhetik az érintett községek. Azt is hangsúlyozza Simonis úr, hogy nem kötelező részt venni, a megyei tanács nem akar semmit lenyomni a községek torkán, a döntés kizárólag a közösségek kezében van.

Ez olyan szépen hangzik, hogy az ember azonnal gyanakodni kezd. A videó végén aztán picit kibújik a politikai üzenet a zsákból (de csak picit), amennyiben Simonis úr felszólítja a kormányt, hogy hozzon létre egy hasonló alapot, amely országos szintű.

Az ember csak áll és pislog. Hogy ebből mi lesz… ? Ugye, még mindig Romániában élünk, ahol az autópályák is irtó gyorsan épülnek. Annyit azonban megjegyezhetünk: Simonis úr üzenete mindenképp pozitív, például Grindeanu és Ciolacu urak Bolojan-gyalázásához képest.

Nagyon rossz dolog, ha a szavazópolgár pont az erőszakszervezetekbe vetett bizalmát veszíti el. Nem nehéz belátni, miért: hát annál a pasasnál fegyver, puska, könnygáz, bilincs van. Mi történik, ha gonosz? Nos, súlyos dolgok történhetnek. Ezért lenne jó, ha az erőszakszervezetek kötelékeibe nem kerülnének gazemberek. De sajnos kerülnek.

Például az a fickó, aki a legmagasabb altiszti rangban (öt sáv a parolin) teljesített szolgálatot a bukaresti Otopeni repülőtéren. Az altiszt úr a következő trükköt találta ki (tekintettel arra, hogy az áruforgalom biztonsága fölött bábáskodott): elbeszélget egy-egy áruszállító céggel, akik szajrét visznek a reptérre. Hogy ő nem fogja átbogarászni az árut, sőt, hosszan felnéz a kék égre, ha a cég némi jattot dug közben az ő zsebébe. Persze, nem direkt, mert az feltűnő, hanem van a rendőrnek egy haverinája az egyik bukaresti buszállomáson. Na, neki kell odaadni a jattot, a hölgy meg majd megtalálja a rendőri zsebet valamikor később.

2025 nyara és 2026. február közepe közt ment is az üzlet, apránként gyűlt a jatt (havonta kétszer 600 lejt kellett leadni a hölgynek), összesen 9000 lej értékben. Ám szerencsére a kútra járó korsó elég hamar eltört: a bűnüldöző szervek kaptak egy fülest, jelen voltak a szerdai kifizetésnél és rajtakapták a jómadarat.

Az eredmény: eggyel kevesebb korrupt rendőr flangál az országban. Az irány jó, csak tartani kell.