Lövése sincs a pénzügyminiszternek, miért drágábbak az alapvető élelmiszerek, mint Nyugaton - szombati hírmix

Nem érdemes piacra menni félpénzzel

Figyelemre méltó interjút adott péntek este a Digi24-nek a pénzügyminiszter. Marcel Boloș arra a kérdésre, hogy miért drágábbak az alapvető élelmiszerek Romániában, mint Nyugaton, azt válaszolta, hogy ez rejtély számára.

A nyilvánosságnak szánt őszinte politikusi megnyilatkozások ritka eseménynek számítanak, ezért értékelhetnénk is a gesztust, de mégsem felhőtlen az örömünk, mivel egy pénzügyminiszternek hivatali kötelessége tudni, hogy milyen piaci folyamatok alakítják az aktuális élelmiszerárakat.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy a tárcavezető sokunkhoz hasonlóan szeret piacra járni, ahol a kormány minden erőfeszítése dacára meglehetősen magas árakat tapasztal. Azt is elmondta, hogy legutóbb 500 lejt költött, a vásárolt termékek – zöldség, tejtermékek, hús és egyebek – másfél hétre elegendők. Boloș arra is felfigyelt, hogy továbbra is nagy arányban kaphatók az egyéni mezőgazdasági termelőktől származó termékek, és ezek ára is magas.

Volt olyan időszak – tette hozzá, amikor a meredeken emelkedett a tejtermékek ára, ekkor indokoltnak látta a kormány a beavatkozást. A plafonált árak valamelyest szinten maradtak, de alig csökkentek – ismerte el a pénzügyminiszter, aki a drágulások ennek ellenére pozitív rendelkezésnek tartotta az árplafon bevezetését az alapvető élelmiszerek esetében.

Az őszinteségi rohamot pillanatok alatt kiheverő Marcel Boloș úgy folytatta, nem hiszi, hogy a kormány beavatkozhat a piaci árakba és a termelőket érintő támogatások mértékébe. Ezen a ponton vált végképp zavarossá az egész gondolatmenet, mivel azt is megemlítette, hogy év elején egyeztetett a mezőgazdasági miniszterrel azokról a termelői támogatásokról, amelyeket a kormány nyújtott, mégis növekvő tendenciát mutatnak az árak.

Majd megvédte a mundér becsületét, amikor azt mondta: a támogatások és az árplafon nélkül még rosszabb lenne a helyzet, és szerinte a kormány teljes mértékben teljesített a kötelességét, amikor megértette a ciklikus áralakulások hatásait.

A nagy megfejtés ezután következett: ha a lakosság többet vásárol az élelmiszerpiacokról, akkor az ár magas marad, amit reményei szerint egyedül az agrár- és élelmiszeripari termékek bőséges kínálata mérsékelhet. Így mi mást is tehetnénk, imádkozzunk a fagymentes tavaszért és a viharkároktól mentes nyárért, a sok napsütésért, a csendes esőkért és a magasabb fizetésekért.

Bulgária és Románia az EU éllovasai a húsdrágulás terén

Kicsi kenyeret, nagy húst! – tartja a mondás, amihez ha tartani szeretnénk magunkat, mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. Igen, ahogy az előző hírben megszólaló a pénzügyminiszter is tapasztalta, a hústermékek ára is emelkedett az előző évhez képest, és nemcsak nálunk, hanem az EU legtöbb országában.

A tagállamok húsárainak átlagát tekintve 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt. A legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) regisztrálták, a második helyet Románia foglalja el 7,7 százalékkal – közölte az Eurostat.

Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az elmúlt egy évben a legtöbb tagállamban drágult a hús, csak három ország lakosai ehettek még jobb szájízzel és teljes lelki nyugalommal nagy húst a kicsi kenyér mellé: Csehországban, Finnországban és Dániában, ahol 5,1 százalékkal, 2,2 százalékkal, illetve 0,6 százalékkal csökkent a hústermékek ára.

Húsfélék szerinti bontásban a legnagyobb mértékben a sertéshús ára emelkedett az EU-ban, 5,7 százalékkal, a juh- és a kecskehús 4,5 százalékkal, a marha- és a borjúhús 3 százalékkal került többe. A baromfihús ára ezzel szemben 1,6 százalékkal csökkent 2023 februárjához viszonyítva.

Az Eurostat adatai szerint februárban a januári 3,1 százalékról 2,8 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta, zsinórban másodszor.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) jelentése szerint februárban 7,23 százalékra csökkent az éves infláció Romániában a januári 7,41 százalékról. Az élelmiszerek 4,48, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,82 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 11 százalékkal nőtt 2023 második hónapjához képest.

Hódjárás Tordán és Nagyváradon

Az 1998 és 2001 között lezajlott hód-visszatelepítési program sikeressége látszik visszaigazolódni abban, hogy szombaton két erdélyi városban is hódot fényképeztek a járókelők.

Nagyvárad központi részén, a Sebes-Körös bal partján húzódó sétányon látták a nagy testű rágcsálót, amelyik a Centenáriumi híd tartott, valószínűleg olyan helyet keresve, ahol vissza tud ereszkedni a folyóba. Nagyváradon 2019-ben számoltak be először a hódok jelenlétéről.

Tordán ugyancsak a városközpontban értek tetten egy hódot, amint átkelt egy gyalogátjárón a központi park és a Aranyos-híd közelében. A városban 2021 óta tudnak a hódok jelenlétéről.

Az eurázsiai hód 170 évig nem volt jelen Romániában, ahol a visszatelepítés során 183 egyedet hoztak Németországból, melyeket a Maros, az Olt és a Ialomița folyók mentén engedtek szabadon. A védett állatnak számító rágcsáló egyedeinek száma 2011-re elérte a 650-et.