// 2024. november 25., hétfő // Katalin
törvény

Legális lett a távmunka Romániában

// HIRDETÉS

Bele kell írni a szerződésbe, és akkor minden oké. Különben tízezer lejes bírság zuhanhat be az ablakon.

Kihirdette ma Klaus Iohannis a távmunkát szabályozó törvényt, amelyet február végén fogadott el a képviselőház, a szenátus pedig még tavaly. Ezzel a távmunka bekerül a romániai jogrendbe, mert a foglalkoztatásnak ez a formája a gyakorlatba már rég bekerült. 

 

(Elég csak megnézni az újságírókat, akik már száz éve is gyakran kávézók asztalsarkán írták meg a cikküket, vagy egyetlen nap alatt már a sokadik intézményben kopogtattak információért, amíg ezt nem egyszerűsítette le a telefon és az email.)

 

Az új törvény a távmunkát akként határozza meg, hogy az alkalmazott ugyanúgy ellátja munkakörét és feladatait, mint ha a cég székhelyén dolgozna, de számítástechnikai eszközöket használva ezt havonta legalább egy napon máshol teszi – rendszeresen és önkéntes módon.

 

A legfontosabb

– és amelynek hiányát a legszigorúbban, tízezer lejes bírsággal sújtja a törvény – az, hogy a távmunkát külön jelezni kell az egyéni munkaszerződésben vagy új szerződés megkötésekor, vagy a hatályos munkaszerződés kiegészítésével.

 

Mi több, az alkalmazottakat nem lehet távmunkára kényszeríteni, a munka megszervezésének ebbe a módjába bele kell egyezzen úgy a munkáltató, mint a munkavállaló, akit nem szabad elszigetelni a többi alkalmazottól, biztosítani kell, hogy rendszeresen találkozhasson a kollégáival.

 

Egyébként a távmunkára is érvényesek a munkatörvénykönyv, a munkabiztonság és munkaegészség, esetenként a hatályos kollektív munkaszerződés általános rendelkezései, ezért a munkáltató ilyen jellegű képzést kell, hogy biztosítson a távalkalmazottainak. A munkáltató kölcsönös megegyezés alapján biztosítja a távmunka eszközeit, beszerelésüket, karbantartásukat, és ellenőrizheti az alkalmazott munkavégzését kölcsönösen elfogadott napszakban.

 

Mivel a távmunkát ugyanúgy ellenőrizheti a munkafelügyelőség,

ahogy felbukkanhat a munkapontokon, ezért az alkalmazottnak be kell engednie a munkafelügyelőt a lakásába, ha ott végzi a munkát, de a hivatalnak előzetesen értesítenie kell az illetőt, hogy be fog nézni, akinek ebbe bele is kell egyeznie.

 

A legnagyobb, szerződéshiány miatt kiszabható, tízezer lejes bírság mellett a törvény kétezertől ötezer lejig terjedő bírságokat helyez kilátásba, ha például elmaradnak az említett képzések, nem szerepelnek a szerződésben

  • a túlórázás feltételei,
  • hogy havonta hány napot hol dolgozik az alkalmazott,
  • hogyan tartják nyilván a ledolgozott munkaórákat,
  • hogyan és mikor ellenőrizheti a főnök a távbeosztottat,
  • milyen feltételekkel állja a cég a távmunka költségeit, stb.

Ha valakit ennél is részletesebben érdekel a dolog, ide kattintva olvashatja el a törvény négy oldalnyi szövegét.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS