// 2024. november 25., hétfő // Katalin
jawohl!

Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök végre átvette a Nagy Károly-díjat. És trianonozott is egyet

// HIRDETÉS

Az odaítélők szerint Románia magyarozó elnöke megérdemel egy ilyen flepnit. Hogy miért, azt csak ők tudják.

Mi is beszámoltunk róla, hogy Aachen városának döntnökei 2020-ban úgy gondolták, a Klaus Iohannis nevű európéer államfőnek adják oda a rangosnak számító Nagy Károly-díjat. Ebbeli meggyőződésüket nevezett Klaus Iohannis magyarellenes performansza, illetve a nyugati sajtó felháborodása sem változtatta meg.

Viszont közbeszólt a pandémia és az idő telt, egészen mostanáig. Amikor, Romániával ellentétben, ahol egymást érik a negyedik hullám negatív vírusrekordjai, Aachenben jobb a helyzet, ezért a döntnökök szépen odahívták nevezett Iohannist és a szombati napon átadták neki a plecsnit.

Következtetés: ha valaki jó européer (vagyis pontosan azt csinálja, amit az Európai Unió mond neki, pontosan azt a gyűrűt csókolja, amire utasítást kap), akkor simán megkaphat egy ilyen nyakláncot, akkor is, ha közben durva magyargyűlölő beszédeket mond. És akkor is, ha olyan ügyesen dolgozik az európai egységért, hogy merészen kijelenti a nyár közepén, hogy legyőztük a pandémiát (értsd, Románia), aztán meg teljes mértékben hozzájárul az őszi negyedik hullám katasztrófájához, amennyiben hónapok óta csak a politikai csatározásokkal foglalkozik érdemben, az oltáskampány helyett. Nevezett Iohannis feltehetőleg azt képzeli, így kell remekül teljesíteni az európai egység megteremtése terén.

Gratulálunk, nevezett Iohannis!

Trianonról is kérdezték, Iohannis válaszolt, ahogy tudott

Az aacheni eseményen megkérdezték Iohannist, mi a véleménye „egy szomszédról, aki néha Európa-ellenesen viselkedik és megkérdőjelezi a trianoni határokat”, vagyis egyértelműen Magyarországról.

„Kicsit olyan, mint amikor egy családi találkozón az egyik unokatestvér ötpercenként ügyetlenkedik egyet, de nem dobjuk ki, mert rokon. Próbáljuk rendre utasítani, integrálni, megnyugtatni, ez a receptje ennek. Nem támogatom, hogy kirúgjuk, eltávolítsuk a szervezetből, az ilyen büntetések nem hoznak olyan eredményt, amit sokan remélnek. Szerintem ezeknek az embereknek világosan el kell mondanunk szemtől szembe, mik az elvárások és folytatnunk kell a folyamatot”

– válaszolt az elnök.

„Tudom, hogy a velünk szomszédos országról beszél, és engem is idegesítenek, még jobban is, mint Önt, a Trianonnal kapcsolatos kijelentéseik. Én vagyok az állam elnöke, én erdélyi vagyok, mi pedig népszavazással döntöttünk, vagyis mi népként azt mondtuk: csatlakozni kívánunk Romániához, nem loptunk el senkitől semmit, az önrendelkezési jogunkról van szó. Így lett Erdély Románia része. Akkor lett Kárpátalja is Ukrajna része és így tovább. De ezeket nem kell, és senki nem is kívánja visszamenőlegessé tenni, senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Vélhetően csak néhány populista, de ezek a populisták léteznek Európában és csak eredményekkel lehet őket legyőzni” – folytatta Iohannis.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS