// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Játszóházi kelléket idéző felfújható házikókra adott ki eurómilliókat a katasztrófavédelem, de legalább nem is használta őket

// HIRDETÉS

A beszerzéseket a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálja.

Határozottan kreatívan sáfárkodnak a rendelkezésükre álló közpénzekkel a román katasztrófavédelem (IGSU) illetékesei: a koronavírus-világjárvány kezdetekor számos olyan eszközt szereztek be hatalmas összegekért, amelyek azóta is ott porosodnak egy raktárban.

A jelenség viszont legalább felkeltette a nyomozó hatóságok figyelmét, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ugyanis nyomozást indított az ügyben.

A DNA ügyészei azt vizsgálják, milyen körülmények között, és miért ilyen drágán szerzett be a katasztrófavédelem 84 darab felfújható eszközt, amelyeket hivatalosan a fertőzöttek elkülönítésére szolgáló izolációs kamraként emlegetnek, kinézetüket tekintve azonban inkább a bevásárlóközpontok játszóházaiban látható színes, felfújható gumiházikókat idézik, amelyekben a gyerekek önfeledten ugrándozhatnak és labdázhatnak.

A 84 gumiházikót darabonként 72 000 euróért szerezték be egy Ilfov megyei üzletembertől.

Közben a katasztrófavédelem egyik, neve elhallgatását kérő illetékese azt mondja: nem igazán érthető, mi került egy ilyen házikóban annyiba, mint egy háromszobás lakás, szerinte valójában legfeljebb 5000 eurót érhetnek darabonként.

Mindez annak fényében furcsa, hogy hiába osztották ki az izolációs kamrákat a megyei katasztrófavédelmi egységeknek, azok közül soha, egyetlen darabot sem használtak.

Ez keltette fel a korrupcióellenes ügyészség figyelmét is, amely bekopogott a katasztrófavédelemhez, és udvariasan elkérte a közbeszerzési dokumentumokat.

A katasztrófavédelem nem kívánt magyarázatot adni: közlése szerint a házikók valóban a fertőző személyek elkülönítésére szolgálnak, és bevetésre készen állnak.

De hogy miért nem használták őket, amikor a járvány csúcspontja idején tényleg szükség lett volna rájuk, azt nem árulták el.

Nem ez az egyetlen gyanús közbeszerzés az IGSU-nál: mi is megírtuk, hogy még 2017-ben darabonként 1,2 millió euróért vásároltak öt hiperbár oxigénterápiát biztosító kamrát, amelyeket azóta sem használtak élesben, csak felvonulásokon mutogatták őket.

A DNA természetesen ebben az ügyben is vizsgálódik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS