// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Így működik Markó Béla, a költő

// HIRDETÉS

A nagy kérdés az, hogy amikor a poéta Markóról beszélünk, sikerül-e lehántani róla azt az identitásréteget, amit közel két évtizednyi aktív politizálás rakott rá. László Noémi megpróbálta.

Az, hogy létezik-e még Markó Béla, a költő, nem kérdés: az elmúlt években, amióta hátralépett egy fokkal a politikai ranglétrán, sorra publikálja változatos műfajú köteteit: gyerekkönyveket, szonettgyűjteményeket, újabban közéletinek mondott verseket. Mégis, amikor Markó költőként jelenik meg a nyilvánosság előtt, nehezen tudunk „csak” ilyen minőségében tekinteni rá: végül is a kertről, természetről, szerelemről szóló szonettek szerzője és az egykori RMDSZ-elnök ugyanaz a személy (és – egy beszélgetőkönyve címét idézve – valószínűleg ugyanúgy működik).

Érthető tehát, hogy az Erdélyi Magyar Írók Ligája Álljunk meg egy szóra elnevezésű estsorozata első állomásának házigazdája, László Noémi is ebből a pozícióból indítja a beszélgetést a kolozsvári Bulgakov kávéház pikáns faliképei alatt. Markó állítólag egy évtizeden keresztül egyáltalán nem írt verset, mert a szellemi energiáit teljesen lefoglalta a politika – amit, bevallása szerint, mindig is átmeneti állapotnak tekintett. (Ehhez képest elég meghatározó politikai teljesítményt tudhat maga mögött, függetlenül attól, hogy mit gondolunk ennek a teljesítménynek a tartalmáról.)

A politikából azonban – nem szervezeti, hanem tudati értelemben – nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra kiszállni: Markó elmondja, hogy miután úgymond visszavonult, szándékosan kerülte verseiben azokat a témákat, amelyek a „múltjához” kötik. A halkszavú szonett belefért, a közéleti vers nem. El kellett telnie egy kis időnek, hogy ezekről a témákról – haza, nemzet, közösségi sorskérdések – költőként is megszólaljon ismét: ennek az eredménye a Csatolmány című kötet. A szerepek szigorú szétválasztását nem tartja szerencsésnek, értelmiségiként is van mondanivalója a közösség ügyeiről, nem csak politikusként – ráadásul írástudó énje a politikai életben sem hagyta cserben, hiszen, mint elárulja, politikusként is ő maga írta a beszédeit.

Nagy különbség viszont, hogy az alkotás magányos műfaj, a politika pedig – még ha csúcspolitikus is az ember – kollektív munka. Kicsit irigyli rovarbiológus fiát, mert „hangyákkal könnyebb dolgozni, mint emberekkel”, és ezt mélyen átérezzük.

 

Ha már szerepek szétválasztása: az erdélyi magyar író versus jelző nélküli magyar író vitában is meglehetősen kiegyensúlyozott az álláspontja. Egységes magyar irodalom van, természetesen, de az erdélyiséget, a transzszilván specifikumot ma már többletnek tartja, nem valamiféle rezervátumlét kellékének – ez utóbbi ellen joggal tiltakoztak a „határon túli” írók (de a tájnyelvieskedést továbbra sem szereti). Az erdélyi írótársadalmon belül (még) nem olyan erős a világnézeti megosztottság, mint Magyarországon, ahol a szekértáborok közt szinte egyáltalán nincs átjárás.

 

Markó néha maga is szerepzavarba kerül, vagy legalábbis kénytelen váltogatni a beszélői pozícióját. Az értelmiségi-Markó például ironizálni kezd azon, hogy milyen előszeretettel állítunk mi itt, Erdélyben szobrokat, mire a politikus-Markó észbe kap, és siet hozzátenni, hogy persze, ezeknek a jelentős részét ő maga avatta fel. Az úri közönség derül.

 

Az est egyébként „ősbemutatóra” sikeredik, Markó szinte egyenesen a nyomdából hozza a találkozóra legújabb, Elölnézet című verseskönyvét. És mivel hiába vártam, hogy felolvassa Csatolmány című Trianon-költeményét, íme, itt van, művészi tálalásban. Végszónak pont jó lesz.

 

(Fotók: Szabó Tünde) 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS