// 2024. november 21., csütörtök // Olivér
december 1. és vidéke

Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát…

// HIRDETÉS

… egy felmérés szerint manapság az a román, aki román állampolgár és beszél románul… és meghalt egy román túsz a Gázai övezetben.

Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát a nemzeti ünnepén

Pénteken ünnepelt Románia. Ami nagyon szép. Más kérdés, hogy nem mindenkinek ünnepnap december 1. Ez van, ha tetszik, ha nem. És elnézést kérünk bárkitől: nincs olyan mioritikus törvény, amely arra kötelezne bármely intézményt, szervezetet, hogy köszöntő üzeneteket tegyen közzé a Facebook-on ezen a napon.

A román sportsajtó mégis kiszúrta, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát a nemzeti ünnepnap alkalmából. Ugye, a szuperligában 16 csapat van. Na és egy, csak egy akadt, amelynek képviselői nem posztoltak semmit a közösségi hálózatokon december 1. alkalmából. Na vajon melyik? Hát persze, hogy a Sepsi OSK.

A sportsajtó kéjesen számolt be róla, hogy a csapat Facebook-oldalán megjelentek ugyan bejegyzések, de azok másról szóltak. Az Instagram-bejegyzések szintén. Bezzeg a többi 15 hazai csapat, na, azok mind köszöntötték a pátriát.

És akkor ismételjük: teljes mértékben érthető, hogy a románok számára ünnepnap december 1. De az is érthető (legalábbis annak kéne lennie), hogy másoknak meg nem az. Arra meg végképp nincs előírás, hogy a focicsapatoknak muszáj lenne nemzeti ünnepnapokon köszöntő bejegyzéseket közölniük. Még csak annyit: talán lehetne olyan nemzeti ünnepnapot találni ebben a mioritikus hazában, amelynek alkalmából együtt is tudnánk örvendezni.

Egy felmérés szerint manapság az a román, aki román állampolgár és tud románul

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet elvégzett egy felmérést, amelyben azt vizsgálták, hogy alakult a hazafiság érzülete Romániában az elmúlt 10 év során. Több érdekes kédést feltettek annak az 1100 polgárnak, akik részt vettek a felmérésben. Na nézzük.

A hazafias érzület 12 százalékkal megugrott az elmúlt 10 év alatt. A megkérdezett polgárok 95 százaléka büszke arra, hogy román (2013-ban 83 százalék volt az arány). Ami nagyon helyes, legyenek is büszkék.

Ami a nemzeti ünnepen való otthoni zászlókitűzést illeti, ez az arány is megugrott rendesen. 2013-hoz képest, amikor a polgárok csupán 26,3 százaléka tűzte ki az ünnepi trikolórt december elseje körül, mostanra ez a szám 49,9 százalékra nőtt, vagyis a megkérdezettek szinte fele zászlózik. A másik szinte fele (49,9 százalék) viszont továbbra sem.

Na de van egy igen érdekes kérdés is a sorban. Hogyaszongya: mit jelent románnak lenni? A megkérdezettek 93,6 százaléka szerint akkor román valaki, ha románul beszél. A polgárok 90,6 százaléka szerint az a román, akinek román az állampolgársága. A megkérdezettek 77,2 százaléka szerint akkor román valaki, ha román gyökerekkel rendelkezik. A polgárok 64 százaléka szerint pedig az a román, aki ortodox keresztény. Na de mi van azokkal, akikre igaz a fenti állítások egy része, de mégsem románok, mert nem tartják annak magukat? Oké, ortodox és nem-román, például magyar, kevés van. Román gyökerekkel viszont szép számmal rendelkeznek magyarok. Román állampolgársággal pedig a romániai magyarok elsöprő többsége rendelkezik. És a legtöbben románul is tudnak, jól-rosszul. De nem románok. A felmérés szerint viszont azok. Csak nem tudnak róla.

A felmérésben volt egy igen fontos kérdés is (legalábbis a romániai magyarok szempontjából): költöztessék-e el a nemzeti ünnepnapot egy másik dátumra? Persze, nem azért, mert esetleg vannak Romániának olyan adófizető állampolgárai, akiknek a december 1. nem a legkedvesebb napjuk. Hanem azért, mert decemberben hideg van. De ahogy borítékolható volt, a megkérdezettek csupán 26,4 százaléka voksolt a melegebb napokra költöztetés mellett, 69,7 százalék pedig ellene. Hát így.

Meghalt egy román-izraeli kettős állampolgár, akit túszként tartottak fogva a Gázai övezetben

Bár mindenki reménykedett abban, hogy ilyen hír nem lesz, sajnos mégis lett. Az október 7-én végrehajtott Izrael elleni támadás során a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet 240 embert ejtett foglyul és hurcolt el, az izraeli hatóságok szerint.

A pénteken lezárult hét napos tűzszüneti időszak alatt összesen 110 (86 izraeli és 24 külföldi) túszt engedtek szabadon. A tűzszünet lejártával azonban a harcok folytatódtak. Ilyen körülmények között érkezett a hír a román külügyminisztériumból, hogy egy izraeli és román kettős állampolgár, akit továbbra is túszként tartottak fogva a Gázai övezetben, meghalt.

Jelen pillanatban három izraeli és román kettős állampolgár van még a Hamász terroristáinak fogságában. A román külügy folytatja a tárgyalásokat a túszok szabadon engedése érdekében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Óriási: a román állam felújíttatja a gyulafehérvári Batthyáneumot…
Főtér

Óriási: a román állam felújíttatja a gyulafehérvári Batthyáneumot…

… Peszedisták: a penelisták már a kampányvideókat is lopják… és az időjósok belenéztek kristálygömbjeikbe, majd megjósolták a kis meleget.

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint
Krónika

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint

Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.

Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött
Főtér

Nyolcvan év, nyolcszáznál több könyv – Nemere István a Plútón túlra költözött

Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal
Székelyhon

Szerdától két és fél óra alatt érhetünk Brassóból Bukarestbe az új elektromos vonattal

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege (CFR Călători) kedden bejelentette, hogy szerdától forgalomba helyezik az első elektromos vontatású Alstom-szerelvényt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS