// 2025. június 5., csütörtök // Fatime
vegyesen

Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát…

// HIRDETÉS

… egy felmérés szerint manapság az a román, aki román állampolgár és beszél románul… és meghalt egy román túsz a Gázai övezetben.

Hát persze, hogy kiszúrták, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát a nemzeti ünnepén

Pénteken ünnepelt Románia. Ami nagyon szép. Más kérdés, hogy nem mindenkinek ünnepnap december 1. Ez van, ha tetszik, ha nem. És elnézést kérünk bárkitől: nincs olyan mioritikus törvény, amely arra kötelezne bármely intézményt, szervezetet, hogy köszöntő üzeneteket tegyen közzé a Facebook-on ezen a napon.

A román sportsajtó mégis kiszúrta, melyik hazai szuperligás csapat nem köszöntötte Romániát a nemzeti ünnepnap alkalmából. Ugye, a szuperligában 16 csapat van. Na és egy, csak egy akadt, amelynek képviselői nem posztoltak semmit a közösségi hálózatokon december 1. alkalmából. Na vajon melyik? Hát persze, hogy a Sepsi OSK.

A sportsajtó kéjesen számolt be róla, hogy a csapat Facebook-oldalán megjelentek ugyan bejegyzések, de azok másról szóltak. Az Instagram-bejegyzések szintén. Bezzeg a többi 15 hazai csapat, na, azok mind köszöntötték a pátriát.

És akkor ismételjük: teljes mértékben érthető, hogy a románok számára ünnepnap december 1. De az is érthető (legalábbis annak kéne lennie), hogy másoknak meg nem az. Arra meg végképp nincs előírás, hogy a focicsapatoknak muszáj lenne nemzeti ünnepnapokon köszöntő bejegyzéseket közölniük. Még csak annyit: talán lehetne olyan nemzeti ünnepnapot találni ebben a mioritikus hazában, amelynek alkalmából együtt is tudnánk örvendezni.

Egy felmérés szerint manapság az a román, aki román állampolgár és tud románul

Az INSCOP közvélemény-kutató intézet elvégzett egy felmérést, amelyben azt vizsgálták, hogy alakult a hazafiság érzülete Romániában az elmúlt 10 év során. Több érdekes kédést feltettek annak az 1100 polgárnak, akik részt vettek a felmérésben. Na nézzük.

A hazafias érzület 12 százalékkal megugrott az elmúlt 10 év alatt. A megkérdezett polgárok 95 százaléka büszke arra, hogy román (2013-ban 83 százalék volt az arány). Ami nagyon helyes, legyenek is büszkék.

Ami a nemzeti ünnepen való otthoni zászlókitűzést illeti, ez az arány is megugrott rendesen. 2013-hoz képest, amikor a polgárok csupán 26,3 százaléka tűzte ki az ünnepi trikolórt december elseje körül, mostanra ez a szám 49,9 százalékra nőtt, vagyis a megkérdezettek szinte fele zászlózik. A másik szinte fele (49,9 százalék) viszont továbbra sem.

Na de van egy igen érdekes kérdés is a sorban. Hogyaszongya: mit jelent románnak lenni? A megkérdezettek 93,6 százaléka szerint akkor román valaki, ha románul beszél. A polgárok 90,6 százaléka szerint az a román, akinek román az állampolgársága. A megkérdezettek 77,2 százaléka szerint akkor román valaki, ha román gyökerekkel rendelkezik. A polgárok 64 százaléka szerint pedig az a román, aki ortodox keresztény. Na de mi van azokkal, akikre igaz a fenti állítások egy része, de mégsem románok, mert nem tartják annak magukat? Oké, ortodox és nem-román, például magyar, kevés van. Román gyökerekkel viszont szép számmal rendelkeznek magyarok. Román állampolgársággal pedig a romániai magyarok elsöprő többsége rendelkezik. És a legtöbben románul is tudnak, jól-rosszul. De nem románok. A felmérés szerint viszont azok. Csak nem tudnak róla.

A felmérésben volt egy igen fontos kérdés is (legalábbis a romániai magyarok szempontjából): költöztessék-e el a nemzeti ünnepnapot egy másik dátumra? Persze, nem azért, mert esetleg vannak Romániának olyan adófizető állampolgárai, akiknek a december 1. nem a legkedvesebb napjuk. Hanem azért, mert decemberben hideg van. De ahogy borítékolható volt, a megkérdezettek csupán 26,4 százaléka voksolt a melegebb napokra költöztetés mellett, 69,7 százalék pedig ellene. Hát így.

Meghalt egy román-izraeli kettős állampolgár, akit túszként tartottak fogva a Gázai övezetben

Bár mindenki reménykedett abban, hogy ilyen hír nem lesz, sajnos mégis lett. Az október 7-én végrehajtott Izrael elleni támadás során a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet 240 embert ejtett foglyul és hurcolt el, az izraeli hatóságok szerint.

A pénteken lezárult hét napos tűzszüneti időszak alatt összesen 110 (86 izraeli és 24 külföldi) túszt engedtek szabadon. A tűzszünet lejártával azonban a harcok folytatódtak. Ilyen körülmények között érkezett a hír a román külügyminisztériumból, hogy egy izraeli és román kettős állampolgár, akit továbbra is túszként tartottak fogva a Gázai övezetben, meghalt.

Jelen pillanatban három izraeli és román kettős állampolgár van még a Hamász terroristáinak fogságában. A román külügy folytatja a tárgyalásokat a túszok szabadon engedése érdekében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Fall Sándor

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

A félelemtől nem kell félnetek

Sánta Miriám

A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

Sólyom István

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Parajdi bányakatasztrófa: a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek
Krónika

Parajdi bányakatasztrófa: a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek

A parajdi sóbányánál a régi bányarész tetején nem keletkeztek újabb beomlások, de a korábbiak növekedtek – jelentette ki hétfő reggel az Agerpres hírügynökség megkeresésére Bíró Barna-Botond, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre
Székelyhon

Petícióban kérik a parajdiak a Drakula-park létesítésének megfontolását a településükre

Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak
Krónika

Célkeresztben a nyugdíjak: újra felmerült, hogy fizessenek egészségbiztosítást azok, akik „nagyon nagy” összegeket kapnak

Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában
Székelyhon

Erdély Disneylandjét építik meg Csíkszeredában

Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb vidámparkját építi meg két év alatt 56 millió euróból Lénárd András vállalkozó Csíkszereda zsögödi részén. Az építkezés akkora volumenű, hogy ebben az esetben már az önkormányzatnak is oda kell tennie a csontot.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ki kérjen bocsánatot az erdélyi magyaroktól?

Fall Sándor

Az erdélyi magyarok nagy többsége abban az abszurd helyzetben is Nicușor Danra szavazott volna, ha Orbán és az RMDSZ is kifejezetten és erőteljesen George Simion támogatására buzdított volna.

A félelemtől nem kell félnetek

Sánta Miriám

A félelem, mint a politikai döntések mozgatórugója a valóságból táplálkozik.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A romániai magyar történészeknek többletfeladatuk van”

Sólyom István

A sokrétű tevékenysége mellett papnéi feladatokat is ellátó Rüsz-Fogarasi Enikővel, a BBTE Magyar Történeti Intézetének egyetemi tanárával nemcsak szakmai dolgokról beszélgettünk. A történész mögötti emberre is kíváncsiak voltunk.

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

// HIRDETÉS