// 2025. november 17., hétfő // Hortenzia, Gergő

Futurista kérdezz-felelek Dolák-Saly Róberttel

// HIRDETÉS

DSR – első hallásra mobiltelefon-hálózatra is gondolhatna az ember, de szó sincs róla. Vagyis de, pont, hogy róla van szó: Dolák-Saly Róbertről. Meg, hogy – bár nem szeretem ezt a kifejezést - interjút akarok készíteni vele.

Meg is környékezem a nagyváradi L’art pour l’art előadás után és fülön csípem. De csak szaván fogom. Szó szerint. Első rámnézésre rögtön Boborján szólal meg, de hamar levetkőzi (a napszemüveget is) és marad DSR. Futurista körülményű villám kérdezz-felelek következik, amelyben az élet értelmét ugyan nem fejtjük meg, de ha az idő engedné, biztos sor kerülne számos matematikai számításra.

– Bemutatkozom, én Ozsváth Zsuzsa vagyok. Nem egy nagyon ismert ember, de…

Majd leszel. Nagyon nagy hatalmam van. (Nevet)

 

– Na. Az első kérdésem a humor kifőzdéről szól: mitől lesz a kifinomult humor kifinomult, mitől lesz finom?

 

– Ühüm. Hát, nem t’ok főzni, az a baj. Csak lecsót tudok főzni, és azt is régen csináltam, de ezen kívül olyanokat, hogy rántotta. Egyébként meg hála az Atyaúristennek, hogy nem kell ilyen filozófiai megközelítéseket abszolválnom a munkámmal kapcsolatban, hogy mi mitől lesz kifinomult, szerencsére ezt megteszi más - én inkább csinálom.

 

 

– Ha már filozófia, a következő filozofikus kérdés lesz. Hogy látod, az élet körülötted abszurdabb, mint amit csináltok?

 

– Nem, illetve de. A nemleges válaszom szerint az élet ugyan produkál abszurd helyzeteket, de alapvetően annyira unalmas, mint egy teknő. Lehet tudni, hogy merre lejt. Vagyis a gravitáció ismeretében kiszámítható az események tömkelege, untatja is az emberek kalandra éhes agyvelejét. Ezért csinálnak annyi szépet és rondát. Persze van egy másik válaszom is: az élet teljesen abszurd és váratlan események tömegét produkálja, mely nap, mint nap meglep bennünket. Hiszen maga a születés is egy abszurdum. Például az is, ahogy itt ülsz te, aki néhány évvel ezelőtt még nem is éltél, és két darab sejtből egy hatalmas sejtkupaccá növesztetted magad, hogy ilyen kérdéseket tegyél fel nekem, aki szintén egy múlandó sejtkupac, aki nem is biztos, hogy létezik. Tényleg, szerinted én létezem egyáltalán? Mi az élményed?

 

 

– Hát lehet, neked is eltűnnek egyszer a sejtjeid, de most így vizuálisan…

 

– …úgy tűnök, mintha lennék? Közös megegyezéssel mondjuk azt, hogy te is létezel meg én is, különben semmi értelme a beszélgetésnek.

 

(Megérkezik a fotós, a művészúr pedig pikk-pakk felkapja napszemüvegét. Belesüt a szemébe az objektív.)

 

– Hogyan tudod folyamatosan feltölteni a humorraktáraidat? Ha mondjuk nem vagy lelkileg se olyan hangulatban, mert ugye van ilyen.

 

– Hát nem akkor töltöm fel, amikor rossz hangulatban vagyok. Bár ez se igaz, mert akkor is eszébe jut az embernek olyan dolog, amit érdemes lejegyezni. Tehát semmi sem igaz. Ami engem fel tud tölteni, az az, amikor tényleg jó kedvem van, amikor jó dolgok történnek velem. Azt szoktam mondani, hogy a humor nem más, mint egy matematikai képlet. Tehát kell lenni valami alapképletnek, ami az egész jelenetet meghatározza, és onnantól csak meg kell fejteni az egészet. Az már mechanikus munka, adja magát. Ha nincs ilyen képlet, akkor az nyögvenyelős lesz, és az ritkán vezet jóra.

 

(Közben int a menedzser, hogy csipkedjük magunkat, de hát még hátra van két kérdés, ami egyszerűen nem maradhat ki.)

 

– Na jó. Mi a leghülyébb kérdés, amit feltettek. Ezen kívül…

 

– …amit most feltettél? Hát… elmondom. Van egy kérdés, amin röhögő görcsöt kapok. „Hogyan egyezteted össze az abszurd látásmódot azokkal a mély gondolatokkal, amelyeket például komolyabb hangvételű dalaidban hallottunk tőled…” (itt egy kis auditív homály: játszótéri, színpadi, és menedzseri együtthatók miatt) „Jössz, Robi?” Én az ilyen kérdéseken mindig röhögök, és legszívesebben visszakérdeznék, hogy: „te meg, kedves újságíró, hogyan tudod összeegyeztetni azt, hogy most, mint újságíró komolyan kérdezel tőlem, máskor pedig trombitálva kifújod az orrodat?! A helyes válasz ezekre: „úgy, hogy egyszer ezt csinálom, máskor meg azt, ahogy mindenki.”

 

 

– Mondjuk, ha nagyon ambiciózus földönkívüli vagy, és meglátogatod a Földet, mi az első nagyon fontos dolog, amit megváltoztatnál rajta, vagy az emberiségben, társadalomban?

 

– Hát, hogyha egy sivatag lenne a landolási helyem, akkor megváltoztatnám, hogy ott ne sivatag legyen, hanem egy panzió, ahol aludni meg enni tudok; viszont, ha egy nyüzsgő helyre érkeznék, akkor pedig egy nyugodt kis erdős részt szeretnék helyette, ahol békén vagyok hagyva. Ha egy női napozóba érkeznék, és ott kedvesen fogadnának, akkor bizonyára nem változtatnék semmin, hanem valószínűleg ott maradnék zárásig.

 

  (De most már nagyon jön a menedzser és nagyon be kell fejeznünk, így hát-.)

 

– Köszönöm szépen.

 

– Vigyázz magadra.

      (El.)--

 

Fotó: Mohácsi László Árpád

 

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát
Főtér

A DNA elkezdett nyomozni a kolozsvári városházán, Boc pedig versben mondja el bánatát

Tudta, hogy Emil Boc kiválóan versel magyarul Petőfi Sándor, József Attila vagy éppen Kosztolányi Dezső modorában? Erre tessék! (Naná, hogy pamflet.)

Közel harminc éve „nyögjük” a különleges nyugdíjak terhét
Krónika

Közel harminc éve „nyögjük” a különleges nyugdíjak terhét

Ma már a kiváltságok „szülőatyja”, Valeriu Stoica egykori igazságügyi miniszter is elismeri: hiba volt előjogokat adni bizonyos „szakmai köröknek”. Összeállításunkban a speciális nyugdíjak kronológiáját foglaljuk össze.

Az egészségügyi minisztert meghívták az oltástagadó orvosok konferenciájára, ő feljelentést tett – hírek hétfőn
Főtér

Az egészségügyi minisztert meghívták az oltástagadó orvosok konferenciájára, ő feljelentést tett – hírek hétfőn

További hírek: kiderült, hogy több mint húsz éve szakmai engedély nélkül dolgozott az ország egyik legismertebb pszichoterapeutája, a négy évre ítélt, majd elmenekült Dani Mocanu manele-énekest pedig Nápolyban kapták el.

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát
Székelyhon

Megállapították a bukaresti fogászaton elhunyt kislány halálának okát

Az ügyészek állítása szerint a boncolás eredményei azt mutatják, hogy a 2 éves kislány halála krónikus betegsége miatt következett be a fogászati kezelése során.

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után
Krónika

Extázisban tört ki a román kommentátor az írek magyarok elleni győztes gólja után

Nem tudta leplezni lelkesedését a román Prima Sport kommentátora, amikor Írország labdarúgó-válogatottja megszerezte győztes gólját a magyar nemzeti tizenegy ellen a világbajnoki selejtezőmérkőzésen.

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos
Székelyhon

Banki alkalmazottnak adta ki magát, negyvenhatezer lejt csalt ki áldozatától egy szélhámos

Csaknem 46 ezer lejt csalt ki egy szélhámos egy sepsiszentgyörgyi nőtől, miután elhitette vele, hogy megpróbálták feltörni a bankszámláját. A rendőrség tanácsokat fogalmazott meg a hasonló esetek elkerülése érdekében.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?

Varga László Edgár

Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.

Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!

Fall Sándor

Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség

Sólyom István

A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.

Így vonatozunk Erdélyben

Sánta Miriám

Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?

// HIRDETÉS