// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Figyelem! Eltűnhetnek Várad legendás gesztenyefái!

// HIRDETÉS

Mert a kórokozók mellett a szakszerűtlen kezelés és a nemtörődömség is pusztítja őket.

Szomorú a helyzet Nagyváradon: betegek a város gesztenyefái. Sokfelé az látható, hogy már most barna leveleket hullatnak, ráadásul gombásak. A nagyállomástól indulva, a Fő utca felé haladva, vagy például a December 1. parkban és a Rulikowski úton is lassan haldokolnak a gesztenyefák, jelképes továbbá, ahogy a Gesztenyefasor nevű utcán is a túlélésért küzdenek.

Egyelőre úgy tűnik, vesztésre állnak. A Mezőgazdasági Igazgatóságon belül működő növényvédelmi osztály két mérnöke arra jutott, hogy három fő ok van. Az egyik a kánikula, amely nem tesz jót a fáknak sem, és csökkenti ellenálló képességüket. Ritkán locsolják őket, az aszfaltos környezetben pedig leveleiket is könnyebben égeti a nap. A másik az, hogy a város sok pontján komoly átépítési munkálatok zajlanak, amelyek rezgésekkel, porral járnak, és ez is káros a fákra is.

Ráadásul sok esetben a munkagépek megsértik a fák gyökérzetét is. Mindemellett kórokozók támadják az amúgy is legyengült növényeket. A vadgesztenyelevél-aknázómoly, vagy vadgesztenye-sátorosmoly, (Cameraria ohridella) lárvái vannak jelen sok ilyen fán.

Ezt nálunk csak 1993-ban észlelték. A városi vadgesztenyefasorok és a parkokban ültetett fák veszélyes kártevője, ami ellen meglehetősen nehéz vegyszerekkel védekezni.

Főleg akkor, ha maga a védekezés is csak felemás. Kezdetben, a ’90-es években helikopterről permetezték a fákat, aztán már földi megoldást kerestek, hogy a szer ne tegyen kárt más élőlényekben. Az önkormányzat megbízásából jelenleg a Romprest végzi ezt a munkát, mozgókaros járműről permetezve, de így csak 2-3 méter magasságba jut el a hatóanyag, ami nagyon kevés. E szint fölött tovább él a kórokozó, ráadásul mivel a lehullott leveleket nem takarítják el maradéktalanul, a szép avarban is sok fertőzött levél van. Szakértők szerint számos váradi gesztenyefa már most halálra van ítélve: a következő években ki fognak száradni.

Mihai Togor környezetvédő szerint „a helyzet az, hogy már sok éve gond például ezen fák kórokozója, és egy kis erőfeszítéssel lenne is megoldás”. Szerinte ugyanis „van olyan permetező, ami atomizálja a hatóanyagot, és jó magasra juttatja fel, csak be kellene szerezni, hiszen például sokfelé a gyümölcsösökben is ilyenekkel dolgoznak”. Ami pedig a költségeket illeti, „azok most összehasonlíthatatlanul kisebbek lennének, mint megvárni e fák kipusztulását, majd újakat telepíteni mindenhova”.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS