És nagyjából az egész társadalom. Többek közt ez is elhangzott azon a vitát sem nélkülöző kolozsvári rendezvényen, amelynek résztvevői az erdélyi magyar történelmi egyházak és az államhatalom viszonyát vizsgálták a kommunizmus időszakában.
„Jézus Krisztus tegnap, ma s mindörökké ugyanaz” – idézte Farkas Emőd a Szentírást (Zsid 13,8) a Rendszerváltás 30 beszélgetéssorozat újabb, Evangélium a vörös csillag árnyékában – egyházi élet az államhatalom fogságában elnevezésű állomásán. Az unitárius főgondnok azonban hozzátette: az egyházi életről ugyanez viszont már nem mondható el.
Abban, hogy miként alakult a kommunista államhatalmi gépezet és az erdélyi magyar történelmi felekezetek viszonya, valamint hogyan áll az átvilágítás ügye, és egyáltalán mi szükség van az egyházi érintettség(ek) feltárására, nem volt teljes egyetértés a jelenlévők – Juhász Tamás református teológus professzor, Nagy Mihály Zoltán történész, levéltáros, Molnár János egyháztörténész, református teológus és Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész – között.
Nehéz lenne a téma számos vonatkozását érintő, szerteágazó eszmecserét egyetlen szálra felfűzni, de induljunk ki abból, amit Nagy Mihály Zoltán – akinek a Denisa Bodeanuval közösen készült, Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyveit tartalmazó könyvét csütörtökön mutatják be a Kolozsvári Magyar Napokon – állított egyház és állam viszonyáról: nevezetesen, hogy ez a viszony egyáltalán nem új keletű, nem a kommunizmus találmánya, a két intézmény együttműködése mintegy 1700 éves múltra nyúlik vissza, és azt sem a kommunista diktatúra találta ki, hogy az egyházat az államhatalom saját céljaira akarja használni.
Juhász Tamás, Nagy Mihály Zoltán, Molnár János és Kovács István | Fotók: Deák Anita/Kolozsvári Magyar Napok
A kelet-közép-európai kommunista rendszerek egyébként nagyon is eltérő egyházpolitikai modelleket működtettek: Romániában például nem érvényesült a szeparációs modell (államnak és egyháznak a francia felvilágosult mintára történő szétválasztása), az államvezetés „koegzisztenciában” gondolkodott (Petru Groza miniszterelnök megfogalmazása), az egyházakat egyfajta államhivatal-szerű intézménnyé alakították volna át, amelyek viszont így elvesztették volna hitbéli közösség jellegüket.
csak velük tárgyalt, a többi felekezetet a kvázi államegyház módjára működő ortodoxia alárendeltjeként, „csatolmányaként” kezelte.
Hogy ez miért annyira fontos tényező, arra Molnár János, a református egyház és a Szekuritáté kapcsolatát dokumentáló négykötetes munka, a Szigorúan ellenőrzött evangélium összeállítója világított rá. Justinian Marina, a román ortodox egyház pátriárkája a második világháború után képes volt arra a csavaros szellemi teljesítményre, hogy bebizonyítsa: Jézus volt az első kommunista, tehát Sztálin valójában Jézus követője, ezért a keresztényeknek támogatniuk kell a sztálinista politikát. 1949-ben a hatalom játszmáit elfogadni nem tudó Márton Áron morális tántoríthatatlansága miatt kimaradó
és elhatárolódott az ellenálló katolikus püspöktől.
Molnárnak ez az állítása parázs vitát váltott ki: Juhász Tamás professzor „kikérte magának”, hogy az egyház gazsulált volna a kommunistáknak, szerinte az egyház nem azonosítható az éppen aktuális vezetőivel, hanem a hívők közösségét jelenti. A kolozsvári protestáns teológia egykori rektora az egyházi beszervezések, a papi érintettség vizsgálatával sem ért maradéktalanul egyet, mint mondta: az egymás közti bizalmatlanság növelésével
Az átvilágítás szükséges, de empátiát, árnyalt hozzáállást is igényel – állította Kovács István. Nagy Mihály Zoltán szerint az egyházak elkéstek a lusztrációval, már 1990-ben kellett volna kezdeni valamit a problémával – akárcsak egyébként a társadalom más rétegei, a művészvilágtól a sportolói közegig. A történész-levéltáros Márton Áron 1947-es körlevelének az egyházi személyek felelősségét hangsúlyozó kitételeira hivatkozott mint követendő példára: ha a történelmi egyházak a rendszerváltást követően egyhangúan elköteleződtek volna a körlevél szellemisége mellett, talán még az egyébként – a világi jog szempontjából törvénytelenül működő – egyházi átvilágítási bizottságokra sem lett volna szükség (az ortodox és a katolikus egyház nem is hajtott végre belső átvilágítást, mert az együttműködést lelkiismereti kérdésnek tekinti, nem közügynek).
– vonta le a kiábrándító következtetést.
A kérdést azért is kell körültekintően kezelni, mert ugyan mindenkit a besúgók, az ügynökügyek érdekelnek, de az elérhető levéltári iratanyagnak az ügynökökre vonatkozó része csak a 12 százalékot teszi ki, 81 százalék az áldozatokról, 7 százaléka az államvédelem működéséről szól – mi mégis csak arra a 12 százalékra vagyunk kíváncsiak (amelyet számos esetben politikai célokra, emberek ellehetetlenítésére is felhasznál a média és a politika).
A dolog paradoxona, hogy
(mert minden egyházzal kapcsolatos vonatkozást dokumentáltak), mint a felekezetek saját iratanyagából – többek közt ezért is kell erős forráskritikával kezelni a különböző dokumentumokat. A kutatás azonban így is gyerekcipőben jár, mert kutatók, programok szükségesek hozzá, de ilyenek alig vannak.
Molnár szerint azért is szükséges az átvilágítás, mert az
hanem annak megértéséhez segít hozzá, milyen életstratégiák működtek a totalitárius rendszer alatt. Az egyház ugyanis sokáig kizárólag „mártírológiai” szempontból tárgyalta saját viszonyát a kommunista állammal – ez az áldozatszerep azonban nagyon is árnyalásra szorul.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
… Csíkszeredát megszórták igazán „magyarbarát” Simion-idézetekkel… és a hisztis Ilie Năstase kiizzadta magából, ki a jó elnök és ki a rossz.
… Csíkszeredát megszórták igazán „magyarbarát” Simion-idézetekkel… és a hisztis Ilie Năstase kiizzadta magából, ki a jó elnök és ki a rossz.
George Simion nyíltan elismerte, hogy csak szavazatszerzéshez kellett a 35 ezer eurós lakások ígérete. Közben már Tánczos Barna pénzügyminiszter is a gazdaság földbe állásáról beszél.
George Simion nyíltan elismerte, hogy csak szavazatszerzéshez kellett a 35 ezer eurós lakások ígérete. Közben már Tánczos Barna pénzügyminiszter is a gazdaság földbe állásáról beszél.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
… a Román Nemzeti Banknak két milliárd euróba került eddig Simion mester győzelme… és a napi politikai káoszon túl: annyi drogot kapcsoltak le Nagyváradon, hogy attól egy T-Rex is kifeküdne.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség is Nicușor Dan támogatására szólít fel.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség is Nicușor Dan támogatására szólít fel.
Az AUR elnökjelöltjére kétszer annyian szavaztak, mint a másodikként befutó Nicușor Danra.
Az AUR elnökjelöltjére kétszer annyian szavaztak, mint a másodikként befutó Nicușor Danra.
A második helyért kiélezett csata zajlik Crin Antonescu és Nicușor Dan között.
A második helyért kiélezett csata zajlik Crin Antonescu és Nicușor Dan között.
Csökkenő választási kedv az országban, rekordrészvétel a diaszpórában. Két vonat ütközött össze Konstancán, egy mozdony kigyulladt Sinaián.
Csökkenő választási kedv az országban, rekordrészvétel a diaszpórában. Két vonat ütközött össze Konstancán, egy mozdony kigyulladt Sinaián.
Kampánycsönd alatt tilos a propaganda, mégis egyesek kerülőutakon próbálják kijátszani a törvényt. Ez az elnökválasztás került idáig a legtöbb pénzbe.
Kampánycsönd alatt tilos a propaganda, mégis egyesek kerülőutakon próbálják kijátszani a törvényt. Ez az elnökválasztás került idáig a legtöbb pénzbe.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Az iskolákban pedig nemsokára biztonsági kamerák figyelik az osztálytermeket. Május elsejei hírmix.
Az iskolákban pedig nemsokára biztonsági kamerák figyelik az osztálytermeket. Május elsejei hírmix.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.