Erdogan megnyitja a határokat a menekültek előtt, ha az EU tovább piszkálja Törökországot

Ha az Európai Unió még továbbmegy az Európai Parlament csütörtöki döntésénél, amelyben a testület Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel, Ankara megnyitja a határokat, és ezt az EU „tudja jól” – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban.

A nők elleni erőszakkal szemben folytatott küzdelem világnapja alkalmából a KADEM nőjogi civil szervezet rendezvényén felszólalva az államfő hozzátette: az ilyen „üres fenyegetésekből (...) sem én, sem a török nép nem ért”.

A jelenlévők felállva, fél percig tapsolták az államfő kijelentéseit.

Erdogan úgy vélte: Európa soha nem volt tekintettel az emberekre.

Nem ők szállították el a kisodródott csecsemők holttesteit a tengerpartról.

Miközben Ankara ellát 3-3,5 millió menekültet, Európa nem tartotta be az ígéreteit – hangoztatta.

Úgy fogalmazott: amikor 2015-ben „50 ezer migráns feszült a bolgár határnak Kapikulénél, Európa jajgatott”. Afrikában emberek milliói várnak megoldást, de az EU azzal foglalkozik, hogy Törökország csatlakozzon-e vagy sem a tagállamok sorához – mondta Erdogan. Azt állította, hogy Európa az afrikai helyzet javítása érdekében egyetlen lépést sem tett.

Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalására a képviselők szerint a július 15-i törökországi puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt volt szükség, mert ez a fellépés egyre inkább eltéríti Ankarát az Európa felé vezető útról. Az indítványt 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el Strasbourgban. Az EP-döntés jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők úgy vélik, hogy a döntés fokozza a nyomást a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

A menekültáradat visszafogásának érdekében március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.

A török politikai közélet már Erdogant megelőzően

éles hangon reagált a csütörtöki EP-szavazás eredményére.

Binali Yildirim miniszterelnök arra kérte az EU-tagállamok vezetőit, hogy emeljék fel hangjukat az EP-állásfoglalás ellen. Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt mondta: „az EU megalázta magát, Törökországot ily módon nem tudja térdre kényszeríteni”. Ömer Celik török EU-ügyi miniszter úgy fogalmazott: „miközben azt kommunikálják, hogy Törökország mellett szolidaritást vállalnak, Európa sajnos rövidlátó vitába süllyed”.

Kemal Kilicdaroglu, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke „súlyos szankcióként” értékelte az uniós lépést, amelynek „meglesz a folytatása”.

Törökország 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, amelyből az Európai Közösség, majd az Európai Unió lett. 1995-ben vámunióra lépett az EU-val, amely 1999-ben hivatalosan elismerte Törökország csatlakozási kérelmét is. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg, azóta az uniós joganyag 16 fejezetét sikerült megnyitni a 35-ből, bár ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni – a tudományos és kutatási fejezetet.