// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Erdély napjává nyilvánítaná május 15-ét egy törvénykezdeményezés

// HIRDETÉS

Jogos a kérdés: ha Olténiának már van saját ünnepe, akkor miért ne lehetne Erdélynek is? Csakhogy nem mindegy, mit jelképez a kiválasztott dátum.

Erdély napjává kiáltaná ki május 15-ét a Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik Szilágy megyei képviselője, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon kezdődött az erdélyi románok első jogkövetelő nemzeti gyűlése. Liviu Balint május 24-én nyújtotta be az erről szóló törvénykezdeményezését a képviselőházban, ötletét több képviselő támogatja. Amennyiben a kulturális bizottság kedvezően bírálja el, a törvénykezdeményezés a képviselőház plénuma elé kerül.

 

Tekintettel arra, hogy márciusban már jóváhagytak egy hasonló indítványt Olténia napjáról, a képviselők aligha akadályozhatják meg, hogy Erdélynek is hasonló identitárius ünnepe legyen. A törvénykezdeményezés elfogadása esetén a helyi önkormányzatok hivatalos ceremóniákat szervezhetnének Erdély napjának méltó megünneplésére.

 

Egy hasonló előterjesztésnek akár örülhetnénk is, amennyiben nem lenne benne magyarellenes szál. Az 1848-as balázsfalvi gyűlések ugyanis amellett, hogy a román nemzet elismerését, a törvényhozásban való egyenjogú képviseletét követelték, az első lépések voltak a román nemzetiségi mozgalom radikalizálódásához vezető úton.

 

A Balázsfalván elfogadott petíció először csak azt akarta elérni, hogy a román képviselők részvételével tárgyaláják újra a magyar-erdélyi uniót, később viszont a románok Erdély elszakadását követelték a monarchiától. A balázsfalvi gyűlések etnikai ellenségeskedést váltottak ki Erdélyben, és a magyar szabadságharccal való szembefordulást, illetve a románok fegyveres felkelését eredményezték.

 

Ekkor hangzott el Simion Bărnuţiunak, a román szabadságtörekvések ideológusának híres beszéde, melyben kijelentette:„mérgezett a magyar szabadság asztaláról vett falat”. A magyarok ellen hangoló beszédében kijelentette Erdély nélkül a pannóniai mezők magyarjai „mezei nyulak” az ellenségek szemében, a magyarhon nélkül pedig az erdélyi magyarok lassan el fognak enyészni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön
Főtér

BRÉKING: Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra Nicușor Dan – hírek csütörtökön

Nincs szén, emiatt nem tud teljes kapacitással működni az ország utolsó nagy szénerőműve Rovinari-on. A törvény tiltja az osztálypénz beszedését az iskolákban...

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS