// 2025. június 1., vasárnap // Tünde

Erdély napjává nyilvánítaná május 15-ét egy törvénykezdeményezés

// HIRDETÉS

Jogos a kérdés: ha Olténiának már van saját ünnepe, akkor miért ne lehetne Erdélynek is? Csakhogy nem mindegy, mit jelképez a kiválasztott dátum.

Erdély napjává kiáltaná ki május 15-ét a Népi Mozgalom Párt (PMP) egyik Szilágy megyei képviselője, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon kezdődött az erdélyi románok első jogkövetelő nemzeti gyűlése. Liviu Balint május 24-én nyújtotta be az erről szóló törvénykezdeményezését a képviselőházban, ötletét több képviselő támogatja. Amennyiben a kulturális bizottság kedvezően bírálja el, a törvénykezdeményezés a képviselőház plénuma elé kerül.

 

Tekintettel arra, hogy márciusban már jóváhagytak egy hasonló indítványt Olténia napjáról, a képviselők aligha akadályozhatják meg, hogy Erdélynek is hasonló identitárius ünnepe legyen. A törvénykezdeményezés elfogadása esetén a helyi önkormányzatok hivatalos ceremóniákat szervezhetnének Erdély napjának méltó megünneplésére.

 

Egy hasonló előterjesztésnek akár örülhetnénk is, amennyiben nem lenne benne magyarellenes szál. Az 1848-as balázsfalvi gyűlések ugyanis amellett, hogy a román nemzet elismerését, a törvényhozásban való egyenjogú képviseletét követelték, az első lépések voltak a román nemzetiségi mozgalom radikalizálódásához vezető úton.

 

A Balázsfalván elfogadott petíció először csak azt akarta elérni, hogy a román képviselők részvételével tárgyaláják újra a magyar-erdélyi uniót, később viszont a románok Erdély elszakadását követelték a monarchiától. A balázsfalvi gyűlések etnikai ellenségeskedést váltottak ki Erdélyben, és a magyar szabadságharccal való szembefordulást, illetve a románok fegyveres felkelését eredményezték.

 

Ekkor hangzott el Simion Bărnuţiunak, a román szabadságtörekvések ideológusának híres beszéde, melyben kijelentette:„mérgezett a magyar szabadság asztaláról vett falat”. A magyarok ellen hangoló beszédében kijelentette Erdély nélkül a pannóniai mezők magyarjai „mezei nyulak” az ellenségek szemében, a magyarhon nélkül pedig az erdélyi magyarok lassan el fognak enyészni.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden
Főtér

A parajdi sóbánya, a világegyetem, meg minden

Egyszerre kell nekünk a fa, a só és a pénz. A természet adja is, hogyne. Csak közben beomlik a bánya.

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból
Krónika

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden
Főtér

Katasztrófa közeleg a parajdi sóbányában – hírek kedden

Călin Georgescu ellen pedig már fasiszta eszmék hirdetése miatt is eljárás folyik.

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről
Székelyhon

Minden úgy maradt ott, mintha holnap nyitnának – utolsó fotók a sóbánya látogatói terméről

Százhúsz méterrel a föld alatt, a parajdi sóbányában működött Románia egyedülálló kalandparkja. A park egyik tulajdonosa próbálta menteni a menthetőt, de mára már víz alá került az egykori élménypark is.

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél
Krónika

Parajd: megsemmisülnek a mélyben lévő sókészletek, a Salrom a kitermelés és a turizmus újraindításáról beszél

Tönkrementek a mélyben levő sókészletek a parajdi sóbányában, de az Országos Sóipari Vállalat (Salrom) szerint mindent elkövetnek, hogy újraindítsák a sókitermelést és a turisztikai tevékenységet egyaránt.

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya
Székelyhon

Így néz ki belülről a vízzel elárasztott parajdi sóbánya

Az elárasztást követő állapotokról tett közzé fotókat a parajdi sóbányáról a Meteoplus Facebook-oldal. A napokban készült fotókon vízzel feltelt bányabelsők láthatóak, továbbá egy tárna is, ahol sótömb omlott le.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A Zöld Elefánt Erdélyben – avagy állatok, amelyek nincsenek es

Varga László Edgár

Hogyan látná Erdélyt valaki, aki soha nem járt még a környéken. Legyen ez a valaki ezúttal hipotetikusan mondjuk egy Zöld Elefánt…

Magyaróra Szebenben – pusztulás-e a szórványosodás?

Sánta Miriám

Sosem kérdezzük meg magunktól, hogy mit tudunk azzal a valósággal kezdeni, amelyben nem voltunk, és ma sem vagyunk a domináns történelmi fél.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Csúcsra ért a csíki foci

Sólyom István

Július közepétől új időszámítás kezdődik az FK Csíkszereda életében, ami a hargitai megyeszékhelyen is érezhető változásokkal fog járni.

Lapidárium az erdélyi tájban: mit érdemes megőrizni a romok közül?

Szántai János

Az ember megáll egy-egy hajdan délcegen magasodó erdélyi rom előtt, eltöpreng a múlt dicsőségén, a sors forgandóságán… aztán az is eszébe jut, hogy mit, mennyit hasznos megmenteni a düledékek közül.

// HIRDETÉS