// 2026. július 5., vasárnap // Emese, Sarolta

Egymillió csemetét és jótetteket ültetnének

// HIRDETÉS

Csak ne akácot – szólt ma reggel a biológus az óriási önkéntes akció szervezőinek. Mert ők ezzel az invazív fajjal készültek, plusz rengeteg jó szándékkal.

Parázs vitára érkeztem ma délelőtt a kolozsvári Erzsébet hídhoz, pedig egyszerű sajtótájékoztatóra igyekeztem. Ma jelentették volna be emblematikus helyszínen, hogy a Jótetteket ültetünk Romániában (Plantăm fapte bune în România) országos megmozdulás egyetlen nap alatt egymillió csemetét ültet el az országban.

Az emblematikus helyszínen, vagyis a Szamos partján, az Erzsébet híd mellett épp ma reggel fedték be végre földdel azoknak a fáknak a gyökereit, amelyeket ideiglenesen vagy végleg feláldoztak volna a Függetlenség út kiszélesítésének oltárán. A fák szinte két hétig meredeztették csóré gyökereiket, mert a polgármester ugyan megígérte október 29-én, hogy másnap visszaállítják a part eredeti állapotát, de ezt csak mára sikerült.

 

Itt szerették volna bejelenteni a Jótetteket ültetünk Romániában Kolozs megyei szervezői, hogy november 14-én, szombaton a Kolozs megyei Aranyosegerbegy mellett négy hektáron fognak 15 ezer akácfacsemetét elülteni 600 önkéntes segítségével. Pár napja még 200 fő hiányzott, de mára már meg is haladta a jelentkezők száma a 600-at.

 

 

 

A parton guruló markológép zaja sem tudta elnyomni azonban, hogy konfliktus bontakozik ki a hídfőnél: az Adrian Dohotaru (címlapképen középen) meghívására érkezett biológus, Mátis Attila (címlapképen balra) arról próbálta meggyőzni az országos faültetés Kolozs megyei szervezőit, hogy környezeti katasztrófát készülnek beindítani, ha akácültetvényt hoznak létre.

 

Ez persze nem esett jól a megaültetést hetek, esetleg hónapok óta szervezőknek, de nem igazán van mit felhozni a szakértő érvei ellen:

  • az akácfa invazív faj, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan elszaporodik olyan helyen is, ahova nem ültették, kiirtja az ott lévő növényvilágot, és nem enged más fajt megtelepedni, mivel gyökerén keresztül toxikus anyagot bocsát a talajba, amelyben így már nem él meg más növény;
  • az akác nem őshonos nálunk, azért honosították meg, mert olcsó és rendkívül gyorsan nő, ültetés után 15-20 évvel már vágásérett, és nem is képes komplex élőhelyet kialakítani maga körül – ellentétben az őshonos tölggyel, bükkel, stb., amelyek más növény-, illetve állatfajokat (bogarakat, madarakat) vonzanak arra a területre, ahol nőnek;
  • az Európai Unió direktívában kéri a tagországokat nemcsak arra, hogy őshonos fajokat ültessenek, hanem hogy kifejezetten irtsák az elszaporodott invazív fajokat.

 

Ez éppen az állami erdőgazdálkodásnak, a Romsilvának lenne a feladata, a 15000 akáccsemetét viszont épp a Romsilvától kapják az önkéntesek, hogy elültessék. Naná, mert olcsóbb, mint a tölgycsemete, és jóval gyorsabban lehető belőle hasznot húzni, válaszolta Mátis, aki szerint a Romsilva teljesen idejétmúlt intézmény, amely nagyban elősegítette az illegális erdőirtásokat és tarvágásokat. Míg Nyugat-Európában már a '70-es években áttértek az erdőgazdálkodás pusztán gazdasági szemléletéről arra, amely az élőhelyek fenntarthatóságát helyezi előtérbe, nálunk a Romsilva még mindig sokkal inkább a profitra hajt, vélte a biológus.

 

Az Aranyosegerbegyen faültetésre kinézett területen a polgármesteri hivatal már elkezdett akácfákat ültetni, tudtuk meg Mihály Gyöngyi szervezőtől, a helyi tanács pedig megszavazta, hogy a terület 50 évig biztosan erdő marad. Állítólag a polgármester kérésére fogadták el végül az akáccsemetéket az aranyosegerbegyi területre, bár a Romsilva más fajokat is ajánlott.

 

Mátis Attila – bár nem látta az illető domboldalt – mindenképp őshonos fajokat ajánlott ültetésre: tölgyet, bükköt, juhart, gyertyánt, mert ezek nem monokulturális ültetvényt, hanem olyan erdőt alakítanak ki maguk körül, ahol különböző szinteken más növények is megjelennek. Bokrokból például a galagonya, a som vagy a kecskerágó számít őshonosnak.

 

Miután mindenki meggyőződött, hogy a másikat is csak a jószándék vezérli, abban maradtak, hogy a szervezők a szombatig hátralévő pár napban megpróbálnak más fajtákat kérni a Romsilvától, rávenni az aranyosegerbegyi polgármesteri hivatalt, hogy ne ragaszkodjon az akáchoz, Mátis Attila pedig utánanéz, a szaktárcánál ki foglalkozik a szombati nagy faültetési akcióval, és ki hagyta jóvá, hova milyen fajokat ültessenek.

 

Aki pedig szívesen ültetne – remélhetőleg nem invazív fajú – facsemetéket szombaton Kolozsvártól mintegy 40 km-re, az iratkozzon fel a mozgalom honlapján a Kolozsvár melletti fenyőikonra kattintva. Ha sikeresen regisztrált, akkor szombaton fél nyolckor legyen az Aréna előtt, onnan indulnak a kolozsvári buszok a helyszínre. 10-15 óra között zajlik a munka, utána egy órán át lehet bográcsozni, az önkénteshad délután négykor indul vissza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára
Főtér

A cigánymisszió hatalmas lehetőséget rejt az erdélyi református egyház számára

Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.

Csalás gyanúja az érettségin, öt erdélyi megyében tartottak házkutatást
Krónika

Csalás gyanúja az érettségin, öt erdélyi megyében tartottak házkutatást

Nagyszabású razziát tartottak a nyomozók pénteken Arad, Bihar, Fehér, Kolozs és Szeben megyében az idei érettségi vizsgákkal kapcsolatos csalás gyanúja miatt. A főügyészség szerint kiszivárogtatták a vizsgatételeket.

Az oroszok nekimentek Emil Bocnak, aki megtiltotta az orosz zászló és himnusz használatát egy sporteseményen
Főtér

Az oroszok nekimentek Emil Bocnak, aki megtiltotta az orosz zászló és himnusz használatát egy sporteseményen

További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte
Székelyhon

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.

Románul nem beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről
Krónika

Románul nem beszélő magyar rászorulók kerültek távoli megyékbe a bihari menhelyekről

Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez
Székelyhon

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Amikor újra felébredt a szekusállam Romániában

Szántai János

Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.

Guszti bácsi és a permanens választási kampány

Fall Sándor

Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS