Csütörtöki hírmix: Több az autó, mint a lakos Kolozsváron. Kolbász nélkül hagyják az osztrák határőrök a nyugati románokat

Hát ennyit ér a legfejlettebb drónvédelmi rendszer? Másfél méteres krátert ütött egy eltévedt orosz drón Tulcea megyében

Ro-Alert riasztást kaptak telefonjukra szerdán késő este Tulcea és Galac környékének lakói. A hatóságok arra figyelmeztették a lakosságot, hogy „tárgyak hullhatnak a légtérből” és azt javasolták, hogy az emberek pincékben, légvédelmi menedékekben vagy ezek híják a lakásukban helyezzék magukat biztonságba. Aztán kiderült, hogy a figyelmeztetést azért küldték ki, mivel az orosz haderő ismét drónokkal támadta Ukrajna Duna-menti kikötőit, amelyek az ukrán–román határszakaszon fekszenek. A bukaresti védelmi minisztérium csütörtöki közleménye szerint az október végén a Duna-delta térségében beüzemelt drónvédelmi rendszer az éjszaka folyamán jelezte, hogy egy drón átrepült a határon és a Tulcea megyei Grindu település közelébe vezet a röppályája. A riasztás nyomán a levegőbe emelkedtek a Konstanca melletti Mihail Kogălniceanu légibázison állomásozó román F-16-os és német Eurofighter Typhoon vadászgépei, hogy ellenőrizzék a légteret. A hatóságok az éjszaka folyamán megtalálták az orosz drón becsapódási helyét, egy lakatlan területen, Grindu településről 4 kilométerre. A robotrepülőgép másfél méter mély krátert ütött a talajba. Klaus Iohannis államfő október végén jelentette be, hogy a Duna-delta térségében beüzemelték az európai szinten legfejlettebb drónvédelmi rendszert, amely képes érzékelni a berepülő objektumokat.

Az osztrák határőrök kiszedik a disznóvágós finomságokat a nyugati románoknak küldött csomagokból

Tudjuk, a karácsony előtti néhány hét Romániában a hagyományos disznóvágás időszaka. A nyugat-európai országokban dolgozó vagy letelepedett romániaiak, ha nem tudnak hazajönni az ünnepi időszakra, csak úgy tudnak részesülni az ilyenkor készülő házikolbászból, májas hurkából vagy disznófősajtból, ha az itthoniak elküldik nekik csomagban az erre szakosodott fuvarcégekkel, akik mikrobuszokkal viszik a húsféléket Spanyolországba, Franciaországba, Angliába. Kerül a kolbász mellé házi savanyúság, pálinka és bor is. Csak hát az a gond, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó hústermékek, szeszes italok és egyéb élelmiszerek ilyenfajta küldözgetése egyik országból a másikba bizony illegális. A nyugati határőrök pedig gyakran átvizsgálják a kisbuszokat és lefoglalják a gyanús szállítmányt. Az ObiectivSM Szatmár megyei hírportál számolt be egy ilyen konkrét esetről: az osztrák–német határon az osztrák hatóságok átvizsgáltak egy Szatmárról Dániába tartó kisbuszt és elkobozták az ünnepi asztalra szánt finomságokat. A lap megjegyzi, hogy nem ez az első eset, korábban is gyakran megtörtént, hogy az osztrák határőrök kóstoló nélkül hagyták az idegenbe szakadt romániaiakat.

Több az autó, mint a lakos Kolozsváron, ezért (is) van pokoli forgalom a városban

A kolozsvári gépkocsifogalom híresen zsúfolt és elviselhetetlen, a város utcáin egy ideje nem csak a reggeli és a délutáni csúcsidőben lehet akár órákig is araszolni, ha az ember arra kényszerül, hogy autóval induljon valahová. Kolozsvár egyik alpolgármestere elmondta, mi az oka a közlekedési pokolnak: a várost nem úgy tervezték, hogy elbírja a rengeteg gépkocsit. Dan Tarcea egy csütörtöki rádióműsorban arról beszélt, hogy Kolozsváron jelenleg közel 300 ezer gépkocsi közlekedik. A városban több mint 220 ezer gépjárművet jegyeztek be, de ehhez hozzá kell számolni az egyetemisták 20 ezer autóját, a más megyékben bejegyzett és a lízingelt gépkocsikat is, ezeket összeadva az utcákon közlekedő autók száma alulról súrolja a 300 ezret. Tarcea szerint a város utcáit, lakónegyedeit nem ilyen nagy mennyiségű autóra és ekkora forgalomra tervezték. Az 1970-es és 1980-as években épült lakótelepek tervezésekor tíz lakásra számoltak egy parkolóhelyet, az 1990-es években már 4 az 1-hez volt ez az arány. De a parkolóhelyek száma így is messze alulmarad a gépkocsikéhoz képest. 1990-ben 40 ezer autó volt Kolozsváron, tehát három évtized alatt meghétszereződött. Kolozsvár lakossága az elmúlt évtizedben csökkent: a városnak 2011-ben 324 ezer lakosa volt, a 2021-es népszámlálás nem hivatalos adatai szerint ez a szám 286 ezerre csökkent. Viszont ez idő alatt a Kolozsvár környéki települések lakosságának száma jelentősen megugrott, az oda költözött emberek pedig gyakorlatilag Kolozsváron élnek és ott is használják autóikat. A városvezetés évek óta próbálja kiszorítani az autós közlekedést Kolozsvár központi részéből, főleg a történelmi belváros szűk utcáiból, és bátorítja a tömegközlekedés használatát, de ennek az az egyik következménye, hogy az utakon még nagyobb a zsúfoltság, az elegendő parkolási lehetőség hiánya miatt pedig igen gyakran káosszá alakul a közlekedés a város utcáin.