// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
autonómia

Bukik az alkotmány módosítása

// HIRDETÉS

Mondja Kelemen Hunor, és alkotmánybírósági diktatúrát emleget. Az RMDSZ és az EMNP is újraírná az alkotmányt, a Néppárt az RMDSZ-t is.

A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét, és lezárta a 2014-es alkotmánymódosítás lehetőségét - jelentette ki az MTI-nek Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn, a taláros testület előző napi döntését kommentálva.

A testület alkotmányellenesnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. 

 

Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal 

a parlament sértené az alaptörvényt.

 

„Nem fogunk támogatni 2014-ben alkotmánymódosítást, és úgy látom, hogy az nem is lesz lehetséges" - mondta az RMDSZ elnöke, hozzátéve, hogy a helyzet egy alkotmánybírósági diktatúrához" hasonlít. Úgy vélekedett: hibát követett el a 2003-as alkotmánymódosításkor az akkori parlament, amikor elfogadta, hogy az alkotmánybíróság olyan határozatokat hozhat, amelyeket a törvényhozás nem tud felülbírálni.

 

A társadalom dolga eldönteni, hogy milyen államformát akar - mert például ezt sem lehetne módosítani -, milyen legyen az intézmények közti viszony, milyen jogi keretet biztosít az alkotmányon keresztül az őshonos kisebbségeknek. Az alkotmánybíróság mostani döntése szerint ez nem lehetséges" - magyarázta Kelemen Hunor.

 

Az RMDSZ álláspontja szerint új alkotmányt kellene írni, de az alkotmánymódosító parlamenti különbizottságnak erre nincs mandátuma. Kelemen nem látja már lehetségesnek, hogy a bizottságban, a parlamentben ezekről a kérdésekről értelmesen lehessen vitatkozni és dönteni, és mivel az RMDSZ nem fogja támogatni az alkotmány módosítását saját javaslatai nélkül, vélhetően a jelenlegi alkotmány marad érvényben. 

 

Az EMNP is új alkotmányt akar

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a magyar közösséget érintő alkotmánymódosítási javaslatok elvetése azt jelzi: a jelenlegi alkotmány keretei között nem lehetséges a magyarság helyzetének tartós rendezése.

 

Az EMNP úgy értékelte, új alkotmányra van szükség Romániában, „ehhez pedig új szövetség kell - a közösség és politikai képviselői, valamint az erdélyi magyar politikai szereplők között egyaránt".

 

„Ezek a fejlemények immár nyilvánvalóvá teszik: az önmagát demokratikus jogállamnak tekintő Románia az egységes és homogén nemzetállamiság eszméjére hivatkozva visszautasít minden olyan jogállami kezdeményezést, amely a nemzeti közösségek tagjait kiemelné a másodrendű állampolgárok sorából, és következetesen ellehetetleníti az érdekérvényesítés jogállami eszközeit" - állapította meg a Toró T. Tibor elnök által jegyzett állásfoglalásában az EMNP.

 

Zsákutcába vezet a kijárás

A párt szerint zsákutcának bizonyult az erdélyi magyar érdekképviselet utóbbi 25 évben alkalmazott kijárásos politizálása, a magyar közösség nevében kötött „titkos, konjunkturális egyezségek módszere" és a „kamarillapolitika". 

 

A „kis lépések politikájának" egyetlen tartós eredménye - az EMNP szerint - a politikai képviselet monopolhelyzetének a megszilárdulása. „Ez nem elegendő sem az autonómia közjogi kereteinek megteremtéséhez, sem a többség és kisebbség viszonyának normalizálásához" - állapította meg az EMNP.

 

„Az erdélyi magyar politikai szervezeteknek el kell kezdeniük a tényleges és hatékony egyeztetéseket, amelyek végpontja a közösség lehető legszélesebb körű támogatását élvező hatékony együttműködés lehet" - áll a Néppárt állásfoglalásban.

 

A párt szerint nem szervezeti, hanem elvi és cselekvési egységet kell teremteni a magyar politikai szervezetek között, „amely egyrészt demokráciát és egyensúlyt hozna a közösségen belül, másrészt erős, egységes és legitim támogatottságú fellépést eredményezne a román állammal való kapcsolatban".

 

Az RMDSZ javaslatai közül 

már a parlamenti különbizottság sem fogadta el azt, hogy a kisebbségi nyelveket regionális nyelvként ismerjék el Romániában. 

 

Azt azonban a szövegező testület megszavazta és beépítette az alkotmánymódosító tervezetbe, hogy a nemzeti kisebbségek szabadon használhatják köztéren és magánterületen az etnikai, nyelvi és vallásos identitásukkal kapcsolatos nemzeti jelképeiket, hogy a kisebbségek képviselői saját döntéshozó és végrehajtó szerveket hozhatnak létre az identitásuk megőrzését érintő hatáskörökkel, és hogy a parlament sarkalatos törvénnyel elismerheti a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe szerveződését a megalakítandó közigazgatási régiókon belül. 

 

Ezt a három módosítást alkotmányellenesnek minősítette a taláros testület.

A fotót Mohácsi László készítette, a neppart.eu tette közzé.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...
2024. november 22., péntek

„Határtalan” szerelem Románia és Magyarország között...

...nagy a magyar-román diplomáciai erőfeszítés a teljeskörű schengeni csatlakozás irányába, nem kis eredménnyel. Egy Bihar megyei férfit gyanúsítanak illegális migránsok szervezett szállításával. Az amerikai vízummentesség után jöhet a kínai.

Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS