Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

Az új kormány hivatalba lépése után ismét napirendre került a közigazgatási reform kérdése, amely az önkormányzatok működtetésének optimizálása érdekében településeket vonna össze. A PSD azt javasolta, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással, vagyis törvényhozási vita nélkül fogadtassa el a területi reformról szóló törvényt.

A jogszabály azt eredményezné, hogy az 1 500-nál kisebb lakosságszámú községek csatlakozzanak más, nagyobb községekhez, ezzel pedig megszűnnének önálló közigazgatási egységeknek lenni.

Az elképzelés máris vitát és ellenállást váltott ki a pártok körében, a leginkább azonban az RMDSZ tiltakozik községösszevonások ellen. Az Adevărul RMDSZ-es forrásokból úgy tudja: a magyar alakulat azért ellenzi a tervet, mivel jelentős számú polgármesteri, helyi tanácsosi tisztséget veszítene a reformokkal.

Országszerte összesen több mint 400 község szűnne meg, az RMDSZ-nek pedig 199 polgármestere van főleg Hargita, Kovászna és Maros megyében. E községek között 45 olyan település van, ahol a lakosok száma kevesebb, mint 1 500, tehát ezek összevonással megszűnnének. Ami jelentős veszteség lenne a helyi struktúráira erősen támaszkodó RMDSZ-nek. A polgármesterek által irányított helyi mozgósítás nélkül ugyanis fennáll a veszélye, hogy az RMDSZ nem éri el a parlamentibe jutáshoz szükséges 5 százalékot.

A polgármestereken kívül az RMDSZ több tucatnyi alpolgármesteri és több száz helyi tanácsosi tisztséget is elveszítene, ezekhez hozzájönne még több ezernyi önkormányzati alkalmazott is.

Kelemen Hunor szerdán azt mondta: a közigazgatási reformra szükség van, de azt alaposan elő kell készíteni. Helyi népszavazásokra is szükség van – tette hozzá és Dániát említette példaként, ahol több évtizedig tartott a települések önkéntes összevonása.

Diana Buzoianu volt környezetvédelmi miniszter júniusban menesztette a Román Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, miután egy ellenőrzés során kiderült, hogy Olt megyében két kavicsbánya illegálisan működött.

Amikor azonban Doru Cazant a minisztériumba hívták, hogy közöljék vele a döntést, azt mondta, hogy másnap önként lemond a tisztségéről, ehelyett azonban betegszabadságra ment és négy hónapig betegállományban volt, ezért nem lehetett leváltani.

Az új kormány hivatalba lépésével az USR-s Diana Buzoianu távozott a környezetvédelmi minisztérium éléről, és a PSD-s Natalia Intotero lett az új miniszter. Ő pedig négy nappal a hivatalba lépése után visszavonta a Cazan leváltásáról szóló miniszteri döntést. Ezután Doru Cazan hirtelen „meggyógyult” és visszatért tisztségébe a vízügy élére.

Erről Buzoianu számolt be Facebook-oldalán. „Orvosi csoda történt” – fogalmazott a volt miniszter. Arról is beszélt, hogy amikor Cazan betegszabadságra vonult, kérte az állami egészségbiztosítót és az orvosi kamarát, hogy ellenőrizzék, valóban indokolt a szabadság, de mindkét intézmény arra a következtetésre jutott, hogy minden rendben, a vízügyi igazgató betegszabadsága rendben van.

– mondta a Facebook-oldalán közzétett videón Diana Buzoianu.

A kormány pénteki ülésén fogadja el az idei első költségvetés-kiegészítést, amelyből több ágazat, köztük az egészségügy sürgős kiadásait fedezik majd. Egy második, nagyobb kiegészítésre novemberben kerül majd sor.

Erről Luca Niculescu miniszterelnök beszélt csütörtökön, hozzátéve, hogy erről egyeztetett Sorin Grindeanu PSD-elnökkel és Alexandru Nazare pénzügyminiszterrel is. A Digi24 televízió információi szerint a kiegészítés értéke 5 milliárd lej lesz.

A pénzügyminiszter szerint úgy tervezik a költségvetés-kiegészítést, hogy az fedezze a legfontosabb kiadásokat, de maradjon szem előtt az idei büdzsé céldeficitje is. Főleg az egészségügyi minisztérium, az agrártárca és a belügy kap majd plusz összegeket a kiegészítés nyomán – mondta.

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter korábban arról beszélt, hogy az ágazatnak mintegy 11 milliárd lejre lenne szüksége a legsürgősebb kiadásokra és az orvosi szolgáltatások biztosítására.

A Digi24 úgy tudja, nem a költségvetési tartalékból vesznek ki pénzt, hanem a minisztériumi költségvetések 10 százalékát használják fel. Ezeket a kereteket az év elején különítette el a Bolojan-kormány sürgősségi esetekre.

A novemberben esedékes nagyobb arányú költségvetés-kiegészítés minden területre kiterjed majd. Ezzel párhuzamosan a kormánynak dolgoznia kell a jövő évi állami büdzsé tervezetén is.