SRI: orosz szabotázsakció részeként történtek a gyújtogatások Brassóban – hírek kedden

Még szeptember folyamán súlyos tűzesetnek esett áldozatul egy ipari övezet Brassóban, ahol több vállalat székhelyét érintette a gyújtogató akció, köztük a CARFIL SA-t, amely a CN ROMARM leányvállalata, itt katonai drónokat is gyártanak. Nyolc cég érintett, egyesek kevésbé rongálódtak meg, de vannak köztük olyanok is, amelyeknél a tűz igen súlyos károkat okozott. Az érintett cégek tevékenységének újraindítása költségekkel jár a helyiségek helyreállítása, a berendezések cseréje és a működés újraindítása miatt.
Ezzel párhuzamosan a Brassói Megyei Tanács alá tartozó Carfil ipari park üzemeltetőjének a szerkezeti szilárdság ellenőrzését követően fel kell mérnie és helyre kell állítania a megrongálódott épületet és a műszaki hálózatokat. Még nem dőlt el, hogyan fogják finanszírozni a munkálatokat, és ki fogja viselni a vállalatok veszteségeit.

Most a SRI közölte: feltárták azt a hálózatot, amelyhez a DIICOT által diverziós cselekmények kísérlete miatt nyomozott három külföldi állampolgár tartozik. A szabotázsakcióról a román hatóságok bizonyítékokat gyűjtöttek, és kiderült, hogy két fehérorosz és egy ukrán állampolgár áll a bűncselekmények mögött – a hálózatot, amelybe tartoznak, Oroszország irányítja, Romániában és a régióban pedig több katonai és ipari létesítményt is célba vettek azért, hogy megfélemlítse és károsítsa a védelmi képességeket, illetve hogy gyengítse a célzott államok hozzájárulását az európai és regionális biztonsághoz. A három külföldi állampolgárt Németországban és Lengyelországban tartóztatták le, ahol szintén szabotázsakciót kellett volna végrehajtaniuk.

Nicuşor Dan államfő reagált a brassói CARFIL SA-t célzó szabotázsügyre és a leghatározottabban elítélte az Orosz Föderáció bármilyen részvételét a romániai területen elkövetett szabotázscselekményekben. Nyilatkozatában arra is kitért, hogy a nyomozások bizonyítják, milyen gyakran használják az ellenséges szervezetek a közösségi médiát arra, hogy embereket csábítsanak magukhoz azzal a céllal, hogy manipulálják őket és illegális tevékenységekbe vonják be őket.

A fegyvergyár vezetése már idén tavasszal figyelmeztetéseket kapott a romániai védelmi ipart érintő lehetséges szabotázsokról. A vállalat vezérigazgatója, Mircea Tanțău kedden a Digi24-nek nyilatkozva elmondta, hogy a biztonsági intézkedéseket már a szeptember 14-i tűzeset előtt megerősítették. Kezdetben azt hitte, hogy a tüzet bosszúból gyújtották, de most úgy véli, hogy az eset megfélemlítési kísérlet volt.

Több mint egy év telt el azóta, amióta a bukaresti Rahova negyedben hatalmas gázrobbanás történt, amelyben négyen vesztették életüket és tizenöten megsérültek. Az esetet követően a bukaresti ügyészség már azonnal vádat emelt a Distrigaz ellen gondatlanságból elkövetett rongálás miatt, mivel a vád szerint nem küldtek ki beavatkozó csapatot az említett tömbházhoz a sürgősségi intézkedések meghozatalára.

A lakók akkoriban gázszagot jelentettek, de a Distrigaz nem végezte el a karbantartást és nem tette biztonságossá a gázellátó rendszert. Később, 2026 januárjában az ügyészek bejelentették, hogy a büntetőeljárást kiterjesztették a villamosenergia-elosztó vállalatra is és a gázszolgáltató egyik alkalmazottjára.

A rahovai lakóház kontrollált elbontása idén október elején kezdődött, amely során a megrongálódott tömb felső, 5-8. emeletét szedik szét. A helyszínt biztosították és elkerítették, ugyanakkor biztonsági oszlopokkal is ellátták az alsóbb emeleteket, hogy a lakók testkamerákkal felszerelkezve visszatérhessenek otthonaikba és magukhoz vegyék a holmijaikat, amennyiben igénylik.

A robbanás óta a helyszínt lezárták, azóta a rendőrség őrzi a területet, a lakók nem tértek vissza otthonaikba az evakuálás után. Ők jelenleg bérben laknak, amelyet az önkormányzat fizet.

Napról napra olvashatunk arról, hány közúti baleset történik az országban, ami miatt aggasztó adatok láttak napvilágot: Románia az élen jár az Európai Unióban veszélyes országutak terén. Az Európai Bizottság október 27-én közzétette a 2025-ös évre vonatkozó végleges közlekedési haláleseti adatokat – összességében szerencsére átlagosan csökkenés volt kimutatható a kontinensen.

Ugyanakkor a legveszélyesebb utak továbbra is Bulgáriában vannak, Románia pedig a második helyen áll. Az összesített adatok szerint Európában 2024-hez képest 580-nal kevesebb, 2019-hez képest 3400-zal kevesebb halálos kimenetelű közúti baleset történt.

Az eredmények – halálesetek egymillió főre vetítve – megerősítik, hogy Svédországban (19/millió) és Dániában (24/millió) vannak az EU legbiztonságosabb útjai. A 2019 óta elért előrelépések ellenére Bulgária (71/millió) és Románia (68/millió), valamint Horvátország (65/millió) továbbra is az EU-ban a legmagasabb közúti halálozási arányokat jelentik.