Lehet, hogy csütörtökön kiengedik Călin Georgescut a börtönből – hírmix

Nem a rúd, hanem Marian Godină korábbi sztárrendőr (azóta egyszerű influenszer) jár rá Dan Tanasă korábbi magyarellenes tahó (azóta AUR-os parlamenti képviselő) úrra.

Még egy hét sem telt el azóta, hogy kiderült, Godină feljelentése nyomán vádat emeltek Tanasă ellen diszkriminációra való felbujtás vádjával (egy korábbi Facebook-bejegyzésében ugyanis a képviselő arra buzdította kattos követőit, hogy utasítsák vissza azon rendeléseket, amelyeket nem román futár szállít ki, hogy ezzel tiltakozzanak az ázsiai és afrikai vendégmunkások behozatala ellen), az exrendőr hétfőn bejelentette, hogy újabb feljelentést tett a legfőbb ügyészségen az AUR politikusa ellen.

Ebben annak kivizsgálását kérte, hogy vajon visszaélésnek minősülnek-e Tanasă egyes polgároknak címzett sértő hozzászólási a közösségi médiában. Idegengyűlölő elöljárónknak ugyanis szokása, hogy alpári módon reagál azon hozzászólásokra, amelyek az egyes bejegyzéseivel nem értenek egyet.

„Takonyfaló”; „Dorel, te hülye vagy?”; „Cristi, megint a hígítószacskóhoz nyúltál?”; „úgy tapsolsz, mint egy fóka”; „a banántól kezdtél bégetni” – csak néhány példa abból a csokorból, amelyet Godină összegyűjtött, és mellékelt az ügyészségi feljelentéshez.

Godină saját korábbi kijelentésével szorítja sarokba Tanasát, a politikus ugyanis nemrég kijelentette: Facebook-bejegyzései politikai véleményeket tükröznek, és a parlamenti mandátum nem csupán a munkaidő alatt gyakorolható. Godină szerint azonban, ha Tanasă késviselői minőségében sértegeti a polgárokat a Facebookon, akkor alkalmazható rá a Büntető Törvénykönyv 296. cikkének 1. bekezdés, amely szerint büntetendő a hivatali feladatok ellátása során elhangzó sértő kifejezések használata. A törvény egy hónaptól hat hónapig terjedő szabadságvesztést vagy pénzbírságot ír elő ilyen esetekre.

Godină ugyanakkor a hátfői bejegyzése végén azt is sejtetni engedte, hogy továbbra is kellemetlenségeket óhajt okozni Tanasă úrnak, a képviselő 2024-es vagyonnyilatkozata szerint ugyanis Tanasă három személytől összesen 942 ezer lej értékben vett fel kölcsönöket. A kölcsönök visszafizetési határideje 2025-ben lejárt. Csakhogy Tanasă bevallott jövedelme abban az évben mindössze 139 ezer lej volt, így a volt rendőr feltette az adekvát kérdést: mégis miből sikerült rendeznie a politikusnak tetemes tartozásait.

A kérdés jogos.

Várjuk a folytatást.

A bukaresti törvényszék némiképp meglepő módon alapfokon elutasította a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kérelmét arra vonatkozóan, hogy újabb 30 nappal hosszabbítsák meg Călin Georgescu előzetes letartóztatását.

Mint ismert, a 2024-es elnökválasztás utólag kizárt jelöltjét többek között azzal vádolja az ügyészség, hogy 1,1 millió eurót csalt ki hamis ígéretekkel egy társával egy román üzletembertől, a pénz egy részét pedig a saját elnökjelölti kampányára fordította. Ebben az ügyben rendelték el az előzetes, 30 napos letartóztatását szeptember 29-ikén, miután egy nappal korábban 24 órára őrizetbe vették.

A Digi24 megjegyzi, hogy ezúttal nem Vlad Andriescu döntött az ügyben, mint a szeptember végén, hanem egy másik bíró, Claudiu Eduard Corobană.

A mostani döntés egyelőre nem jogerős, a DIICOT fellebbezhet, de ha jogerős lenne, akkor sem jelentené azt, hogy Georgescu azonnal elhagyhatja a bukaresti központi fegyházat, hiszen az eredeti 30 napos előzetes letartóztatása csak október 29-ikén jár le.

A mostani ítélet szerint nem indokolt az előzetes letartóztatás meghosszabbítása, a szabadlábra helyezés mellett azonban előír egy 60 napos hatósági felügyeletet, ami többek között azt jelenti, hogy Georgescu nem hagyhatja el engedély nélkül az országot, és meghatározott időközönként jelentkeznie kell a kijelölt rendőrőrsön.

Hasonló ítéletet hozott a bukaresti törvényszék az ügyben szintén érintett Ionel Rusen üzletember esetében is.

Valamiért nagyon fontos a PSD számára az általuk korábban már emlegetett területi-közigazgatási reform, Sorin Grindeanu pártelnök ugyanis hétfőn azt mondta, azt fogja javasolni, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el azt, miként a kormányzati intézmények átszervezését is.

A közigazgatási reform lényege, hogy a kisebb települések önkormányzatait összevonnák, elvileg úgy, hogy a közszolgáltatások továbbra is elérhetők legyenek, de pénzt spóroljanak a leegyszerűsített közigazgatási formával. A PSD állandó tanácsának hétfői ülésén úgy határoztak, hogy a reform koordinálásával Dragoș Benea európai parlamenti képviselőt bízzák meg.

Grindeanu hangsúlyozta, hogy az összevonásoknál nem kizárólag a lakosságszámot, hanem egyéb tényezőket is figyelembe kell majd venni, a cél ugyanis az, hogy végeredményben a közszolgáltatások színvonala jobb legyen, de olcsóbb legyen a fenntartásuk.

A RMDSZ különben korábban hevesen tiltakozott a reformtervezet ellen, szerintük ugyanis az önkormányzatok összevonása nem eredményezheti a magyar közösségek helyi képviseletének gyengülését.

A másik reform – amit Grindeanu szerint szintén felelősségvállalással kellene elfogadni – a kormányzati ügynökségek összevonását, és a veszteséges állami vállalatok átszervezését vagy megszüntetését célozná meg.

Mindkét reform nagyon sürgős valamiért a PSD-nek – alighanem saját ellenőrzés alatt akarják őket végrehajtani, hogy az ő köreik minél kevésbé legyenek kitéve a reformok hatásának (persze ez csak egy tipp) –, Grindeanu szerint ugyanis a parlamentnek mindkét reformtervezetet el kéne fogadnia legkésőbb 2027 márciusáig. Mint mondta, még azelőtt érdemes lenne elfogadni őket, hogy elfogadnák a végleges 2027-es költségvetést, hiszen maguk a reformok is hatással lennének erre.

Amivel máris kissé önellentmondásba keveredett, hiszen maga is elismerte, hogy a közigazgatási reformot – ha el is fogadják – gyakorlatba ültetni csak a mostani polgármesteri ciklusok lejártával, azaz 2028-tól lehetne.