// 2025. szeptember 18., csütörtök // Diána

Bukarest és az ukrajnai nyelvtörvény

// HIRDETÉS

Az utóbbi időben Bukarest egyre gyakrabban emel szót a határokon túl élő románok érdekében. Mi állhat ennek a hátterében?

Némileg meglepő kijelentések hangzottak el bukaresti vezető politikusok részéről annak kapcsán, hogy Ukrajnában Viktor Janukovics államfő menekülését követően a parlament eltörölte azt a nyelvtörvényt, amely elviekben lehetővé tette, hogy az országban élő kisebbségek anyanyelvét regionális nyelvként hivatalosan is használni lehessen ott, ahol számarányuk meghaladta a tíz százalékot.

Victor Ponta román kormányfő kifejezte reményét, hogy az eltörölt nyelvtörvényt minél hamarabb egy európai rendelkezés váltja fel, a román nyelvre és az ukrajnai román kisebbségi jogokra vonatkozóan.

„Megértjük a feszült politikai helyzetet, de úgy vélem, Ukrajnának előre kell lépnie a demokratizálódás és európai szabványok betartása terén, s ezek között a kisebbségi jogok betartása és a román nyelv védelme rendkívül fontos számunkra" - mutatott rá a kormányfő. A bukaresti külügyminisztérium is aggodalmának adott hangot. A román külügy rámutatott: Ukrajna csak úgy folytathatja európai közeledését, ha a kisebbségi jogvédelem szintje nem csökken, sőt növeli a vonatkozó rendelkezések gyakorlatba ültetésének hatékonyságát.

Emellett Traian Băsescu államfő is számon kérte a kisebbségi nyelvhasználat jogát Kijeven.

A törvényt elsősorban az országban élő nagyszámú orosznak kedvezve hozta meg az oroszbarát kormányoldal, ugyanakkor a többi kisebbség számára is megteremtette az anyanyelvhasználat lehetőségét – már ahol nem szabotálták el az ukrán politikusok a használatát.

Bukarest részéről az utóbbi másfél-két évben hangzanak el a Pontáéhoz és a külügyminisztérium közleményében megfogalmazottakhoz hasonló kijelentések, korábban – minden bizonnyal a Romániában élő magyar közösség követeléseitől tartva, illetve mivel nem kívánt alapot teremteni ahhoz, hogy Magyarország is felszólalhasson a romániai magyarok érdekében – nemigen hallatta a hangját a határon túliak érdekében.

Először mintegy két évvel ezelőtt, még a Ponta-kormány hivatalba lépése előtt lépett fel határozottabban Bukarest, amikor kilátásba helyezte, hogy a szerbiai Timok-völgyben élő arománok elleni hatósági atrocitások miatt megvétózza Szerbia európai uniós csatlakozását.

Azóta mind Traian Băsescu államfő, mind a vele ellentétes politikai oldalt képviselő kormány több ízben is szót emelt a moldovaiak érdekében, és a román külügy a magyarországi románok helyzetét, illetve parlamenti képviseletét is számon kérte Budapesten.

A határon túli románok iránti megnövekedett bukaresti törődés hátterében az állhat, hogy az államfő kezdeményezésére Bukarest már évekkel Budapest előtt bevezette a könnyített honosítás intézményét. Ezzel ugyanúgy szavazati jogot biztosít a határon túliaknak, mint Magyarország, vagyis az újonnan honosított román állampolgárok is beleszólhatnak a választások kimenetelébe. (Ez a 2009-es államfőválasztásokon meg is történt, egyes elemzők szerint a moldovai szavazatoknak jelentős szerepük volt abban, hogy Băsescu maradhatott az államfő).

Ukrajnában jelentős számú román közösség él Csernyivciben és környékén, márpedig ez a vidék a két világháború között Romániához tartozott, tehát az itteniek is kaphatnak román állampolgárságot. (Az állampolgársági törvény szerint ugyanis csak az kérheti a visszahonosítást, aki maga is román állampolgár volt, vagy valamelyik őse rendelkezett román állampolgársággal. Fölvetődött ugyanakkor, hogy a jövőben etnikai alapon is biztosítsák a román állampolgárságot, így azok a Timok-völgyiek is román állampolgárok lehetnek, akiknek ősei sohasem voltak Románia polgárai).

A romániai politikusok „aggodalmait” vélhetően a közelgő európai parlamenti és államfőválasztások (jórészt inkább utóbbiak, hiszen az EP-választás lakcímhez kötött) motiválják, arra számítanak, hogy minél hangosabban követelik az ukrajnai románok számára a kulturális és nyelvi jogok biztosítását, annál többen szavaznak majd rájuk. Ezzel nincs is baj tulajdonképpen, csak akkor, ha a szavakat nem követi tett, és Bukarest nem tesz semmit aktívan a határon túli románok érdekében.

Ugyanakkor magyar szempontból máris kedvezőek lehetnek a román politikusok megnyilvánulásai. Ha ugyanis Bukarest immár hivatalosan szót emel az ukrajnai románok nyelvének regionális státusa mellett, akkor ugyanez az igény Romániával szemben is megfogalmazható a magyar nyelv kapcsán.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Sólyom István

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken
Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton
Krónika

Tömegverekedés tört ki egy Izraelből Bukarestbe tartó repülőjáraton

Tömegverekedés tört ki a HelloJets légitársaság Tel-Avivból Bukarestbe tartó járatán hétfőre virradóra – közölte a román határrendészet.

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében
Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint
Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

Sólyom István

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

// HIRDETÉS