// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Bukarest és az ukrajnai nyelvtörvény

// HIRDETÉS

Az utóbbi időben Bukarest egyre gyakrabban emel szót a határokon túl élő románok érdekében. Mi állhat ennek a hátterében?

Némileg meglepő kijelentések hangzottak el bukaresti vezető politikusok részéről annak kapcsán, hogy Ukrajnában Viktor Janukovics államfő menekülését követően a parlament eltörölte azt a nyelvtörvényt, amely elviekben lehetővé tette, hogy az országban élő kisebbségek anyanyelvét regionális nyelvként hivatalosan is használni lehessen ott, ahol számarányuk meghaladta a tíz százalékot.

Victor Ponta román kormányfő kifejezte reményét, hogy az eltörölt nyelvtörvényt minél hamarabb egy európai rendelkezés váltja fel, a román nyelvre és az ukrajnai román kisebbségi jogokra vonatkozóan.

„Megértjük a feszült politikai helyzetet, de úgy vélem, Ukrajnának előre kell lépnie a demokratizálódás és európai szabványok betartása terén, s ezek között a kisebbségi jogok betartása és a román nyelv védelme rendkívül fontos számunkra" - mutatott rá a kormányfő. A bukaresti külügyminisztérium is aggodalmának adott hangot. A román külügy rámutatott: Ukrajna csak úgy folytathatja európai közeledését, ha a kisebbségi jogvédelem szintje nem csökken, sőt növeli a vonatkozó rendelkezések gyakorlatba ültetésének hatékonyságát.

Emellett Traian Băsescu államfő is számon kérte a kisebbségi nyelvhasználat jogát Kijeven.

A törvényt elsősorban az országban élő nagyszámú orosznak kedvezve hozta meg az oroszbarát kormányoldal, ugyanakkor a többi kisebbség számára is megteremtette az anyanyelvhasználat lehetőségét – már ahol nem szabotálták el az ukrán politikusok a használatát.

Bukarest részéről az utóbbi másfél-két évben hangzanak el a Pontáéhoz és a külügyminisztérium közleményében megfogalmazottakhoz hasonló kijelentések, korábban – minden bizonnyal a Romániában élő magyar közösség követeléseitől tartva, illetve mivel nem kívánt alapot teremteni ahhoz, hogy Magyarország is felszólalhasson a romániai magyarok érdekében – nemigen hallatta a hangját a határon túliak érdekében.

Először mintegy két évvel ezelőtt, még a Ponta-kormány hivatalba lépése előtt lépett fel határozottabban Bukarest, amikor kilátásba helyezte, hogy a szerbiai Timok-völgyben élő arománok elleni hatósági atrocitások miatt megvétózza Szerbia európai uniós csatlakozását.

Azóta mind Traian Băsescu államfő, mind a vele ellentétes politikai oldalt képviselő kormány több ízben is szót emelt a moldovaiak érdekében, és a román külügy a magyarországi románok helyzetét, illetve parlamenti képviseletét is számon kérte Budapesten.

A határon túli románok iránti megnövekedett bukaresti törődés hátterében az állhat, hogy az államfő kezdeményezésére Bukarest már évekkel Budapest előtt bevezette a könnyített honosítás intézményét. Ezzel ugyanúgy szavazati jogot biztosít a határon túliaknak, mint Magyarország, vagyis az újonnan honosított román állampolgárok is beleszólhatnak a választások kimenetelébe. (Ez a 2009-es államfőválasztásokon meg is történt, egyes elemzők szerint a moldovai szavazatoknak jelentős szerepük volt abban, hogy Băsescu maradhatott az államfő).

Ukrajnában jelentős számú román közösség él Csernyivciben és környékén, márpedig ez a vidék a két világháború között Romániához tartozott, tehát az itteniek is kaphatnak román állampolgárságot. (Az állampolgársági törvény szerint ugyanis csak az kérheti a visszahonosítást, aki maga is román állampolgár volt, vagy valamelyik őse rendelkezett román állampolgársággal. Fölvetődött ugyanakkor, hogy a jövőben etnikai alapon is biztosítsák a román állampolgárságot, így azok a Timok-völgyiek is román állampolgárok lehetnek, akiknek ősei sohasem voltak Románia polgárai).

A romániai politikusok „aggodalmait” vélhetően a közelgő európai parlamenti és államfőválasztások (jórészt inkább utóbbiak, hiszen az EP-választás lakcímhez kötött) motiválják, arra számítanak, hogy minél hangosabban követelik az ukrajnai románok számára a kulturális és nyelvi jogok biztosítását, annál többen szavaznak majd rájuk. Ezzel nincs is baj tulajdonképpen, csak akkor, ha a szavakat nem követi tett, és Bukarest nem tesz semmit aktívan a határon túli románok érdekében.

Ugyanakkor magyar szempontból máris kedvezőek lehetnek a román politikusok megnyilvánulásai. Ha ugyanis Bukarest immár hivatalosan szót emel az ukrajnai románok nyelvének regionális státusa mellett, akkor ugyanez az igény Romániával szemben is megfogalmazható a magyar nyelv kapcsán.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS