// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

„Nézőpont kérdése?” Kétnyelvű, 3D-s táblát készít a Musai-Muszáj

// HIRDETÉS

Többek közt ezzel neveznének be az idei Com’on Kolozsvár pályázatra.

A kolozsvári többnyelvűségért küzdő Musai-Muszáj kezdeményező csoport bemutatta az idei Com’on Kolozsvárra benevezett pályázatát.

Állításuk szerint idén kétnyelvű és – nekünk ez tetszik a legjobban – kacsintós 3D-s táblával és a táblaügy gyakori kérdéseinek gyűjteményével lepik meg a nagyközönséget. Ezeket várhatóan a kolozsvári buszokban láthatjuk majd.

A Com’on Kolozsvár tavalyi szavazásán a Musai-Muszáj szerezte meg az első helyet, idén is ez a céljuk.

A csoport közleménye tartalmazza az eddig leggyakoribbnak talált kérdéseket is, íme:

1. A kolozsvári magyarok tudnak románul, akkor hát miért fontos magyarul is kiírni, hogy Kolozsvár?
A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése nem a román nyelv ismeretének a hiánya miatt indokolt. A többnyelvű hivatalos helységnévtáblák a különböző nyelvi közösségek elfogadottságát, baráti együttélését és a kölcsönös tiszteletet vállalja fel.
 
2. Nem törvénytelen kiírni magyarul is, hiszen a magyarok aránya nem éri el a 20%-ot Kolozsváron?
Nem. A hatályos törvények semmilyen esetben sem tiltják meg, hogy egy kisebbségi nyelven kiírják egy település nevét. Sőt, Kolozsvár esetében kötelező a tábla kihelyezése.
Lásd:  215/2001-es Közigazgatási Törvény 75. és 131. cikkely; 1206/2001-es Kormányrendelet.
 
3. Miért kérnek a magyarok annyi jogot, hiszen egy kisebbségnek sincs annyi joga, mint a magyaroknak Romániában?
Ez egy tévhit, ugyanis például csak Európában a finnországi svédek vagy az olaszországi németek nyelvi jogai sokkal kiterjedtebbek, mint a romániai magyaroké. A tábla kihelyezéséhez nem kell új jogokat adni, csak a meglévőeket elismerni és betartani.
 
4. A magyarországi románoknak vannak román feliratú helységnévtábláik?
Igen, például Méhkeréken találhatunk magyar-román, kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarországon, a romániai 20% helyett, már 15%-os kisebbségi arány esetén is kötelező kihelyezni a kisebbség nyelvén a helység nevét.
 
5. A kolozsváriak többsége támogatja vagy ellenzi a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését?

A Casa de Cercetări Sociologice Transilvania (CCST) által végzett felmérésből kiderül, hogy a kolozsváriak 40,22%-a támogatja, 35%-a semleges állásponton van és csupán 24,68% vélekedik negatívan a többnyelvű táblák kihelyezéséről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS