// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

„Nézőpont kérdése?” Kétnyelvű, 3D-s táblát készít a Musai-Muszáj

// HIRDETÉS

Többek közt ezzel neveznének be az idei Com’on Kolozsvár pályázatra.

A kolozsvári többnyelvűségért küzdő Musai-Muszáj kezdeményező csoport bemutatta az idei Com’on Kolozsvárra benevezett pályázatát.

Állításuk szerint idén kétnyelvű és – nekünk ez tetszik a legjobban – kacsintós 3D-s táblával és a táblaügy gyakori kérdéseinek gyűjteményével lepik meg a nagyközönséget. Ezeket várhatóan a kolozsvári buszokban láthatjuk majd.

A Com’on Kolozsvár tavalyi szavazásán a Musai-Muszáj szerezte meg az első helyet, idén is ez a céljuk.

A csoport közleménye tartalmazza az eddig leggyakoribbnak talált kérdéseket is, íme:

1. A kolozsvári magyarok tudnak románul, akkor hát miért fontos magyarul is kiírni, hogy Kolozsvár?
A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése nem a román nyelv ismeretének a hiánya miatt indokolt. A többnyelvű hivatalos helységnévtáblák a különböző nyelvi közösségek elfogadottságát, baráti együttélését és a kölcsönös tiszteletet vállalja fel.
 
2. Nem törvénytelen kiírni magyarul is, hiszen a magyarok aránya nem éri el a 20%-ot Kolozsváron?
Nem. A hatályos törvények semmilyen esetben sem tiltják meg, hogy egy kisebbségi nyelven kiírják egy település nevét. Sőt, Kolozsvár esetében kötelező a tábla kihelyezése.
Lásd:  215/2001-es Közigazgatási Törvény 75. és 131. cikkely; 1206/2001-es Kormányrendelet.
 
3. Miért kérnek a magyarok annyi jogot, hiszen egy kisebbségnek sincs annyi joga, mint a magyaroknak Romániában?
Ez egy tévhit, ugyanis például csak Európában a finnországi svédek vagy az olaszországi németek nyelvi jogai sokkal kiterjedtebbek, mint a romániai magyaroké. A tábla kihelyezéséhez nem kell új jogokat adni, csak a meglévőeket elismerni és betartani.
 
4. A magyarországi románoknak vannak román feliratú helységnévtábláik?
Igen, például Méhkeréken találhatunk magyar-román, kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarországon, a romániai 20% helyett, már 15%-os kisebbségi arány esetén is kötelező kihelyezni a kisebbség nyelvén a helység nevét.
 
5. A kolozsváriak többsége támogatja vagy ellenzi a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését?

A Casa de Cercetări Sociologice Transilvania (CCST) által végzett felmérésből kiderül, hogy a kolozsváriak 40,22%-a támogatja, 35%-a semleges állásponton van és csupán 24,68% vélekedik negatívan a többnyelvű táblák kihelyezéséről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS