// 2026. október 22., csütörtök // Elod

Az irodalom jobban teljesít

// HIRDETÉS

Legalábbis Tóth Krisztina szerint. Példa erre a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely ma zárul.

A budapesti Millenáris Parkban tartott megarendezvény idei díszvendége a finn Sofi Oksanen, a díszvendégország pedig Törökország. Idén több évfordulós rendezvény is kísérte a könyvfesztivált: számos programmal emlékeztek a Holokauszt 70. évfordulójára, illetve Magyarország EU-hoz való csatlakozásának tizedik jubileumára.

 

Idén is megrendezték az Európai Unió egyik legszélesebb körű összefogásával megvalósuló irodalmi eseményt, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyen most Magyarországot Hidas Judit képviselte.

 

Törökország hatalmas, 150 m2 alapterületű, reprezentatív standot állít, 12 jeles író érkezik Budapestre.

 

A finn írót, Sofi Oksanent - aki Budapest főpolgármesterétől, Tarlós Istvántól és Kocsis András Sándortól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől vette át a Budapest Nagydíjat - Tóth Krisztina köszöntötte Nagy Össznemzeti Családállítás című beszédével. A Litera TV-nek hála, meg is mutatjuk, hogyan. 

 

 

„Ha a belénk épült hazugságot kivonjuk a létezésünkből, bizonytalan, törékeny lábunk talán meg sem tart majd”

 

Bănulescu is a Könyvfesztivál vendége

A Csókolom a segged, szeretett vezérünk! 1994-es első megjelenésekor nagyot robbant Romániában: szatirikus krimi, az abszurdot és a paródiát mágikus realizmussal elegyítve. Sok nyelvre le is fordították, a magyar fordítással a Könyvfesztiválon lehetett először találkozni.

 

 

„Bukarest a politikai és egyben metafizikai összeesküvések városa, akárcsak egy 19. századi bűnregényben. Az állami ünnepségek, felvonulások, az emelvényről elharsogott szónoklatok, a kémek, a mindenható szekusok Bukarestjét mitikus alakok népesítik be: Median, a hamis próféta, aki a zsebtolvajok között végez térítőmunkát, Arvinte és Sucu Marcel, »a bukaresti lakosztályok mérnökei«, hírhedt és csodált betörők. Nicolae Ceauşescut, a sötét és komikus, fausti és mefisztói antihőst egy szintén legendás alak, Lakatfű szeretné megölni, a város réme, afféle modern kori betyár. A Szeretett Vezért azonban nemcsak egy kobold segíti, de hű ebe, a labrador képében megjelenő államvédelmi tiszt is” - áll az ismertetőben. 

 

Kelet és Nyugat között megrekedve

A kérdések és a válaszok nem oldják meg az igazi problémákat, a magyaroknak és a környező országoknak pedig nem Kelet-Európához kell tartozniuk, hanem végre egységes Közép-Európaként működniük - így foglalja össze a Könyves Blog az Európai Írótalálkozó 25 év vasfüggöny nélkül című szekciójának legfontosabb tanulságait. A résztvevők öt országból és három generációból érkeztek, a beszélgetés pedig nemcsak az elmúlt negyedévszázadot és következményeit, de a tengert és a vörös szegfűt is érintette.

 

A magyar-román viszonyokról mesélt Bănulescu. A saját családjában sosem esett szó ezekről, ám egy barátja családjában a vártnál élesebben nyilvánult meg az ellentét. A történet eleje népmesébe illene, az apa a halálos ágyán magához hívatja gyermekeit, és végrendelkezik. Legnagyobb fiára hagyja a házat, lányára a kertet, legkisebb fiának pedig átnyújtja a kését, és meghagyja, hogy

ha magyarral találkozik, soha ne bocsásson meg neki. 

Bănulescu intelligens, olvasott embernek ismerte a barátja apját, és nem gondolta, hogy ő lesz az, aki kimondja a legélesebb szavakat, amik valaha eljutottak hozzá. Azokat a szavakat, amelyek hallatán eldöntötte, neki soha az életben nem lesz köze a nacionalizmushoz. 

 

Erdély a széleken

A román szerzők és könyvek egyre hangsúlyosabb jelenlétét emeli ki Papp Sándor Zsigmond is. A néhány éve Budapesten élő erdélyi író szerint – aki maga is volt már Magyarország delegáltja az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján –  lassan nincs olyan fesztivál, hogy ne jelenjen meg magyarul valamilyen román könyv, ráadásul most olyan intenzitású volt a román írók jelenléte (kilenc szerző beszélgetett egy asztal mögött a Román Kulturális Intézetben), mintha ők lettek volna a díszvendégek.

„Az intézet igazgatónője boldogan újságolta, hogy még Bukarestben is nehéz lenne összehozni egy ilyen találkozót. Ráadásul néhányan itt, Pesten találkoztak egymással először! De jó volt látni-hallani a huszonvalahány éve az Egyesült Államokban élő Maneát vagy az igen éles eszű Bănulescut” - mondja Papp Sándor Zsigmond portálunknak.

Felemás érzései vannak viszont az erdélyi kiadók jelenlétével kapcsolatban: „Az erdélyiek mindig itt vannak. Bár sajnos a nem Pesten élő erdélyiek könyvei még mindig nagyon nehezen jutnak el, az erdélyi kiadók standjai pedig sajnos folyton valahol a széleken kapnak helyet. Ha ezt meg tudnánk oldani valahogy, akkor tényleg mindegy lenne, hogy Kolozsváron vagy itt jelenne meg egy könyv.”

Úgy tűnik számára, hogy a szervezők évről évre színesebb programmal rukkolnak elő: idén volt például egy monstre európai írótalálkozó, ahol négy beszélgetésen mintegy harminc író gondolataival ismerkedhettek az érdeklődők. Csalódás volt viszont a török vendégszereplés: „sikerült majdhogynem úgy levezényelni ezt a külsőségeiben pazar szereplést, hogy alig találkozhattunk magyarul is olvasható török szerzővel. A legnagyobb hiányzó persze a török kormánnyal konfliktusos viszonyt fönntartó Orhan Pamuk, az egyetlen török Nobel-díjas”, mondja.

Papp egyébként jelen volt az említett európai írótalálkozón, és a megnyitón is, leginkább azonban a standok között szeret kóborolni, látszólag céltalanul, ahogy mondja, „barátok, kollégák dedikálásaihoz odakeveredni, fecsegni, tapogatni, szagolgatni a könyveket”. Az idei kínálatból kiemelné Závada Pál és Sofi Oksanen új regényét, Bănulescu és Manea könyveit, de ez „a jéghegy fölötti felhő csupán”. Örömtelinek tartja, hogy egyre több fontos könyv megjelentetését is erre az alkalomra időzítik.

És nem tudunk nem egyetérteni vele.
 

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja
Krónika

A Tisza, az RMDSZ, az erdélyi magyarok és a Csillagok háborúja

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter erdélyi körútja során eléggé élesen kirajzolódott, miként is viszonyul egymáshoz a romániai magyar közösség és az anyaország új kormánya.

Klaus Iohannishoz képest Nicușor Dan és élettársa valósággal ül a közpénzen
Főtér

Klaus Iohannishoz képest Nicușor Dan és élettársa valósággal ül a közpénzen

Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány
Székelyhon

Bizalmat kapott a Niculescu-kormány

Együttes ülésén szavazott a képviselőház és a szenátus kedden délután a Luca Niculescu-kormány beiktatásáról. A kabinet végül megkapta a beiktatásához szükséges szavazatszámot.

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter
Krónika

Elrettentő példaként emlegette Romániát Magyar Péter

Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott
Székelyhon

Megköszönte Tánczos Barna, hogy miniszterelnök-helyettesként, pénzügyminiszterként és ügyvivő tárcavezetőként is dolgozhatott

Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.

// még több főtér.ro
Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot
2026. október 19., hétfő

Egy hetedikes diák megkéselt egy tanárt meg egy diákot

Továbbá: elkezdődött a Niculescu-kormány minisztereinek meghallgatása… na meg a politikai nagycirkusz. És a liberális politikusok sorra lemondanak, persze, akad egy-két férges dió is köztük.

Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS