// 2025. május 9., péntek // Gergely

Az irodalom jobban teljesít

// HIRDETÉS

Legalábbis Tóth Krisztina szerint. Példa erre a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amely ma zárul.

A budapesti Millenáris Parkban tartott megarendezvény idei díszvendége a finn Sofi Oksanen, a díszvendégország pedig Törökország. Idén több évfordulós rendezvény is kísérte a könyvfesztivált: számos programmal emlékeztek a Holokauszt 70. évfordulójára, illetve Magyarország EU-hoz való csatlakozásának tizedik jubileumára.

 

Idén is megrendezték az Európai Unió egyik legszélesebb körű összefogásával megvalósuló irodalmi eseményt, az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját, amelyen most Magyarországot Hidas Judit képviselte.

 

Törökország hatalmas, 150 m2 alapterületű, reprezentatív standot állít, 12 jeles író érkezik Budapestre.

 

A finn írót, Sofi Oksanent - aki Budapest főpolgármesterétől, Tarlós Istvántól és Kocsis András Sándortól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől vette át a Budapest Nagydíjat - Tóth Krisztina köszöntötte Nagy Össznemzeti Családállítás című beszédével. A Litera TV-nek hála, meg is mutatjuk, hogyan. 

 

 

„Ha a belénk épült hazugságot kivonjuk a létezésünkből, bizonytalan, törékeny lábunk talán meg sem tart majd”

 

Bănulescu is a Könyvfesztivál vendége

A Csókolom a segged, szeretett vezérünk! 1994-es első megjelenésekor nagyot robbant Romániában: szatirikus krimi, az abszurdot és a paródiát mágikus realizmussal elegyítve. Sok nyelvre le is fordították, a magyar fordítással a Könyvfesztiválon lehetett először találkozni.

 

 

„Bukarest a politikai és egyben metafizikai összeesküvések városa, akárcsak egy 19. századi bűnregényben. Az állami ünnepségek, felvonulások, az emelvényről elharsogott szónoklatok, a kémek, a mindenható szekusok Bukarestjét mitikus alakok népesítik be: Median, a hamis próféta, aki a zsebtolvajok között végez térítőmunkát, Arvinte és Sucu Marcel, »a bukaresti lakosztályok mérnökei«, hírhedt és csodált betörők. Nicolae Ceauşescut, a sötét és komikus, fausti és mefisztói antihőst egy szintén legendás alak, Lakatfű szeretné megölni, a város réme, afféle modern kori betyár. A Szeretett Vezért azonban nemcsak egy kobold segíti, de hű ebe, a labrador képében megjelenő államvédelmi tiszt is” - áll az ismertetőben. 

 

Kelet és Nyugat között megrekedve

A kérdések és a válaszok nem oldják meg az igazi problémákat, a magyaroknak és a környező országoknak pedig nem Kelet-Európához kell tartozniuk, hanem végre egységes Közép-Európaként működniük - így foglalja össze a Könyves Blog az Európai Írótalálkozó 25 év vasfüggöny nélkül című szekciójának legfontosabb tanulságait. A résztvevők öt országból és három generációból érkeztek, a beszélgetés pedig nemcsak az elmúlt negyedévszázadot és következményeit, de a tengert és a vörös szegfűt is érintette.

 

A magyar-román viszonyokról mesélt Bănulescu. A saját családjában sosem esett szó ezekről, ám egy barátja családjában a vártnál élesebben nyilvánult meg az ellentét. A történet eleje népmesébe illene, az apa a halálos ágyán magához hívatja gyermekeit, és végrendelkezik. Legnagyobb fiára hagyja a házat, lányára a kertet, legkisebb fiának pedig átnyújtja a kését, és meghagyja, hogy

ha magyarral találkozik, soha ne bocsásson meg neki. 

Bănulescu intelligens, olvasott embernek ismerte a barátja apját, és nem gondolta, hogy ő lesz az, aki kimondja a legélesebb szavakat, amik valaha eljutottak hozzá. Azokat a szavakat, amelyek hallatán eldöntötte, neki soha az életben nem lesz köze a nacionalizmushoz. 

 

Erdély a széleken

A román szerzők és könyvek egyre hangsúlyosabb jelenlétét emeli ki Papp Sándor Zsigmond is. A néhány éve Budapesten élő erdélyi író szerint – aki maga is volt már Magyarország delegáltja az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján –  lassan nincs olyan fesztivál, hogy ne jelenjen meg magyarul valamilyen román könyv, ráadásul most olyan intenzitású volt a román írók jelenléte (kilenc szerző beszélgetett egy asztal mögött a Román Kulturális Intézetben), mintha ők lettek volna a díszvendégek.

„Az intézet igazgatónője boldogan újságolta, hogy még Bukarestben is nehéz lenne összehozni egy ilyen találkozót. Ráadásul néhányan itt, Pesten találkoztak egymással először! De jó volt látni-hallani a huszonvalahány éve az Egyesült Államokban élő Maneát vagy az igen éles eszű Bănulescut” - mondja Papp Sándor Zsigmond portálunknak.

Felemás érzései vannak viszont az erdélyi kiadók jelenlétével kapcsolatban: „Az erdélyiek mindig itt vannak. Bár sajnos a nem Pesten élő erdélyiek könyvei még mindig nagyon nehezen jutnak el, az erdélyi kiadók standjai pedig sajnos folyton valahol a széleken kapnak helyet. Ha ezt meg tudnánk oldani valahogy, akkor tényleg mindegy lenne, hogy Kolozsváron vagy itt jelenne meg egy könyv.”

Úgy tűnik számára, hogy a szervezők évről évre színesebb programmal rukkolnak elő: idén volt például egy monstre európai írótalálkozó, ahol négy beszélgetésen mintegy harminc író gondolataival ismerkedhettek az érdeklődők. Csalódás volt viszont a török vendégszereplés: „sikerült majdhogynem úgy levezényelni ezt a külsőségeiben pazar szereplést, hogy alig találkozhattunk magyarul is olvasható török szerzővel. A legnagyobb hiányzó persze a török kormánnyal konfliktusos viszonyt fönntartó Orhan Pamuk, az egyetlen török Nobel-díjas”, mondja.

Papp egyébként jelen volt az említett európai írótalálkozón, és a megnyitón is, leginkább azonban a standok között szeret kóborolni, látszólag céltalanul, ahogy mondja, „barátok, kollégák dedikálásaihoz odakeveredni, fecsegni, tapogatni, szagolgatni a könyveket”. Az idei kínálatból kiemelné Závada Pál és Sofi Oksanen új regényét, Bănulescu és Manea könyveit, de ez „a jéghegy fölötti felhő csupán”. Örömtelinek tartja, hogy egyre több fontos könyv megjelentetését is erre az alkalomra időzítik.

És nem tudunk nem egyetérteni vele.
 

Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

// HIRDETÉS
Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?
Főtér

Mi történt május 4-én Romániában? És mi jöhet?

Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban
Krónika

Magyargyalázó akciót hajtott végre egy Timok-völgyi román férfi Belgrádban

Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.

Ismét megmártózott a Fekete-tengerben Diana Șoșoacă (VIDEÓ) – hírmix
Főtér

Ismét megmártózott a Fekete-tengerben Diana Șoșoacă (VIDEÓ) – hírmix

Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában
Székelyhon

Fenyegető hangvételű plakátok Csíkszeredában

Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé
Krónika

Habemus papam! Amerikai bíborost választottak Róma püspökévé

Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat
Székelyhon

George Simion híve máris lebozgorozta a romániai magyarokat

A magát George Simion hívének kiadó, Tulcea megyei férfi lebozgorozza, szidalmazza, fenyegeti és „visszaküldené” a romániai magyarokat Magyarországra. A TikTok közösségi videómegosztón terjedő videó kapcsán Kézdivásárhely polgármestere is megszólalt.

// még több főtér.ro
Óriásit nyert George Simion
2025. május 05., hétfő

Óriásit nyert George Simion

Az AUR elnökjelöltjére kétszer annyian szavaztak, mint a másodikként befutó Nicușor Danra.

Óriásit nyert George Simion
2025. május 05., hétfő

Óriásit nyert George Simion

Az AUR elnökjelöltjére kétszer annyian szavaztak, mint a másodikként befutó Nicușor Danra.

Különvélemény

Történetek a kereszt alól

Szántai János

A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.

Érezhetünk-e nosztalgiát valami iránt, amit sosem éltünk át?

Sánta Miriám

„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Ahol az évek során enyészetnek indult az ipar – a kolozsvári Sinterom (FOTÓRIPORT)

Sánta Miriám

Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.

Így házasodtak a kora újkori erdélyi nemesek

Sólyom István

Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.

// HIRDETÉS