// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Az EP kötelezővé tenné az életmentő vezetéstámogató rendszereket az új autókban

// HIRDETÉS

Nemsokára csak automatikus fékkel, sávtartó berendezéssel lehet, majd gépkocsikat forgalmazni.

Kötelezővé tenné az Európai Parlament (EP) a vezetéstámogató rendszereket az új gépjárművekben, a testület strasbourgi plenáris ülésén kedden elfogadott jelentés értelmében például minden új autót olyan automatikus fékkel kellene felszerelni, amely észleli a gyalogosokat és a kerékpárosokat.

A vezetéstámogató rendszerek közé tartoznak a már említett automatikus fék mellett például a kamionok kanyarodását segítő szerkezetek, a holttér-figyelő kamerák, és a sávtartást biztosító berendezések.

Mint írták, miközben sokáig csak a csúcsmodellekhez járt ez a felszereltség, ma már egyre több autóban megtalálhatóak az ilyen automatikus rendszerek, gyártásuk pluszköltségei azonban az árakban is megjelennek, így az emberek többsége számára még mindig elérhetetlenek ezek a technológiák.

Állásfoglalásában az EP éppen ezért csak azoknak az automatikus rendszereknek a beépítését tenné kötelezővé, amelyek már megfizethető áron elérhetőek a piacon a gyártók számára, és garantáltan életeket mentenek.

Dieter-Lebrecht Koch néppárti jelentéstevő kiemelte: „a volán mögött, gyalog vagy kerékpáron, de mindannyian követünk el hibákat, ilyen esetekben az automatikus segítőrendszerek csendes másodpilótaként segítenek elkerülni a baleseteket”.

„Mindenki számára elérhetővé kell tennünk az ilyen autókat. Éppen a széles körű alkalmazásuk biztosíthatja, hogy ezeknek a modelleknek az ára ne szökjön egekbe, csak egy kicsivel legyenek drágábbak” – tette hozzá a német képviselő.

Az 593 szavazattal, 39 ellenében elfogadott jelentésben az EP-képviselők emellett arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne Európa-szerte bevezetni a zéró toleranciát a közúti közlekedésben, hogy egyetlen csepp alkoholt se lehessen fogyasztani vezetés előtt.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint évente mintegy 25 ezren veszítik életüket és több százezren sérülnek meg közúti balesetben az Európai Unióban, és ezek 90 százalékát emberi hiba okozza.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS