// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Autonómiastatútum: újabb határidő

// HIRDETÉS

Olyan régóta halogatja az RMDSZ az autonómiastatútuma bemutatását, hogy a végén még pont jó lesz kampányeszköznek az őszi államfőválasztás előtt.

A Magyar Polgári Párttal (MPP) folytatandó július 11-i egyeztetést követően az RMDSZ várhatóan nyilvános vitára bocsátja azt az autonómiastatútum-tervezetet, amelyet a román törvényhozásban készül benyújtani, és amleyben a székely önrendelkezési igényeket fogalmazza meg.

Legalábbis ezt mondta Biró Zsolt, az MPP elnöke a két szervezet legutóbbi egyeztetését követően.

Az RMDSZ immár hosszú hónapok óta halogatja a dokumentum nyilvánosságra hozatalát, a határidőt folyamatosan tolták ki, többek között arra hivatkozva is, hogy az MPP-vel az európai parlamenti választások előtt kötött megállapodás nyomán a polgáriaktól is vártak javaslatokat. Most tehát a július közepi dátum a legújabb ígéret arra, hogy a nagyközönség is megismerhesse a dokumentum tartalmát, de az eddigi tapasztalatok alapján egyáltalán nem kizárt, hogy újabb halasztás várható.

Úgy tűnik, mintha az RMDSZ taktikusan tologatná folyamatosan a dokumentum nyilvánosságra hozásának időpontját, hogy az a lehető legközelebb essen a novemberi államfőválasztás kampányához.

Nem mintha a szövetségnek esélye lenne saját jelöltjét akár az elnökválasztás második fordulójába juttatni. Az ország lakosságának 6 százalékát kitevő magyar közösség önerőből erre képtelen lenne, az általános toleranciaszint pedig messze nem tart ott, hogy a románok jelentős része a magyar jelöltre voksoljon, még olyan formában sem, hogy ezzel tiltakozzon a román pártok eddigi teljesítménye ellen. (Már csak azért sem, mert az elmúlt évtizedekben az RMDSZ is egészen belesimult a bukaresti környezetbe, és egyikévé vált a „hagyományos román” pártoknak).

Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a szövetség továbbra is zsonglőrködni, „kereskedni” próbál a magyar közösség szavazataival, vagyis az első körös eredmény ismeretében kísérel meg üzletelni a második körbe jutott jelölteket indító pártokkal arról, hogy melyikük jelöltjét támogassa. Ezt a célt szolgálhatja a székely zászló és egyéb kisebbségi jelképek használatát szabályozó törvény őszre ígért elfogadása, illetve az autonómiastatútum tervezete is, amely hosszas és gyakori szereplési lehetőséget biztosít az RMDSZ számára a választást megelőző időszakban, így elvileg mozgósító erővel hathat a magyar választópolgárokra, akik a remények szerint legalább a magyarság számarányának megfelelő mértékben voksolnak majd a szövetségre.

Azt már korábban is kifejtettük, hogy ez a logika az utóbbi években már nem egyszer kudarcos volt, a magyar polgárok nem arra szavaztak, amerre a szövetség irányította volna őket. Mindemellett egy ilyen autonómiadokumentum mégiscsak jó lehet arra, hogy a segítségével legalább az első fordulóban elvigyék az urnákhoz az embereket, hogy az RMDSZ bizonyíthassa: még mindig képes megmozdítani hagyományos – bár egyre fogyatkozó – szavazótáborát.

A hosszasan készülő autonómiadokumentum tehát elsőrangú kampányeszköz lehet. Kérdés, milyen mértékben szolgálhatja az önrendelkezés kivívását. Az persze egyértelmű, hogy a dokumentum elkészülte – még ha valóban széles körű egyeztetésre is bocsátják, hogy az érintett közösség álláspontját, óhajait a legátfogóbban tükrözze, és a legpontosabban és -szakszerűebben kidolgozott statútum is lesz – még nem egyenlő az autonómia kivívásával. Ahhoz hosszas, kitartó és kemény parlamenti és azon kívüli küzdelem szükséges. A kérdés most az, hogy az RMDSZ 25 év után hajlik erre, vagy újra csak kampányeszközként használják, amelyet a választás után ismét elfelejtenek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS