// 2026. szeptember 19., szombat // Vilhelmina
enyves kezek

Áttörés aranysisaklopás-ügyben: a holland rendőrség már elcsípett három gyanúsítottat…

// HIRDETÉS

… a hazai Aranymúzeumban a hollandiai betörés után jöttek rá: csak délutánig őrzik a kincseket és télen nincs fűtés… és Georgescu úr lenyúlná Ukrajna egy részét, mire a román külügynek szabadkoznia kellett.

Áttörés aranysisaklopás-ügyben: a holland rendőrség már elcsípett három gyanúsítottat

Beszámoltunk róla (itt meg itt): január 25-én hajnalban legalább három ember részt vett abban a múzeumi betörésben, melynek során ellopták a híres coțofenești aranysisakot és három dák karperecet (szintén aranyból készültek) a helyi művészeti és történelmi múzeumból. A holland rendőrség nyomozni kezdett, a hazai rendőrség ott segített, ahol tudott, a hazai politikai elit meg hisztizett, ahogy ilyenkor szokott.

Szerdán este aztán befutott a várva várt hír: a holland rendőrség a megfigyelő kamerák felvételei meg lakossági bejelentések alapján elkapott három férfit, akit a múzeumi rablással gyanúsítanak. Az illetékesek közölték, egyik gyanúsított sem román.

// HIRDETÉS

Mit tudunk még? Egyrészt azt, hogy folyik a nyomozás egy feltételezett negyedik tettes után. És sajnos azt is tudjuk, hogy – egyelőre legalábbis – az aranysisak és a három karperec nincs meg.

A hazai Aranymúzeumban a hollandiai betörés után jöttek rá: csak délutánig őrzik a kincseket, és télen nincs fűtés

Aki esetleg nem tudná: kies hazánkban van olyan, hogy Aranymúzeum. Mégpedig a hajdan nagy hírű Aranynégyszögben, amely Európa egyik, nemesfémekben igen gazdag bányavidéke, és azért „négyszög”, mert Aranyosbánya, Zalatna, Nagyág és Brád bányaközpontok határolják. Nos, az Aranymúzeum Brádon található. Román források a világ legnagyobb és nemesfémkőzet-múzeumaként tartják számon. Több mint 1300 natív aranytárgyat (ismertebb kifejezéssel aranyrögökről van szó) csodálhat meg az arra járó, ami nem semmi. A kiállított tárgyak összértékét nem ismerjük, de a hírek szerint felbecsülhetetlen. Mint a coțofenești aranysisaké meg a karpereceké.

No, Brád polgármestere a hollandiai műkincslopás láttán rájött, hogy az Aranymúzeumot (amelyet a Minvest bányavállalat működtet, bár az önkormányzat többször is megpróbálta átvenni) jelenleg csupán egyetlen váltásban őrzi úgynevezett humán erőforrás. Vagyis délután öt óra után csak kamerák pislognak a múzeumi terekben, őr nincs.

És ha már a problémák számbavételénél tartanak, az sem lenne haszontalan, ha bevezetnék a múzeumba a fűtést, mert egyelőre nincs. És akkor innen lehet hanyatt esni: a világ legnagyobb aranymúzeumának tartott intézményben… nincs őr, de gáz se. További szép napot kívánunk!

Georgescu úr lenyúlná Ukrajna egy részét, mire a román külügynek azonnal szabadkoznia kellett

A tavalyi, nem túl demokratikusan érvénytelenített államelnök-választás óta Călin Georgescu, a semmiből első helyre ugró dákopata ámokfutó jelölt minden eszközt megragad, hogy tovább borzolja az amúgy is feltupírozott indulatokat. Érthető: nem akar a perifériára sodródni, pedig a hazai politikai elit minden eszközzel sodorja.

A minap is került egy mikrofon, amelybe belebeszélhetett, és nem fogta vissza magát. Váratlanul kijelentette, hogy a világ változik, a határok módosulnak, meg hogy Ukrajna egy kitalált állam, meg hogy Románia visszaszerzi Észak-Bukovinát, Budzsák régiót, Észak-Máramarost, de jut valami a magyaroknak meg a lengyeleknek is.

Az ukrán külügy értelemszerűen úgy ugrott ezekre a kijelentésekre, mint akit a darázs csípett meg. Az illetékesek kikérték maguknak a provokatív kijelentéseket, továbbá elfogadhatatlannak tartották a revizionista nyilatkozatot, amely sérti Ukrajnát is, az összes vonatkozó nemzetközi egyezményt is, végül reményüket fejezték ki, hogy Románia és a román nép a békében érdekelt, mármint Ukrajnával.

Na, erre már a román külügynek is reagálnia kellett, méghozzá villámgyorsan. Reagált is, egy angol nyelvű X-üzenetben. Az üzenet lényege, hogy Románia mindig is támogatta, most is támogatja Ukrajna szuverenitását, területi egységét és függetlenségét a nemzetközileg elismert határok között. És kész.

És közben a román külügyminisztérium illetékesei a pokolra kívánták az ámokfutó Georgescu urat, minden hagymázas elképzelésével együtt.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS