Román rablók is részt vehettek a hollandiai aranykincslopásban – hírek vasárnap

Hétfőn ért volna véget az a kiállítás, amelynek keretében a hollandiai Assen városában több mint 670 romániai történelmi aranytárgyat mutattak be, köztük dák leleteket vagy a coțofenești-i aranysisakot. Szombatra virradóra azonban egyelőre azonosítatlan elkövetők felrobbantották a Drents múzeum egyik falát, behatoltak és elvitték az aranytárgyak egy részét, köztük karkötőket és a híres sisakot is.

Az ügyben nyomoz a holland rendőrség, az Adevărul által idézett holland De Telegraaf című holland lap szerint a hatóságok azt a lehetőséget sem zárják ki, hogy a rablók között román bűnözők is vannak. A rendőrség egyébként a rablók nyomában van, biztonsági kamerák felvételei alapján három, de elképzelhető, hogy négy tettesről van szó. A nyomozók szerint az is elképzelhető, hogy a műkincsrablók Németországba menekültek.

Az eset nagy visszhangot keltett Romániában is, ahol az illetékesek azóta sem győzik kifejezni abbeli reményüket, hogy a több millió eurót érő aranytárgyak előbb-utóbb megkerülnek és elrablói nem olvasztják be őket, hogy könnyebben túladhassanak rajtuk.

Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette, hogy a történtek után a kormány válságstábot hoz létre, és az összes illetékes állami intézmény azon dolgozik, hogy a kincs visszakerüljön Romániába.

A válságstáb tagjai a belügyminisztérium, a rendőrség, a külügy- és a kulturális minisztérium képviselői. Ezenkívül a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete hétfőn a kulturális minisztériumban ellenőrzi a Hollandiában rendezett kiállítás hivatalos dokumentációját. Ráadásul Natalia Intotero kulturális miniszter hétfőn találkozik a holland királyi családdal és a holland kormányfővel, hogy egyeztessenek az ügyben.

A kincs vissza fog térni Romániába – ígérte Marcel Ciolacu.

Ezzel egy időben Cătălin Predoiu belügyminiszter sürgősen Hollandiába küld egy rendőrnyomozói csapatot, amely a holland kollégákkal együtt dolgozik majd az ellopott kincs felkutatásán, egy másik szakértői csoport pedig azt biztosítja majd, hogy a többi aranytárgy biztonságban hazaérkezzen Romániába.

Ernest Târnoveanu, Románia Nemzeti Történelmi Múzeumának igazgatója vasárnap közölte, hogy a Drents Múzeumban rendezett Dacia, az arany és az ezüst királysága című tárlaton kiállított tárgyakat összesen több mint 30 millió euróra biztosították „egy nagy holland biztosítónál”. A négy ellopott aranytárgy biztosítási összegét nem árulta el, mivel, mint mondta, ez bizalmas információ, amihez csak a nyomozati szervek férhetnek hozzá.

Nem siették el, miután az elmúlt egy hónapban a koalícióban mindenki a Georgescu-veszély elhárításáról beszélt, de a PNL országos vezető testülete vasárnap megszavazta, hogy Crin Antonescu legyen a párt államfőjelöltje. A három párt közül a liberálisok voltak az elsők, akik áldásukat adták a jelöltségre. A PSD a jövő hét végi kongresszuson dönt az ügyben, az RMDSZ pedig Kelemen Hunor elnökön keresztül jelezte, hogy támogatják Antonescut.

A PNL országos tanácsának vasárnapi ülésén Adrian Veștea főtitkár arra kérte a liberálisok választmányát, hogy minden polgármester, megyei tanácselnök, megyei és helyi tanácsos kampányoljon majd Antonescunak.

Ilie Bolojan ügyvivő PNL-elnök szerint Romániának tapasztalt, érett a demokratikus értékek és a Nyugat iránt elkötelezett elnökre van szüksége, Crin Antonescu pedig ilyen. A PNL első soraiba tartozik, és neki is köszönhető, hogy az ország az EU és a NATO tagja lett.

Antonescu arról beszélt, hogy a jelenlegi harc nem egyszerű politikai küzdelem, hanem egy sokk, „a kataklizma árnyéka”, amelyben veszélyben van minden, amit Románia az utóbbi harmincöt évben elért. Călin Georgescu mögött manipulátorok, bábjátékosok, szekusok és az orosz propaganda áll – mondta –, de egyszerű is emberek is, akik dühösek, de reménykednek is. Ezért az elnökválasztás nem csak egy matematikai harc lesz, hanem harc az emberek eszéért és lelkéért is.

Crin Antonescu azt is leszögezte, hogy nem lesz barátságos elnök, sem önmagához, sem a pártokhoz, sem az elitekhez, akik ugyanúgy felelősek az ország sorsásért, mint a politikusok.

Sebastian Burduja energiaügyi miniszter arról beszélt vasárnap a Digi24 televízióban, hogy miért ellenzi, hogy a német E.ON cég romániai energiaszolgáltató részlegét átvegye a magyarországi MVM társaság.

Burduja szerint a magyar cég és az Orosz Föderáció közötti kapcsolat egyértelmű, ez látszik a nyilvános adatokból is.

Az MVM december közepén jelentette be, hogy előzetes megállapodást kötött az E.ON-al a cég romániai energiaszolgáltató részlegének átvételéről, de a tényleges tranzakcióhoz a román kormány jóváhagyása is szükséges, de Bukarest egyelőre nem döntött az ügyben.

Sebastian Burduja szerint több kérdőjel is felmerül a tranzakció kapcsán, az egyik az orosz kapcsolat. A miniszter azt mondta a Digi24-en, hogy a magyar cég a Gazpromtól vásárol gázt és a nukleáris energia területén is kapcsolatai vannak Oroszországgal.

A másik a gyanúsan magas vételi összeg, Burduja szerint a több mint 200 millió eurós felvásárlási ajánlat 10-12-szer magasabb, mint az indokolt lenne.

– fejtegette Burduja.

Bukarest amiatt is óvatos, hogy a magyar cég nem mutatott be garanciákat arra, hogy miként kezelné adatvédelmi szempontból az E.ON szolgáltató több mint hárommillió ügyfelet tartalmazó adatbázisát, és hogy valahogyan nem használja ki az egyes fogyasztók fogyasztási profiljának elemzését.

Ezeket az aggályokat megvitatják majd a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottságban – magyarázta az energiaügyi miniszter.