// 2026. február 11., szerda // Bertold, Marietta

A világ Amerika szerint

// HIRDETÉS

Sztárszakértő mesélt íróasztal-stratégákról, akik szabad kezet kaptak a világban. Időutazás az érdekvonalak mentén.

A világpolitikát sem elvek, hanem érdekek irányítják, és Nógrádi György (a fenti képen) tobzódott annak élvezetében, hogy ezt illusztrálja és megossza velünk a Sapientia kolozsvári új épületében. (Amit egyébként kinyitnak a következő napokban minden érdeklődő előtt.)

 

Előtte bemutatták a világhatalmi érdekek két nagy rendszerezőjének, Henry Kissingernek és Zbigniew Brzezinskinek egy-egy, magyarul frissen megjelent könyvét. Kissinger zamatosan ír Kínáról, az ottani politika működéséről, a mennyei mandátumról, Mao Ce-tung karakteréről – tudtuk meg Murádin Kristóf adjunktustól. Ő csinált étvágyat a tömör című – Kínáról – kötethez.

 

 

A kötetek és kötetlen ismertetőik: Szenkovics Dezső és Murádin Kristóf. | Fotók: Szabó Tünde

 

Azért ír zamatosan, mert elsőkézből szerezte az információit: az ő külügyi titkári megbizatása alatt vette fel az Egyesült Államok a hivatalos kapcsolatot Kínával. Kissinger egyike volt azon kevés nyugati személynek, aki órákat töltött Mao Ce-tung társaságában. 

 

Előtte két ember közvetített titokban az USA és Kína között: a pakisztáni államfő, illetve Nicolae Ceaușescu – lepte meg első erdélyi hallgatóságát Nógrádi György, Magyarország biztonságpolitikai sztárszakértője.

 

Ha valaki nem a közelmúltat, hanem a közeljövőt szeretné alaposabban vizslatni, annak Szenkovics Dezső a másik külpolitikai óriás könyvét ajánlotta, aki Amerikában legalább ugyanakkora sztár, mint Nógrádi Magyarországon. Zbigniew Brzezinski Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt 1977-1981. között. 

 

Stratégiai vízió. Amerika és a globális hatalom válsága című kötete geopolitikai forgatókönyv 2025-ig, amelyben ugyan nem temeti a Nyugatot, de szerinte az Egyesült Államok egyeduralmának unipoláris rendszerét sokkal kaotikusabb világrend váltja, amelynek hatalmi csomópontjai négy kontinensre szóródnak szét.

Kissingerben és Brzezinskiben az a közös,

hogy ők a 20. századi amerikai politológia legnagyobb alakjai. Mindkettőnek volt (legalább) egy nagyon koherens elmélete az érdekviszonyok leírására, illetve stratégiája arra, hogy ezeket a nemzetközi viszonyokat az Egyesült Államok hogyan irányítsa. 

 

Mindkettejük elméleti tudása és víziója azt eredményezte, hogy a legnevesebb amerikai egyetemek kérték fel őket intézetvezetőnek, és mindkettő kipróbálhatta elméletét a gyakorlatban: megszabhatta az amerikai külpolitika irányát egy adott korszakban.

 

Évtizedekkel ezelőtt a Szovjetunió célja az volt, hogy Kínát darabokra szabdalja, különben a Szovjetunió nehéz helyzetbe kerülne – mondta el az akkori magyarországi nagykövet az akkor egyetemista Nógrádinak. Aki szerint az Egyesült Államoknak most ugyanez a célja. 1969-71 között az amerikai diplomáciát foglalkoztató alapkérdés: lesz-e háború Kína és a Szovjetunió között, vagy nem. 

Minden kérdésünk Ázsia-kérdés, 

áll Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter legutolsó könyvében. És az első számú kérdés az amerikai diplomácia számára az, hogy Pakisztán a szövetségese-e vagy az ellensége – idézte Nógrádi, hogy érzékeltesse, mennyire kemények és képlékenyek egyszerre ezek az érdekuralta viszonyok. 

 

És hogy Amerika folyton azon ügyködik, hogy szövetségeket hozzon létre Kína ellen, újabban a Csendes-óceáni térségben. Nógrádi szerint most Obama is azért ültette le egy asztalhoz Hágában Japán és Dél-Korea vezetőjét, hogy fogjanak össze Észak-Korea ellen, értsd: Kína ellen.

 

Most, száz évvel az első világháború kitörése után a kitörésnek megfelelő körülmények a Csendes-óceán térségében vannak, csak teljesen más jelleggel és tartalommal – figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő. Kínának szerinte az egyik stratégiai célja Tajvan lenyelése. Csak még nem döntötte el, hogy mikor és hogyan, és azt is el kéne még döntse, hogy globális vagy regionális hatalommá akar-e válni. Valószínűleg globálissá – tippelte meg Nógrádi.

Mit mond Kissinger?

Hogy a világ az 1970-es években ugyanúgy néz ki, mint 1815-ben a napóleoni háborúkat lezáró bécsi békekongresszus után: öt hatalom meghatározó jellegű. A '70-es években ez az Egyesült Államok, a Szovejtunió, Európa (az EU jogelődje), Japán és Kína. 

 

Ennek az ötösnek a lényegi vonása a katonai bipolaritás (USA - Szovjetunió) és politikai multipolaritás, amelyben Amerika számára  a legfontosabb mindig az amerikai-szovjet viszony. Ebben az ötös felállásban az USA-nak úgy kell politizálnia, hogy mindig 3:2 arányban túlsúlyban legyen. Nógrádi szerint Kissingernek ezt a tételét évtizedekig vitatták. 

 

Kissinger célja három védelmi gyűrű létrehozása volt az Egyesült Államok körül az Atlanti és a Csendes-óceánban, ahol az első gyűrűn belül kommunizmus nem lehet. 

 

 

A Kissinger-modell

 

Chile a rendszeren belül esett, és '70-ben marxista kormány alakult, amely államosította a jórészt amerikai tőkével működő rézbányákat. A CIA hathatós segítségével és katonai puccsal megdöntötték Allende hatalmát, '73-ban Pinochet tábornok '88-ig tartó diktatúrát épített ki szabadpiaci gazdaságpolitikával.

 

Kuba is a rendszeren belül van, viszont Castro rezsimjét azóta sem tudták megdönteni. De létrehozzák vele szemben a floridai főparancsnokságot. Ahogy Panamában vagy Nicaraugában baloldali erők kerülnek hatalomra, azonnal szétverik.

 

A második gyűrű Grönland, Izland, Azori-szigetek, Zöldfoki-szigetek, Nigéria, Dél-Afrika, a Diego Garcia (korallzátony, illetve amerikai tengeri és légi katonai bázis),  Ausztrália és a Csendes-óceán szigetei. A harmadik védelmi vonal Európa, a NATO és a Varsói Szerződés határa, illetve a Szovjetunió déli határa, és zárul Japánnal és a kelet-ázsiai szigetekkel.

 

30 éven át az ezekre a védelmi gyűrűkre alapozott stratégiát hajtja végre az USA összes elnöki adminisztrációja - állítja Nógrádi György, aki szerint Kissingerre rá lehet mondani, hogy elvtelen, jellemtelen stb., de ő ezenkívül még zseniálisnak is tartja. 

Mit mond Brzezinski?

Hogy minden, amit Kissinger mond, téves. Brzezinski szerint az ötpólusú világ inkább úgy néz ki, mint egyik csúcsánál találkozó, két háromszög. Így is nevezi a rendszerét: a két háromszög elve.

 

A szövetséges háromszög csúcsai az USA, Japán és Európa, az ellenséges háromszögé pedig az USA, a Szovjetunió és Kína. Az erre épülő stratégia az, hogy az USA szövetségesei rajta keresztül lépjenek ki a világba, tehát a világrend abszolút meghatározója az Egyesült Államok.

 

 

Brzezinski modellje

 

Brzezinski második tétele szerint meg kell nyerni az Észak-Dél háborút. Ebben az időszakban (1975 körül) szabadulnak fel például a portugál gyarmatok, és válnak önálló országokká. Brzezinski szerint ha még egy országban akkoriban a szocialista erők nyernek, akkor a Nyugat végveszélybe kerül.

 

Harmadik tétele szerint az USA-nak úgy kell politizálnia a jövőben, hogy az amerikai-szovjet és az amerikai-kínai kapcsolat legyen mindig jobb, mint a szovjet-kínai.

A négy világ elve

a harmadik kidolgozott amerikai elmélet, és Brzezinski mellett Cyrus Vance volt külügyi titkár nevéhez kötődik. Vance akkor volt Jimmy Carter külügyi titkára, amikor Zbigniew Brzezinski a nemzetbiztonsági főtanácsadója.

 

Szerintük az első világot a fejlett tőkés országok alkotják (nagyjából az előző elmélet szövetséges háromszöge, plusz Ausztrália, Új-Zéland, stb.). A kettes világ a szocialista világ, a hármas az energiában vagy stratégiai nyersanyagban gazdag államok (Kínát is ide sorolják, tehát már nem tekintik szocialistának), a negyedik világ pedig a szegények.

 

Brzezinski szerint akkor (1979) az egyes világgal szembenáll az összes többi, vagyis a globális ellentétek góca a fejlett tőkés világ. A cél ezt megváltoztatni 1-2 éven belül úgy, hogy a gazdag országok ellenségüknek a szocializmust tekintsék, és a szegény országok három éven belül ellenségnek szintén a szocializmust tekintsék. 

 

 

A négy világ modell

 

Azzal a módszerrel, hogy a fejlett Nyugat országai a megtermelt GDP-jük egy százalékát évente ingyen átadják a szegényeknek. (Egyetlen ország az, amelyik most is átadja GDP-je egy százalékát: Svédország. Németország közelít: 0,7 százalék.)

 

A Brzezinski-Vance elképzelés szerint három országot kell kiszakítani a szocialista tömbből: Jugoszláviát, Lengyelországot és Romániát. Azért ezt a hármat, mert ezek robbannak legkönnyebben. Jugoszlávia a hatalmas észak-dél ellentét és a nagyon erős nacionalizmusok miatt. 

 

Lengyelország három dolog miatt: mert gyűlöli két legnagyobb szomszédját, a Szovjetuniót és Németországot, mert soha nem tisztázták az állam és egyház viszonyát, és mert nem kompatibilis a szocialista ipara és a kisparaszti mezőgazdasága. Romániának pedig azt jósolták, hogy Ceaușescu halála után azonnal robban.

 

Nógrádi szerint az amerikai külpolitikát azóta sem uralták ennyire kidolgozott elméletek. A végén Egon Bahr német biztonságpolitikust idézte, aki szerint a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben pedig kiszámíthatatlan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mi köze Sütő András szobrának a British Airways-hez és a jó kommunikációhoz?

Fall Sándor

Látszólag naiv eszmefuttatás arról, hogy miként lehet hivatali kommunikációs balfaszkodással tartósan mérgezni a közvéleményt.

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?

Sánta Miriám

Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Sólyom István

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek
Főtér

Az e-személyivel rendelkezők ingyen utaznak a tömegközlekedésen, mert az ellenőrök tehetetlenek

És ez újabb oldalról világít rá arra, hogy a még mindig sínes doszárban gondolkodó romániai bürokrácia semmit sem tud kezdeni a technológia adta lehetőségekkel.

Közel egymillió euróért kelt el Ceaușescu egykori vadászvillája
Krónika

Közel egymillió euróért kelt el Ceaușescu egykori vadászvillája

Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.

Magyarellenes incidens Kolozsváron: „A lovak nyelvén Budapesten beszélj!” – vasárnapi hírek
Főtér

Magyarellenes incidens Kolozsváron: „A lovak nyelvén Budapesten beszélj!” – vasárnapi hírek

Az Universitatea fociultrái magyar diákokra támadtak a buszon. Újabb súlyos közúti baleset történt a bánsági halálos úton. Mesterséges intelligenciával szövik tovább a dák alagutak összeesküvés-elméletét.

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba
Székelyhon

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Egy 45 éves férfi életét vesztette és ketten megsérültek kedden egy közúti balesetben a 24-es országúton, Iași megyében. Két autó ütközött össze frontálisan, az egyik sérültet, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba.

Tánczos elárulta, mikor gondolkodik el az RMDSZ a kormányból való kilépésen
Krónika

Tánczos elárulta, mikor gondolkodik el az RMDSZ a kormányból való kilépésen

Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie
Székelyhon

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Meglévő munkagépéhez egy úttakarító kefét szerzett be az illyefalvi önkormányzat, amellyel a mezőgazdasági gépek által a közutakra hordott sarat hatékonyan el lehet tüntetni. Csakhogy a sáros út felseprése fizetős szolgáltatás lesz.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mi köze Sütő András szobrának a British Airways-hez és a jó kommunikációhoz?

Fall Sándor

Látszólag naiv eszmefuttatás arról, hogy miként lehet hivatali kommunikációs balfaszkodással tartósan mérgezni a közvéleményt.

Hol szálljunk meg: hotelben vagy kiadó lakásban?

Sánta Miriám

Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Mágnásból elvtárs – Petru Groza rendkívüli élete

Sólyom István

Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.

Kit szerethet jobban az ember: Luke Skywalkert vagy egy három méteres kék lényt?

Szántai János

Biza, nagyon diszkriminatívan, kolonialistán, rasszistán, szuveranistán, mindencsúfistán hangzik a fenti összehasonlítás. De a pőre igazság az, hogy Luke nyer.

// HIRDETÉS