// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Kína

A világ Amerika szerint

// HIRDETÉS

Sztárszakértő mesélt íróasztal-stratégákról, akik szabad kezet kaptak a világban. Időutazás az érdekvonalak mentén.

A világpolitikát sem elvek, hanem érdekek irányítják, és Nógrádi György (a fenti képen) tobzódott annak élvezetében, hogy ezt illusztrálja és megossza velünk a Sapientia kolozsvári új épületében. (Amit egyébként kinyitnak a következő napokban minden érdeklődő előtt.)

 

Előtte bemutatták a világhatalmi érdekek két nagy rendszerezőjének, Henry Kissingernek és Zbigniew Brzezinskinek egy-egy, magyarul frissen megjelent könyvét. Kissinger zamatosan ír Kínáról, az ottani politika működéséről, a mennyei mandátumról, Mao Ce-tung karakteréről – tudtuk meg Murádin Kristóf adjunktustól. Ő csinált étvágyat a tömör című – Kínáról – kötethez.

 

 

A kötetek és kötetlen ismertetőik: Szenkovics Dezső és Murádin Kristóf. | Fotók: Szabó Tünde

 

Azért ír zamatosan, mert elsőkézből szerezte az információit: az ő külügyi titkári megbizatása alatt vette fel az Egyesült Államok a hivatalos kapcsolatot Kínával. Kissinger egyike volt azon kevés nyugati személynek, aki órákat töltött Mao Ce-tung társaságában. 

 

Előtte két ember közvetített titokban az USA és Kína között: a pakisztáni államfő, illetve Nicolae Ceaușescu – lepte meg első erdélyi hallgatóságát Nógrádi György, Magyarország biztonságpolitikai sztárszakértője.

 

Ha valaki nem a közelmúltat, hanem a közeljövőt szeretné alaposabban vizslatni, annak Szenkovics Dezső a másik külpolitikai óriás könyvét ajánlotta, aki Amerikában legalább ugyanakkora sztár, mint Nógrádi Magyarországon. Zbigniew Brzezinski Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója volt 1977-1981. között. 

 

Stratégiai vízió. Amerika és a globális hatalom válsága című kötete geopolitikai forgatókönyv 2025-ig, amelyben ugyan nem temeti a Nyugatot, de szerinte az Egyesült Államok egyeduralmának unipoláris rendszerét sokkal kaotikusabb világrend váltja, amelynek hatalmi csomópontjai négy kontinensre szóródnak szét.

Kissingerben és Brzezinskiben az a közös,

hogy ők a 20. századi amerikai politológia legnagyobb alakjai. Mindkettőnek volt (legalább) egy nagyon koherens elmélete az érdekviszonyok leírására, illetve stratégiája arra, hogy ezeket a nemzetközi viszonyokat az Egyesült Államok hogyan irányítsa. 

 

Mindkettejük elméleti tudása és víziója azt eredményezte, hogy a legnevesebb amerikai egyetemek kérték fel őket intézetvezetőnek, és mindkettő kipróbálhatta elméletét a gyakorlatban: megszabhatta az amerikai külpolitika irányát egy adott korszakban.

 

Évtizedekkel ezelőtt a Szovjetunió célja az volt, hogy Kínát darabokra szabdalja, különben a Szovjetunió nehéz helyzetbe kerülne – mondta el az akkori magyarországi nagykövet az akkor egyetemista Nógrádinak. Aki szerint az Egyesült Államoknak most ugyanez a célja. 1969-71 között az amerikai diplomáciát foglalkoztató alapkérdés: lesz-e háború Kína és a Szovjetunió között, vagy nem. 

Minden kérdésünk Ázsia-kérdés, 

áll Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter legutolsó könyvében. És az első számú kérdés az amerikai diplomácia számára az, hogy Pakisztán a szövetségese-e vagy az ellensége – idézte Nógrádi, hogy érzékeltesse, mennyire kemények és képlékenyek egyszerre ezek az érdekuralta viszonyok. 

 

És hogy Amerika folyton azon ügyködik, hogy szövetségeket hozzon létre Kína ellen, újabban a Csendes-óceáni térségben. Nógrádi szerint most Obama is azért ültette le egy asztalhoz Hágában Japán és Dél-Korea vezetőjét, hogy fogjanak össze Észak-Korea ellen, értsd: Kína ellen.

 

Most, száz évvel az első világháború kitörése után a kitörésnek megfelelő körülmények a Csendes-óceán térségében vannak, csak teljesen más jelleggel és tartalommal – figyelmeztetett a biztonságpolitikai szakértő. Kínának szerinte az egyik stratégiai célja Tajvan lenyelése. Csak még nem döntötte el, hogy mikor és hogyan, és azt is el kéne még döntse, hogy globális vagy regionális hatalommá akar-e válni. Valószínűleg globálissá – tippelte meg Nógrádi.

Mit mond Kissinger?

Hogy a világ az 1970-es években ugyanúgy néz ki, mint 1815-ben a napóleoni háborúkat lezáró bécsi békekongresszus után: öt hatalom meghatározó jellegű. A '70-es években ez az Egyesült Államok, a Szovejtunió, Európa (az EU jogelődje), Japán és Kína. 

 

Ennek az ötösnek a lényegi vonása a katonai bipolaritás (USA - Szovjetunió) és politikai multipolaritás, amelyben Amerika számára  a legfontosabb mindig az amerikai-szovjet viszony. Ebben az ötös felállásban az USA-nak úgy kell politizálnia, hogy mindig 3:2 arányban túlsúlyban legyen. Nógrádi szerint Kissingernek ezt a tételét évtizedekig vitatták. 

 

Kissinger célja három védelmi gyűrű létrehozása volt az Egyesült Államok körül az Atlanti és a Csendes-óceánban, ahol az első gyűrűn belül kommunizmus nem lehet. 

 

 

A Kissinger-modell

 

Chile a rendszeren belül esett, és '70-ben marxista kormány alakult, amely államosította a jórészt amerikai tőkével működő rézbányákat. A CIA hathatós segítségével és katonai puccsal megdöntötték Allende hatalmát, '73-ban Pinochet tábornok '88-ig tartó diktatúrát épített ki szabadpiaci gazdaságpolitikával.

 

Kuba is a rendszeren belül van, viszont Castro rezsimjét azóta sem tudták megdönteni. De létrehozzák vele szemben a floridai főparancsnokságot. Ahogy Panamában vagy Nicaraugában baloldali erők kerülnek hatalomra, azonnal szétverik.

 

A második gyűrű Grönland, Izland, Azori-szigetek, Zöldfoki-szigetek, Nigéria, Dél-Afrika, a Diego Garcia (korallzátony, illetve amerikai tengeri és légi katonai bázis),  Ausztrália és a Csendes-óceán szigetei. A harmadik védelmi vonal Európa, a NATO és a Varsói Szerződés határa, illetve a Szovjetunió déli határa, és zárul Japánnal és a kelet-ázsiai szigetekkel.

 

30 éven át az ezekre a védelmi gyűrűkre alapozott stratégiát hajtja végre az USA összes elnöki adminisztrációja - állítja Nógrádi György, aki szerint Kissingerre rá lehet mondani, hogy elvtelen, jellemtelen stb., de ő ezenkívül még zseniálisnak is tartja. 

Mit mond Brzezinski?

Hogy minden, amit Kissinger mond, téves. Brzezinski szerint az ötpólusú világ inkább úgy néz ki, mint egyik csúcsánál találkozó, két háromszög. Így is nevezi a rendszerét: a két háromszög elve.

 

A szövetséges háromszög csúcsai az USA, Japán és Európa, az ellenséges háromszögé pedig az USA, a Szovjetunió és Kína. Az erre épülő stratégia az, hogy az USA szövetségesei rajta keresztül lépjenek ki a világba, tehát a világrend abszolút meghatározója az Egyesült Államok.

 

 

Brzezinski modellje

 

Brzezinski második tétele szerint meg kell nyerni az Észak-Dél háborút. Ebben az időszakban (1975 körül) szabadulnak fel például a portugál gyarmatok, és válnak önálló országokká. Brzezinski szerint ha még egy országban akkoriban a szocialista erők nyernek, akkor a Nyugat végveszélybe kerül.

 

Harmadik tétele szerint az USA-nak úgy kell politizálnia a jövőben, hogy az amerikai-szovjet és az amerikai-kínai kapcsolat legyen mindig jobb, mint a szovjet-kínai.

A négy világ elve

a harmadik kidolgozott amerikai elmélet, és Brzezinski mellett Cyrus Vance volt külügyi titkár nevéhez kötődik. Vance akkor volt Jimmy Carter külügyi titkára, amikor Zbigniew Brzezinski a nemzetbiztonsági főtanácsadója.

 

Szerintük az első világot a fejlett tőkés országok alkotják (nagyjából az előző elmélet szövetséges háromszöge, plusz Ausztrália, Új-Zéland, stb.). A kettes világ a szocialista világ, a hármas az energiában vagy stratégiai nyersanyagban gazdag államok (Kínát is ide sorolják, tehát már nem tekintik szocialistának), a negyedik világ pedig a szegények.

 

Brzezinski szerint akkor (1979) az egyes világgal szembenáll az összes többi, vagyis a globális ellentétek góca a fejlett tőkés világ. A cél ezt megváltoztatni 1-2 éven belül úgy, hogy a gazdag országok ellenségüknek a szocializmust tekintsék, és a szegény országok három éven belül ellenségnek szintén a szocializmust tekintsék. 

 

 

A négy világ modell

 

Azzal a módszerrel, hogy a fejlett Nyugat országai a megtermelt GDP-jük egy százalékát évente ingyen átadják a szegényeknek. (Egyetlen ország az, amelyik most is átadja GDP-je egy százalékát: Svédország. Németország közelít: 0,7 százalék.)

 

A Brzezinski-Vance elképzelés szerint három országot kell kiszakítani a szocialista tömbből: Jugoszláviát, Lengyelországot és Romániát. Azért ezt a hármat, mert ezek robbannak legkönnyebben. Jugoszlávia a hatalmas észak-dél ellentét és a nagyon erős nacionalizmusok miatt. 

 

Lengyelország három dolog miatt: mert gyűlöli két legnagyobb szomszédját, a Szovjetuniót és Németországot, mert soha nem tisztázták az állam és egyház viszonyát, és mert nem kompatibilis a szocialista ipara és a kisparaszti mezőgazdasága. Romániának pedig azt jósolták, hogy Ceaușescu halála után azonnal robban.

 

Nógrádi szerint az amerikai külpolitikát azóta sem uralták ennyire kidolgozott elméletek. A végén Egon Bahr német biztonságpolitikust idézte, aki szerint a biztonság a múltban abszolút, a jelenben relatív, a jövőben pedig kiszámíthatatlan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS