// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

A székely szimbólumok ellen hirdetett háborút Elena Udrea

// HIRDETÉS

Bár korábban gyakran megfordult a Székelyföldön, s ott látszólag jól érezte magát, a romániai magyarság ellen intézett támadást Elena Udrea, Traian Băsescu államfő új pártjának politikusa. Kampány van.

A PDL-ből nemrég a Traian Băsescu államfő védnökségével létrejött Népi Mozgalom Pártba (PMP) átigazolt Elena Udrea bejelentette: alakulata alkotmánybírósághoz fordul, ha a kormány elfogadtatja a székely vagy magyar zászlónak a romániai közintézményeken való kitűzését lehetővé tévő törvényt.

„Beigazolódott, amit már korábban is hangoztattunk, miszerint Victor Ponta térdre kényszerítve kötött alkut a magyar közösség képviselőivel.

Örök mumus: az etnikai alapú régióátszervezés

A kormányfő felelőtlenül és tiszteletlenül viszonyul az egységes román állam érdekeihez és a román nép történelméhez” – szerepel az államfő volt tanácsosának közleményében. Ebben Udrea megállapítja azt is, hogy a székely zászló közintézményeken való kitűzésének engedélyezését csak egy lépés választja el az etnikai alapú régióátszervezéstől.

Ponta: nincs szó székely zászlóról

Victor Ponta vasárnap este válaszolt Udreának. A miniszterelnök leszögezte: kormányprogramjában, amelyért kedden vállal felelősséget a parlament előtt, szó sincs a székely zászlóról, csupán arról, hogy minden önkormányzat kitűzheti saját zászlaját az Európai Unió és Románia lobogója mellé. „Észrevettem, hogy fölpezsdült a magyarellenes harc. Láttam, hogy Udrea fogta a retiküljét, és elkezdte vele ütni a magyarok fejét, merthogy mi állítólag engedtük a székely zászlók kitűzését. Nem tűztünk egyetlen székely zászlót sem. Ellenkezőleg” – jelentette ki Ponta, hozzátéve: bármely megye választhat magának jelképet. Azt is megjegyezte, hogy a zászlókra vonatkozó passzus nem is a kisebbségekről szóló részben található, hanem a helyi fejlesztésről szólóban. A miniszterelnök nevetségesnek nevezte Udrea megszólalását annak fényében, hogy – mint fogalmazott – milyen jól együtt tudott kormányozni az RMDSZ-szel.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS