// 2026. november 18., szerda // Jenő

A sport csak a pénzről és a hatalomról szól. Vagy mégsem?

// HIRDETÉS

A magyar és a román állam között ég és föld a különbség a sporthoz való hozzáállásukban.

A globalizáció alaposan rányomja a bélyegét a nagy sporteseményekre – mondta el Péter László szociológus a Boros Miklós sportújságíróval folytatott kolozsvári beszélgetésen, a Magyar Olimpiai Udvarban. Az olimpiák és más világversenyek ugyanis

nemcsak magáról a sportról szólnak, hanem médiaesemények is,

amelyek kőkemény profitot termelnek. Ezért aztán a nagy sportszervezetek, mint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a FIFA vagy az UEFA kénytelenek olyan érdekeket is figyelembe venni, amelyek a sport világán túlra mutatnak, jelesül a gazdasági és politikai hatalom irányába.

Példaként az oroszok doppingbotrányait hozta fel, amelyek majdnem Oroszország olimpiáról való kizárásához vezettek – az, hogy ez mégsem történt meg, annak köszönhető, hogy a NOB (és szponzorai) nem akartak elesni egy hatalmas közvetítési piactól.

A sportvilágszervezetek, illetve a politikai és a gazdasági hatalom között sajátos, kölcsönösen függő viszonyrendszer alakult ki: a NOB-szerű monstrumok transznacionális szereplőkként befolyással bírnak ugyan a nemzetállamokra, ugyanakkor 

ki vannak szolgáltatva a hatalmi centrumoknak: korábban elsősorban a politikának, ma már inkább a gazdasági szereplőknek,

a pénzvilágnak, hiszen a szponzorok támogatására szükség van.

A NOB – kissé sarkítva – kétszínű stratégiát folytat: egyrészt a tiszta, érdekektől mentes, „nemes versengésre” épülő olimpizmus eszméjét hangoztatja, másrészt viszont kommerciális okokból kész engedményeket tenni a külső hatalmi elvárásoknak. Így járultak hozzá például Putyin legitimálásához a szocsi olimpiával, vagy említhetnénk egyes „fejlődő” országoknak tett gesztusokat is.

Boros Miklós és Péter László sport, hatalom és pénz viszonyáról cserélt eszmét

Az olimpizmus szelleme eleve több, egymástól gyakran eltérő tényezőben gyökerezik. A tömegek sport általi „nevelésének” eszméje nagyon is arisztokratikus eredetű: Pierre de Coubertin báró a teret veszítő nemesi úriemberség eszményét is kívánta kultiválni a feltörekvő nagypolgári értékekkel szemben.

A modern olimpiai mozgalom elindításához ráadásul egy politikai sokk is hozzájárult: az 1870-71-es porosz-francia háború, ami arra döbbentette rá a francia elitet, hogy a fiatal népesség nem elég virilis, ezért nem képes állni a sarat a rideg, germán típusú gimnasztikával szemben.

A népek nagy összeborulásaként láttatott olimpiai eszmének tehát

nagyon is sok köze van a hazafias neveléshez, a közösségi öntudat formálásához.

Ennek a végletekig vitt változata az 1936-os berlini „náci” olimpia, a spártai szellem diadala, amely minden negatívumával együtt meghatározó volt az olimpiák történetében, gondoljunk csak a fáklyavivés hagyományának megteremtésére.

A kollektív identitás kultiválása mellett azonban a tömegsport az együttműködés és a becsületesség éthoszát is erősíti, továbbá mobilizációs csatorna az „alsóbb” társadalmi osztályokból érkező fiatalok számára, de lehet a deszegregáció eszköze, az állam számára pedig a társadalmi kontroll terepe.

Ennek illusztrálására mondja el Péter László, hogy a román nemzetnevelési stratégiának a két világháború között két pillére volt: az egyik az értelmiségiek képzése az egyetemeken keresztül, a másik a sport a tömegek számára. (A probléma csak az, hogy a labdarúgó játékosállomány nagy része sokáig magyar nemzetiségű volt.)

Ehhez képest nehezen értelmezhető

a román sport mai katasztrofális állapota:

a román állam, úgy tűnik, elvesztette érdeklődését a téma iránt, végzetesen elhanyagolta a tömegsportot – ennek tünetszerű lecsapódása a hamisított mezek botránya. A sportot szinte teljesen privatizálták, így a sportolói pálya pénzkérdéssé vált, a népesség jelentős része egyszerűen nem fér hozzá bizonyos sportfacilitásokhoz.

Mint Boros Miklós elmondta, a román olimpikonok állami támogatása a nulla felé közelít, a riói repülőjegyükön kívül az állam szinte semmit nem állt a részvételi költségeikből.

A románok nem véletlenül irigylik Magyarországot,

mert az ottani kormányzat homlokegyenest ellenkező attitűddel kezeli a sport ügyét, a magyar állami stratégiának kiemelt része a sporttámogatás. Ebben szerepet játszik a kormányzat konzervatív, közösségi identitást erősítő filozófiája, a miniszterelnök személyes elkötelezettsége a terület iránt, illetve aktuálpolitikai megfontolások is.

A magyar sportstratégia betetőzése lenne, ha Budapest elnyerné a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát, amire van is esélye – hangzott el a beszélgetésen.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS