// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

A Ponta-kormány hét éve elszúrt valamit, ami most a CFR 570 millió eurójába kerül

// HIRDETÉS

De hogy fognak tudni ennyi pénzt kisajtolni az amúgy is veszteséges vállalatból?

Végleg vakvágányra kerülhet a román állami vasúttársaság teherszállítási részlege (CFR Marfă) miután az Európai Bizottság (EB) 570 millió euró állami támogatás visszafizetésére kötelezi a vállalatot. Nehéz elhinni, hogy ennyi pénz valaha is megfordult egyszerre a folyamatosan csőd szélén álló, az állam és magánszolgáltatók felé is óriási tartozásokat felhalmozó CFR Marfă számláin, mégis, ennyit kell kisajtolnia és visszafizetnie hat hónapon belül az államnak.

Joggal merülhet fel a kérdés: ha a CFR állami vállalat, akkor miért is kell visszafizetni az állami támogatást? Egy kicsit bonyolult a helyzet, mivel az árufuvarozási piacon nem csak állami szolgáltató működik, sőt, 2007 óta nagyon erős a versenyhelyzet ezen a területen. Miután a CFR Marfă egyre nagyobb tartozást halmozott fel, ráadásul az adókat és illetékeket sem fizette ki az állam felé, Victor Ponta akkori kormányfő úgy döntött, kisegíti a vállalatot: részvényekké konvertálta, illetve eltörölte a tartozásokat. Csakhogy ezzel megsértette EU szabályzatát, mely tiltja az olyan állami támogatásokat, amelyek versenyelőnyt biztosítanak a többi piaci versenytárssal szemben.

Az államot egyébként a vasúti szállítók szövetsége mószerolta be az Európai Bizottságnál még 2017-ben. Az EB-illetékesek 2013-ig visszamenőleg nyálazták át a CFR Marfă állami támogatásait, megállapították, hogy többször sérült a fenti alapelv, illetve kiszámolták, hogy 570 millió euró visszatérítésére lesz szükség, amihez hozzájárulnak a kamatok is. De honnan szerez ennyi pénzt az amúgy is csődös vállalat? Például részvényeket, vagonokat, mozdonyokat adhatnak el vagy engedhetnek át, komoly átszervezésekre is szükség lesz.

A megoldással a kormánynak kell majd előállnia. Ludovic Orban kijelölt kormányfő máris igyekezett leszögezni, hogy a kialakult helyzetért a PSD-kormány a felelős. Egyelőre annyit közölt még, hogy a vállalatnál csődegyezségi eljárást vezettek be, melynek keretében két év alatt megpróbálják egyenesbe hozni a céget.

Az EB mindenesetre hat hónapot adott a 570 millió euró előteremtésére.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS