// 2024. november 26., kedd // Virág
Kolozsvári Magyar Napok

A jegybanktól a ravatalozóig: szecessziós kincsek Kolozsváron

// HIRDETÉS

A szépség maga költözött be a sétatéri Kaszinóba Róth Miksa üvegfestő munkáit bemutató vándorkiállítással.

A középkori üvegfestés magyar feltámasztója és megújítója, Róth Miksa műveit épp csak felvillantó kiállítás nyílt meg kedd este a sétatéri Kaszinó épületében. Azért csak felvillantja, mert a festett üvegablakokat és mozaikokat reprókon mutatja meg, két-három tucatnyit az 55 városban található legalább 94 épületből – Róth visszaemlékezéseiben ennyit említ a „jelentősebb” üvegfestészeti művei közül.

 

De aki már járt nyitott szemmel Budapesten, az egészen biztosan látta már élőben is, hogyan törik meg a fény Róth Miksa festett üvegablakain az Országházban, a Széchenyi-fürdőben vagy a Gresham-palotában, hogy csak a leghíresebbeket soroljuk. Külföldön Mexikóvárostól Oslóig ismert a neve, előbbiben a nemzeti színházat, utóbbiban a legnagyobb templomot díszítik az üvegablakai.

 

 

A Róth Miksa-vándortárlat megnyitói: Szabó Lilla (középen, papírlappal a kezében), tőle jobbra Íjgyártó István államtitkár, Mile Lajos kolozsvári főkonzul, Kósa András, a bukaresti Balassi Intézet vezetője | Fotók: Szabó Tünde

 

A Megszínesített napfény című kiállítás szinte véletlenül került Kolozsvárra, árulta el a megnyitón Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, aki télen egy koncerten fedezte fel a Román Nemzeti Bank kolozsvári székházának dísztermében, hogy az üvegmennyezetet és a terem mozaikdekorációját Róth Miksa készítette. Bukarestben épp akkor nyílt meg ez a tárlat a Balassi Intézetben, amelynek igazgatója, Kósa András azonnal beleegyezett, hogy több külföldi és erdélyi város után Kolozsváron is bemutassák.

 

Mi több, mire Kolozsvárra ért, gazdagították a tárlatot a helyi Róth Miksa-munkák fotóival. A jegybank díszterme mellett szintén ő készítette a volt Karolina-kórház ravatalozójának (jelenleg ortodox kápolna a Trefort / Victor Babes utcán) két vitráliáját. Sőt az egyikkel, az 1899-ben készült Párkával ezüstérmet nyert a párizsi világkiállításon. 

 

 

 

Róth Miksa Párkája és jelenlegi kontextusa

 

További munkáival pedig aranyérmeket nyert több világkiállítás üvegfestészeti versenyén – tudtuk meg a tárlatot megnyitó Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkártól, aki Szabó Lillával együtt azt reméli, jövőre, az európai örökségvédelmi évben még nagyobb nyilvánosságot kap a kolozsvári anyag, felújításra kerülnek Róth Miksa erdélyi munkái (leghíresebb például a marosvásárhelyi Kultúrpalota és a városháza üvegablakai), sőt talán továbbiak is felbukkannak.

 

„... az üvegfestményeken beömlő világosság maga a megszínesített napfény…” – írta a 152 éve született Róth Miksa, az üvegfestmények legnagyobb varázsa pedig az, hogy ez a fény a felvitt szín más-más árnyalatait mutatja meg a nap különböző óráiban – vezetett be minket Róth Miksa életművébe a kiállítás egyik kurátora, Gellér Katalin. Mert a keddi megnyitó legnagyobb száma az volt, hogy kiélvezhettük a Magyar Szecessziós Társaság elnökének tárlatvezetését. 

 

 

Gellér Katalin

 

Gellér Katalin nemcsak a magyar szecesszió guruja, de ismerte Róth Miksa egyik lányát, teázott is vele annak – természetesen szecessziós dekorációjú – házában, amelyet a művész lányának halála után Róth Miksa-emlékházzá alakítottak. Lelkesen és örömmel osztotta meg művészettörténeti tudását és akár belső családi információkat is, és minden kérdésünkre roppant közvetlenül válaszolt.

 

Tőle tudjuk, hogy a 11. században született üvegfestészetnek a 13. században már leáldozott, a középkorral együtt majd a romantika fedezte fel újra a 19. században, és a szecesszió újította meg. Nem csak stilárisan: a középkortól változatlan technológiához képest 1893-ban hozott újatt az amerikai L. C. Tiffany, akinek recés, többrétegű, opálos üvegeit Róth Miksa is megszerette, és szecessziós stílusú munkáiban alkalmazta.

 

 

A díszterem egyik ajtaja a jegybank kolozsvári fiókjában

 

Azt pedig már szerda reggel mondta el Gellér Katalin, hogy Róth Miksa a mozaikkockák aranyozásának technikáját is megújította. Már nem alapként vitte fel a kőre az aranyat, hanem szálanként, szinte festve, ahogy a színeket.

 

Róth Miksa karrierje restaurálással kezdődött, miután otthon és külföldön elsajátította az üvegfestés technikáit. Első ilyen nagyobb munkája a máriafalvai katolikus templom üvegablakainak restaurálása volt, de készített ólomkeretes vitráliákat sok új építésű, neogótikus templomhoz és zsinagógához, felekezettől függetlenül. Emellett pedig rengeteg közintézmény, fürdő, főúri palota és kulturális közösségi tér (Zeneakadémia, Lederer-palota, a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank épülete) üvegablakait és mozaik díszítéseit tervezte meg és kivitelezte több tucat embert foglalkoztató műhelyében.

 

 

A díszterem híres üvegmennyezete

 

Most csak azért nem hencegünk el minden információval, amit Gellér Katalintól tanultunk, hogy mindenki személyesen is meghallgathassa őt a szerdán délután 14 órától kezdődő tárlatvezetésen a Kaszinó épületében. A volt ravatalózót pedig útbaejtik A szecesszió Kolozsváron nevű várossétán szerdán, illetve vasárnap reggel tíztől. Ez a tematikus séta is a főtéri Szent Mihály-templom bejárata elől indul.

 

Emellett igazi szenzációként megnézhetjük a kincset, amit a kolozsvári Főtér, pontosabban a jegybank épülete rejteget. A BNR jelenlegi székháza eleve szecessziós stílusban épült a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank számára, ebbe költözött be a román jegybank.

 

 

Fortuna a bőség szarujával a jegybank dísztermében

 

 

 

A díszterem kandallóját díszítő mozaik

 

A Róth Miksa festette üvegmennyezetet, mozaikokat, üvegbetétes ajtókat csütörtökön, augusztus 17-én 14 és 16 óra között, illetve pénteken, augusztus 18-án 10 és 12 óra között lehet megnézni biztonsági ellenőrzés után. Ehhez fel kell iratkozni a KMN infóstandoknál, és sietni kell, mert hétfő este már csak a pénteki listákon volt szabad hely.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!
Főtér

Hálucsinánt: beütött a romániai államelnök-választás első menetének második, nagy földrengése!

Jött egy senki, látszólag a semmiből… és győzött! Az egész elemzésbiznisz, a nyilvános tereket teleszóró nagyokosok, a statisztikák, a pártok, tanácsadók pedig mehetnek a kukába.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott
Krónika

Kelemen, Georgescu és Lasconi „vitte el” Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot, Ciolacu és Ciucă labdába sem rúgott

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke hat, erdélyi illetve partiumi megyében is az első helyen végzett az elnökválasztáson – derül ki a megyékre lebontott hivatalos eredményekből.

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak
Székelyhon

Levizelték a főtéri karácsonyfát, tetemes bírságot kaptak

Viccesnek indult, de komolyra fordult két fiatal számára a szombat este, miután a helyi rendőrök tetten érték, amikor a marosvásárhelyi főtéren felállított karácsonyfára vizeltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS