Románia is megsínylené az orosz kőolaj elleni EU-s embargót, jókora drágulások jöhetnek

Ebből ugyanis nem önellátó Románia, mint ahogy földgázból az lehet.

Hirdetés

Miközben a román kormányzati illetékesek nem győzik fényezni a nagyszerű romániai adottságokat, amelyek révén az ország jórészt független az orosz földgáztól, és az onnan származó importot hamarosan ki tudják majd váltani a saját termeléssel, a kőolajról már kevesebb szó esik.

Nem véletlenül: ebben a műfajban Románia ugyanúgy kitett az importnak, mint a térség többi országa, és az orosz kőolaj kiesése komoly gondokat okozna.

Mindez annak nyomán vált aktuálissá, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán bejelentette: az Ukrajna elleni invázió miatti újabb szankciós csomag részeként az EB azt javasolja, hogy hat hónap alatt fokozatosan tiltsák be az orosz kőolaj importját az EU-ban.

Magyarország és Szlovákia, illetve várhatóan Csehország 2023 végéig haladékot kapna, mivel ezek az országok a többinél jóval inkább függnek az orosz kőolajtól.

Magyarország már közölte: ebben a formában nem támogatja a tervezetet, mivel még a halasztással együtt is tönkretenné a magyar gazdaságot, és brutális drágulást eredményezne, és a csehek is jelezték: hosszabb halasztást szeretnének.

Nos, a román illetékesek szokás szerint a cipőjük orrát bámulva hallgatnak a témában, miközben az ország nincs sokkal jobb helyzetben.

Románia ugyanis a kőolaj-szükségletének 70 százalékát importból fedezi.

40 százalék Kazahsztánból érkezik, 30 viszont Oroszországból.

Miközben az országban az 1990-es évek elején még tíz kőolajfinomító működött, jelenleg három üzemel: a legnagyobb a Petromidia Năvodari, amely a Rompetrol tulajdonában van, és évi 6 millió tonna feldolgozására képes. Emellett ott van az OMV Petrom tulajdonában levő ploieşti-i Petrobrazi, amely évi 4,5 millió tonnányi kőolajat dolgoz fel, és a szintén ploieşti-i Petrotel, amely az orosz Lukoil tulajdonában van, kapacitása pedig évi 2,5 millió tonna.

Ezek közöl csak a Petrobrazi használ Romániában kitermelt kőolajat, de ez sem teljes egészében.

A Lukoil természetesen orosz olajat használ, amelyet Konstancán, az Oil Terminalon keresztül táplálnak be a romániai vezetékrendszerbe.

Bár a Petrotel a legkisebb finomító, esetleges kiesése nyersanyaghiányhoz vezetne, destabilizálná a piacot, és ellátási nehézségekhez vezetne, mivel az országban mintegy 300 benzinkutat üzemeltet.

A Petromidia kazah kőolajat használ, amelyet a Rompetrol anyacégétől, a KazMunaiGaztól hoz. Kazahsztán és a többi környező ország lehetne amúgy az alternatív megoldás az orosz kőolaj kiváltáséra – csakhogy van egy kis gond.

A kazah kőolaj ugyanis csak Oroszországig érkezik vezetéken, ott Novorosszijszkban tartályhajókba töltik át, és a Fekete-tengeren keresztül szállítják Konstancára.

Márpedig a novorosszijszki terminál a Transznyeftyen keresztül az orosz állam tulajdonában van, vagyis

az oroszok játszi könnyedséggel meg tudnák akadályozni, hogy a kazah kőolaj eljusson Romániába.

Hirdetés

A szakemberek mindenképpen arra számítanak, hogy a kőolaj – és ennek nyomán minden – drágulni fog, hiszen az alternatív források magasabb szállítási költséget feltételeznek.

Ráadásul a régióban a finomítók jelentős része orosz tulajdonban van, az import leállítása pedig hiányhoz vezethet.

Vagy ha nem is, a finomítókat az orosz Ural típusú kőolaj feldolgozására kalibrálták, és hosszú évekbe, valamint rengeteg pénzbe kerülne az átállításuk.

Románia emellett évente mintegy kétmillió tonna finomított terméket, jórészt kőolajat is importál, ennek kiesése, illetve más forrásból való pótlása

még nagyobb árnövekedést idézne elő.

Arról nem is beszélve, hogy az Európai Unióban kötelező környezetvédelmi költségek miatt máshol még finomítani is jobban megéri, ez pedig hosszú távon ellehetetlenítené az itteni finomítókat.

Az orosz kőolajat egyébként Kazahsztán, Azerbajdzsán és Szaúd-Arábia válthatná ki a saját olajával, emellett észak-és kelet-afrikai országok is alternatívát jelenthetnek.

A szakemberek azonban óvatosságra intenek, és figyelmeztetnek: az esetleges embargót alaposan át kell gondolni, mivel annak is fennáll a veszélye, hogy ugyanaz az orosz kőolaj jut majd el Európába különböző közbeeső cégeken keresztül, úgy felcímkézve, mintha máshonnan származna.

Vagyis az esztelen megfelelési kényszer és jóemberkedés helyett nem árt odafigyelni, mit és hogyan lép az EU.

Az olyan szankcióknak ugyanis nem sok értelmük van, amelyek nem csupán a büntetni kívánt országot sújtják, hanem magukat a szankciók kivetőit is legalább akkora mértékben.

 

 

Hirdetés