Itt van néhány friss hír: egy román vállalkozó szerdán 14 órán keresztül futott a kormányépület körül, hogy ezzel felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy a kormány által nemrég elfogadott új adó- és gazdasági szabályozás milyen aránytalan terheket ró a kis- és középvállalkozókra. A hosszútávfutóként is aktív Cosmin Răileanu azt mondta, azért szánta rá magát az akcióra, mert

„csak igazságtalanságot tapasztal maga körül”.

Eközben a legújabb felmérések azt mutatják, hogy az infláció miatt kevesebbet vásárlunk: az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelmi árbevétel mindössze 2%-kal növekedett, miközben az átlagos infláció mértéke legalább 5,7%-kos volt. Ez azt jelenti, hogy kevesebbet vásároltunk, de drágábban, mint egy évvel korábban. Kezdődik ugyanakkor az idei Black Friday. Egy másik felmérés kiderítette, hogy idén kevesebben készülnek az akciókkal kecsegtető időszakra: a tavalyi 62%-khoz képest idén csak a megkérdezettek 57%-ka készül a nagy bevásárlásra.

Mindezek a hírecskék azt jelzik, amit már amúgy is tudunk:

válság van.

Azt még csak ezután fogjuk megtudni, hogy az új adószabályozás és a költségcsökkentő intézkedések ténylegesen mekkora terhet rónak majd ránk, de az biztos, hogy a következő években sem lesz fenékig tejföl az életünk gazdasági vonatkozásban.

Elég, ha megnézzük Marcel Boloş pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatát, aki kerek perec elmondta, hogy a mostani adóügyi és költségvetési intézkedések csupán átmenetet képeznek a valódi adóügyi reformhoz, ami valószínűleg 2025-ben érkezik majd. És az fájni fog. Méghozzá annyira, hogy a miniszter szerint

„vissza fogjuk sírni” a parlamenti felelősségvállalással elfogadott mostani deficitcsökkentő csomagot.

(Ami miatt Cosmin Răileanu szerdán egész nap futott a kormányépület körül.)

Szóval lassacskán elkezdheti tudatosítani mindenki, hogy kemény évek elé nézünk. A járvány és a háborúk meghozták a várt hatást, amit az idei évben már nagyon is érzékeltünk. Sok szó esett róla, hogy egy, még a 2008-asnál is komolyabb válság van kibontakozóban, és a miniszter mostani szavai ezt csak megerősítik. Az adóügyi reform lényege ugyanis ebben az esetben mindössze az, hogy a lakosság extra erőfeszítései mellett valahogy kitömjük az államkasszában lévő lyukakat, és biztosítsuk többek között a nyugdíj- és béremelésekre fordítandó extra összegeket, már csak azért is, hogy Románia garantálni tudja az országos helyreállítási tervben vállaltakat, és így ne essünk el az EU-s milliárdoktól.

A nagyon erőteljesen körvonalazódó válság ugyanis részben a demográfiai elöregedésnek tudható be:

egyre kevesebben vannak azok az aktív dolgozók az országban, akik előteremtik a nyugdíjakra való keretet. Mert kevesebb az újszülött, ráadásul még mindig nyögjük, és nyögni is fogjuk azoknak a millióknak a hiányát, akik a korrupt államot megunva inkább külföldön keresik a boldogulást.

Ez a sok tényező együtt pedig ahhoz vezet, hogy újra és újra fel kell tennünk magunknak a kérdést:

mégis miből?

Mégis miből fizessük ki a közelgő téli fűtésszámlákat, miből vásároljunk ajándékot a szeretteinknek karácsonyra, hogyan vegyük meg a túlárazott télikabátot, bakancsot és a többit. Mégis miből éljük túl a hónapot, hogy aztán tovább dolgozhassunk, hiszen az államkasszát tele kell rakni – készül már az adóügyi reform, ami fájni fog.

És ez még sajnos csak a kezdet.