// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Olyan könyvet tüntetett fel egy miniszter saját szerzeményként az életrajzában, amit nem hogy más nem talál, de még ő sem

// HIRDETÉS

Pedig Isten bizony megvolt – mondja.

Felettébb kellemetlen helyzetbe került Florin Roman digitalizációért felelős miniszter: jóformán még meg sem száradt a tinta a kinevezésén, máris magyarázkodnia kell.

Történt ugyanis, hogy már a jelölésekor fölvetődött: nem sok minden predestinálja arra, hogy ezt a tárcát vezesse, legalábbis a végzettsége alapján.

Egyedül Az információs rendszerek elmélete című könyv, amelyet önéletrajzában a saját szerzeményeként tüntetett fel. Csak az a baj, hogy ezt a kötetet sehol sem lehet megtalálni.

A jó Roman önéletrajza szerint a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd egy magánegyetemen könyvelésből diplomázott, ezt követően a Titu Maiorescuról elnevezett magánegyetemen pszichológiából mesterizett, illetve a Nemzeti Védelmi Kollégiumban védelmi és nemzetbiztonsági témájú szakképesítést is szerzett. Bármit is jelentsen ez.

Ezt követően a Mediafax hírügynökség gyulafehérvári kirendeltségén dolgozott marketingesként, majd különböző, állami tulajdonú vállalatoknál tevékenykedett – volt tanácsadó az energiaár-szabályozó hatóságnál, de az E. ON Románia igazgatótanácsi tagjaként is tevékenykedett.

Vagyis az informatikával tényleg csak a már említett kötet hozható összefüggésbe –

csakhogy ilyen kötet Florin Roman nevű szerzőtől sehol sem található.

A könyvet az önéletrajz szerint 2006-ban adta ki az Akadémiai Kiadó.

Csak az a gond, hogy ilyen sem az Akadémiai Kiadó, sem a Román Nemzeti Könyvtár adatbázisában nem található, pedig ide minden kiadónak el kell küldenie több példányt is a kiadott könyvekből.

Illetve az Akadémiai Kiadónál rábukkantak egy, Az információs rendszerek elmélete című kötetre – ám annak négy szerzője is van, amelyek közül egyik sem Roman. Ráadásul 2009-ben adták ki.

Fölmerült a lehetőség, hogy valójában nem önálló kötetről van szó, csupán egy fejezetről egy könyvben – csakhogy ebben az esetben ezt ebben a formában kellett volna feltüntetni az önéletrajzban.

A Roman által megadott című, négy szerző által jegyzett kötetben azonban a borítón is feltüntetett szerzők nevén kívül másé nem bukkan fel.

A nemzeti könyvtár adatbázisában is csak egy Florin T. Roman nevű író és költő lelhető fel, aki határozottan nem azonos Florin Roman politikussal.

Az információs rendszerek elmélete című könyv egyik szerzője a négyből, Titi Paraschiv ugyanakkor elmondta: a Titu Maiorescu Egyetemen találkozott Romannal, sőt ő volt az irányító tanára, amikor az a mesteri disszertációját írta.

Csakhogy a disszertáció a Hozzájárulások az integrált kommunikációs rendszerek optimalizálásához címet viseli.

A legkellemetlenebb az egészben, hogy

a könyvet maga Roman sem találja, pedig állítása szerint otthon természetesen megvolt.

Amikor azonban számonkérték, közölte: eltűnt a könyvei közül, amit annak a számlájára írt, hogy a megjelenése óta háromszor is lakhelyet váltott.

Elképesztő egy pech, mi mást is mondhatnánk.

A magyarok nagy barátja

Amúgy Florin Roman neve onnan lehet ismerős, hogy az elmúlt években a magyarok iránti empátiával amúgy is nehezen vádolható Nemzeti Liberális Párt leginkább habzó szájú magyarellenes uszítójaként szerzett kétes hírnevet magának.

Ennek fényében némileg ironikus, hogy most éppen egy olyan kormányban felel miniszterként a digitalizációért, amelyben az RMDSZ tárcavezetői is ott vannak, és egy magyar miniszterelnök-helyettes is a tagja.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő
Krónika

Zelenszkijjel az oldalán bírálta Magyarországot a román államfő

Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS