// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Olyan könyvet tüntetett fel egy miniszter saját szerzeményként az életrajzában, amit nem hogy más nem talál, de még ő sem

// HIRDETÉS

Pedig Isten bizony megvolt – mondja.

Felettébb kellemetlen helyzetbe került Florin Roman digitalizációért felelős miniszter: jóformán még meg sem száradt a tinta a kinevezésén, máris magyarázkodnia kell.

Történt ugyanis, hogy már a jelölésekor fölvetődött: nem sok minden predestinálja arra, hogy ezt a tárcát vezesse, legalábbis a végzettsége alapján.

Egyedül Az információs rendszerek elmélete című könyv, amelyet önéletrajzában a saját szerzeményeként tüntetett fel. Csak az a baj, hogy ezt a kötetet sehol sem lehet megtalálni.

A jó Roman önéletrajza szerint a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd egy magánegyetemen könyvelésből diplomázott, ezt követően a Titu Maiorescuról elnevezett magánegyetemen pszichológiából mesterizett, illetve a Nemzeti Védelmi Kollégiumban védelmi és nemzetbiztonsági témájú szakképesítést is szerzett. Bármit is jelentsen ez.

Ezt követően a Mediafax hírügynökség gyulafehérvári kirendeltségén dolgozott marketingesként, majd különböző, állami tulajdonú vállalatoknál tevékenykedett – volt tanácsadó az energiaár-szabályozó hatóságnál, de az E. ON Románia igazgatótanácsi tagjaként is tevékenykedett.

Vagyis az informatikával tényleg csak a már említett kötet hozható összefüggésbe –

csakhogy ilyen kötet Florin Roman nevű szerzőtől sehol sem található.

A könyvet az önéletrajz szerint 2006-ban adta ki az Akadémiai Kiadó.

Csak az a gond, hogy ilyen sem az Akadémiai Kiadó, sem a Román Nemzeti Könyvtár adatbázisában nem található, pedig ide minden kiadónak el kell küldenie több példányt is a kiadott könyvekből.

Illetve az Akadémiai Kiadónál rábukkantak egy, Az információs rendszerek elmélete című kötetre – ám annak négy szerzője is van, amelyek közül egyik sem Roman. Ráadásul 2009-ben adták ki.

Fölmerült a lehetőség, hogy valójában nem önálló kötetről van szó, csupán egy fejezetről egy könyvben – csakhogy ebben az esetben ezt ebben a formában kellett volna feltüntetni az önéletrajzban.

A Roman által megadott című, négy szerző által jegyzett kötetben azonban a borítón is feltüntetett szerzők nevén kívül másé nem bukkan fel.

A nemzeti könyvtár adatbázisában is csak egy Florin T. Roman nevű író és költő lelhető fel, aki határozottan nem azonos Florin Roman politikussal.

Az információs rendszerek elmélete című könyv egyik szerzője a négyből, Titi Paraschiv ugyanakkor elmondta: a Titu Maiorescu Egyetemen találkozott Romannal, sőt ő volt az irányító tanára, amikor az a mesteri disszertációját írta.

Csakhogy a disszertáció a Hozzájárulások az integrált kommunikációs rendszerek optimalizálásához címet viseli.

A legkellemetlenebb az egészben, hogy

a könyvet maga Roman sem találja, pedig állítása szerint otthon természetesen megvolt.

Amikor azonban számonkérték, közölte: eltűnt a könyvei közül, amit annak a számlájára írt, hogy a megjelenése óta háromszor is lakhelyet váltott.

Elképesztő egy pech, mi mást is mondhatnánk.

A magyarok nagy barátja

Amúgy Florin Roman neve onnan lehet ismerős, hogy az elmúlt években a magyarok iránti empátiával amúgy is nehezen vádolható Nemzeti Liberális Párt leginkább habzó szájú magyarellenes uszítójaként szerzett kétes hírnevet magának.

Ennek fényében némileg ironikus, hogy most éppen egy olyan kormányban felel miniszterként a digitalizációért, amelyben az RMDSZ tárcavezetői is ott vannak, és egy magyar miniszterelnök-helyettes is a tagja.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS