Magyarország államelnök asszonya a múlt hét végén Erdélybe látogatott. Nem hivatalosan. És ez nem tetszett a román szerveknek. A külügy összeráncolt szemöldökkel morgott egyet, a mioritikus média kapva kapott az újabb alkalmon, hogy széles gesztusokkal ecsetelje a Románia méltóságába tipró gesztusokat.

És persze előbújtak a hon védői is, mint eső után a gomba. A Román Ökologista Pártról (PER) például azt hittük, hogy szépen belepte a feledés homálya. De nem, létezik, sőt, elnöke is van, egy bizonyos Dănuț Pop, aki az elnöki látogatás kapcsán bőszen billentyűzetet ragadott és megmondta a magáét… a Facebook-on, hol máshol. Persze, az úr imádja a határok nélküli kulturális megnyilvánulásokat, hagyományokat, szokásokat, továbbá

szeret különböző etnikumokkal együtt élni, de…

a magyarországi vezetők szokjanak hozzá a gondolathoz: Erdély Romániáé! Románia független és oszthatatlan. Soha nem lesz területi autonómia! Nos, miután revelatív mondataival feltalálta a tüzet, a kereket, a gőzmozdonyt és az időutazást, az elnök úr nyugodtan visszahúzódhat a feledés jótékony homályába. Megtette a kötelességét, megvédte a hazát.

Ám akadt nagyobb vad is, aki az események hatására úgy érezte, szót kell emelnie: az éppen 20 éve a budapesti Kempinski szállodában Magyarország akkori miniszterelnökével, Medgyessy Péterrel a nagy román egyesülésre koccintó Adrian Năstase akkori miniszterelnökről van szó. Akit aztán egy korrupciós ügy kapcsán sittre vágtak. És aki 2022-ig nem vállalhat semmiféle közéleti funkciót, pártelnök se lehet. (Hopp, éppen 2022-ben vagyunk.)

Szóval, a jeles államférfi személyes blogján közölt egy baljós szöveget az államelnöki látogatás kapcsán. Năstase úr keményen indít: azt állítja, hogy Novák Katalin látogatása nem volt sem hivatalos, sem kirándulás jellegű (mert nem a román tengerpartra utazott – tetszik érteni, Romániának ugyanis van tengerpartja, ahova kirándulni kell menni). Hát akkor mi volt?

Politikai provokáció-látogatás!

Mert olyan kontextusban esett meg, amikor két székely terroristát kitüntet egy magyarországi egyesület, a székely himnuszt éneklik a székely sportolók, ahol érik, ráadásul az RMDSZ nem ítél el semmit, sőt!

Novák Katalinnak először is Bukarestbe kellett volna mennie, fűzi tovább gondolatait a jeles politikai gondolkodó, mégpedig a Cotroceni-palotába. De nem, nem oda ment, hanem Erdélybe. (Huhh!) Miáltal fügét mutatott a szuverén román államnak. (Persze, a fenti gondolatmenetben nem játszik szerepet a pőre tény, hogy Novák nem hivatalosan látogatott Erdélybe.)

Innen Năstase úr hirtelen megemeli a gépet és kijelenti: az orosz revizionista törekvések (Ukrajnában) visszhangra találnak a budapesti vezéreknél (Erdély tekintetében). (Huhh!) Egy érvet is előránt a szerző: szerinte úgy tűnik, Budapest arra számít, hogy Oroszország kierőszakol egy új jaltai konferenciát.

Zárójel: Năstase úr szerint azáltal, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök részt vett az akcióban, bűntárssá vált, ami a szuverén Romániának való fittyet hányást illeti. A szerző azt a gondolatot is felröppenti, hogy az RMDSZ a román kormányból való kilépésre készül. (Huhh!)

Aztán azt ajánlja a román vezetőknek, jelentsék ki kerek-perec:

Románia Románia. Pont!

Ugye, ahogy Novák Katalin is kijelentette: A magyar az magyar, s pont.

A fenti tételmondat értelmében Năstase úr egy listát is közöl, hogy mit kell tennie Románia-Románia-pont felelős kormányának:

1. Nyilvánítsák nem kívánatos személyeknek a székely terroristákat díjazó egyesület vezetőit.

2. Szabályozzák a Romániába látogató hivatalos személyek védelmét, függetlenül a látogatás céljától (szaladás a tóparton, templomok látogatása), beleértve a kísérők fegyverviselését is. (Itt megjegyezzük: Năstase vádlott úr annak idején egy fegyverrel próbálta megúszni a börtönt: önmagára lőtt, természetesen rosszul.)

3. Romániának egy hónapon belül át kellene venni az idegenek ingatlanvásárlási jogára vonatkozó magyarországi törvényeket. Feltehetőleg azért, hogy a magyar állam ne vásárolhasson Románia-Romániában azt, ami neki tetszik.

4. Elemezzék ki alaposan, mi történt Kovászna és Hargita megyékben etnikai és demográfiai téren az elmúlt években, mert

egyes hangok (na vajon kik hangoltak?) szerint „etnikai tisztogatás” zajlik ott.

5. Ki kell nevezni egy parlamenti vizsgálóbizottságot, amely górcső alá veszi, hogy vajon a magyarországi románoknak ugyanolyan jogaik vannak-e, mint a romániai magyaroknak.

Aztán egy mondat erejéig Năstase úr megemlékezik magáról: milyen remek partnerszerződést kötött ő annak idején Medgyessy Péterrel! (Huhh!)

Végül odaszúr egyet Klaus Ionopotchivanoc Iohannisnak, akinek a szerző szerint semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy „rendbe tegye” a román–magyar kapcsolatokat, amelyek lám, hogy elfajultak.

Ennyi lenne, egyelőre. De valamiért nem csodálkoznánk, ha Adrian Năstase úr a közeljövőben ismét feltűnne a román–román politikai grundon.