80 milliárd euróval, roppant elégedetten tér haza Brüsszelből Klaus Iohannis
Négynapos gigatalálkozón sikerült végre megállapodni, hogy mennyi pénze legyen az EU-nak a következő hét évben, és ki mennyit markoljon fel a járvány okozta válság kezelésére.
Ha húsz perccel tovább tart az eredetileg két naposra tervezett, végül négy napon át tartó, feszült hangulatú EU-s csúcs, akkor megdönti a 2000-es nizzai konferencia rekordját, de így csak a második leghosszabb találkozó volt az EU történetében. Érthető, hogy ennyire elhúzódott, hiszen nemcsak arról döntöttek, hogy a következő hét évben mire költsék a keretköltségvetést, hanem arról is, hogy milyen feltételrendszerekhez (pl. jogállamiság) kössék a pénz lehívását. Nem utolsó sorban pedig a koronavírus okozta pénzügyi válság kezeléséről is szó esett, egy olyan helyreállítási csomag formájában, mely a tagállamok gazdaságát hivatott támogatni.
A brüsszeli csúcs sarokszámai:
- a keretköltségvetés a következő hét évre 1074 milliárd euró,
- gazdasági helyreállítási alap 750 milliárd euró,
- ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás,
- és 360 milliárd euró hitel, amit szintén a járvány miatti válságkezelésére fordíthatnak a tagállamok.
Kedd reggel Klaus Iohannis államfő Brüsszelből jelentkezett, hogy elégedetten jelentse be, Románia 79,9 milliárd eurót fordíthat uniós projektekre a következő hétéves időszakban. A pénzt infrastrukturális beruházásokra, kórházak és iskolák létesítésére, a közszolgáltatások modernizálására használják majd fel, egy részét pedig a gazdaság újraindítására fordítják.
A csúcson arról is döntöttek, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a kedvezményezettek nem a megfelelő módon használják fel a gazdasági helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait, akkor a tanácsban szavazásra bocsáthatják a program folytatását.
A jogállamiság kérdéséről nehezebb volt dönteni, egyfajta kompromisszum született, amit mindenki a saját kedvére értelmezhet, és értelmez is. Az tény, hogy az Európai Bizottság vezetői szerint, ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik. Ha egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról. Az is tény, hogy finomítottak az eredetileg tervezett szövegen, a jogállamisággal kapcsolatosan.
Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelfelvétel támogatási feltételei között szerepeljen – többek között – az is, hogy a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése, amit a V4-ek is támogattak. Hollandia azonban vehemensen tiltakozott ellene, az úgynevezett takarékos országokkal (Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia) együtt. Végül több, a magyar delegáció által fontosnak tartott határozatot sikerült átvinni, ugyanakkor Magyarország a tervezettnél hárommilliárd euróval több pénzt kapott.
Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő közös
">sajtótájékoztatójukon azt mondták, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen. Megítélésük szerint minden kísérletet, amely össze kívánta volna kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasítottak.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
