// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

80 milliárd euróval, roppant elégedetten tér haza Brüsszelből Klaus Iohannis

// HIRDETÉS

Négynapos gigatalálkozón sikerült végre megállapodni, hogy mennyi pénze legyen az EU-nak a következő hét évben, és ki mennyit markoljon fel a járvány okozta válság kezelésére.

Ha húsz perccel tovább tart az eredetileg két naposra tervezett, végül négy napon  át tartó, feszült hangulatú EU-s csúcs, akkor megdönti a 2000-es nizzai konferencia rekordját, de így csak a második leghosszabb találkozó volt az EU történetében. Érthető, hogy ennyire elhúzódott, hiszen nemcsak arról döntöttek, hogy a következő hét évben mire költsék a keretköltségvetést, hanem arról is, hogy milyen feltételrendszerekhez (pl. jogállamiság) kössék a pénz lehívását. Nem utolsó sorban pedig a koronavírus okozta pénzügyi válság kezeléséről is szó esett, egy olyan helyreállítási csomag formájában, mely a tagállamok gazdaságát hivatott támogatni.

A brüsszeli csúcs sarokszámai:

  • a keretköltségvetés a következő hét évre 1074 milliárd euró,
  • gazdasági helyreállítási alap 750 milliárd euró,
  • ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás,
  • és 360 milliárd euró hitel, amit szintén a járvány miatti válságkezelésére fordíthatnak a tagállamok.

Kedd reggel Klaus Iohannis államfő Brüsszelből jelentkezett, hogy elégedetten jelentse be, Románia 79,9 milliárd eurót fordíthat uniós projektekre a következő hétéves időszakban. A pénzt  infrastrukturális beruházásokra, kórházak és iskolák létesítésére, a közszolgáltatások modernizálására használják majd fel, egy részét pedig a gazdaság újraindítására fordítják.

A csúcson arról is döntöttek, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a kedvezményezettek nem a megfelelő módon használják fel a gazdasági helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait, akkor a tanácsban szavazásra bocsáthatják a program folytatását.

A jogállamiság kérdéséről nehezebb volt dönteni, egyfajta kompromisszum született, amit mindenki a saját kedvére értelmezhet, és értelmez is. Az tény, hogy az Európai Bizottság vezetői szerint, ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik. Ha egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról. Az is tény, hogy finomítottak az eredetileg tervezett szövegen, a jogállamisággal kapcsolatosan.

Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelfelvétel támogatási feltételei között szerepeljen – többek között – az is, hogy a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése, amit a V4-ek is támogattak. Hollandia azonban vehemensen tiltakozott ellene, az úgynevezett takarékos országokkal (Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia) együtt. Végül több, a magyar delegáció által fontosnak tartott határozatot sikerült átvinni, ugyanakkor Magyarország a tervezettnél hárommilliárd euróval több pénzt kapott.

Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő közös

">sajtótájékoztatójukon azt mondták, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen. Megítélésük szerint minden kísérletet, amely össze kívánta volna kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasítottak.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS