80 milliárd euróval, roppant elégedetten tér haza Brüsszelből Klaus Iohannis
Négynapos gigatalálkozón sikerült végre megállapodni, hogy mennyi pénze legyen az EU-nak a következő hét évben, és ki mennyit markoljon fel a járvány okozta válság kezelésére.
Ha húsz perccel tovább tart az eredetileg két naposra tervezett, végül négy napon át tartó, feszült hangulatú EU-s csúcs, akkor megdönti a 2000-es nizzai konferencia rekordját, de így csak a második leghosszabb találkozó volt az EU történetében. Érthető, hogy ennyire elhúzódott, hiszen nemcsak arról döntöttek, hogy a következő hét évben mire költsék a keretköltségvetést, hanem arról is, hogy milyen feltételrendszerekhez (pl. jogállamiság) kössék a pénz lehívását. Nem utolsó sorban pedig a koronavírus okozta pénzügyi válság kezeléséről is szó esett, egy olyan helyreállítási csomag formájában, mely a tagállamok gazdaságát hivatott támogatni.
A brüsszeli csúcs sarokszámai:
- a keretköltségvetés a következő hét évre 1074 milliárd euró,
- gazdasági helyreállítási alap 750 milliárd euró,
- ebből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás,
- és 360 milliárd euró hitel, amit szintén a járvány miatti válságkezelésére fordíthatnak a tagállamok.
Kedd reggel Klaus Iohannis államfő Brüsszelből jelentkezett, hogy elégedetten jelentse be, Románia 79,9 milliárd eurót fordíthat uniós projektekre a következő hétéves időszakban. A pénzt infrastrukturális beruházásokra, kórházak és iskolák létesítésére, a közszolgáltatások modernizálására használják majd fel, egy részét pedig a gazdaság újraindítására fordítják.
A csúcson arról is döntöttek, hogy amennyiben felmerül a gyanú, hogy a kedvezményezettek nem a megfelelő módon használják fel a gazdasági helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatásait, akkor a tanácsban szavazásra bocsáthatják a program folytatását.
A jogállamiság kérdéséről nehezebb volt dönteni, egyfajta kompromisszum született, amit mindenki a saját kedvére értelmezhet, és értelmez is. Az tény, hogy az Európai Bizottság vezetői szerint, ez az első alkalom, hogy a költségvetési kiadásokat a jogállamisági kritériumrendszerhez kötik. Ha egy tagállamban megsértik a jogállamiságot, akkor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsában minősített többséggel fognak dönteni a szankciókról. Az is tény, hogy finomítottak az eredetileg tervezett szövegen, a jogállamisággal kapcsolatosan.
Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy a hitelfelvétel támogatási feltételei között szerepeljen – többek között – az is, hogy a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése, amit a V4-ek is támogattak. Hollandia azonban vehemensen tiltakozott ellene, az úgynevezett takarékos országokkal (Hollandia mellett Németország, Ausztria, Svédország és Dánia) együtt. Végül több, a magyar delegáció által fontosnak tartott határozatot sikerült átvinni, ugyanakkor Magyarország a tervezettnél hárommilliárd euróval több pénzt kapott.
Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő közös
">sajtótájékoztatójukon azt mondták, a két országnak sikerült egyértelművé tennie: azok részéről, akik örökölték a jogállamiságot, elfogadhatatlan, hogy kioktassák és kritizálják azokat a szabadságharcos népeket, amelyek nagyon nehéz időket éltek meg és sokat tettek a kommunista rezsim ellen. Megítélésük szerint minden kísérletet, amely össze kívánta volna kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasítottak.
A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?
Sánta Miriám
December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.
Mit tesz egy igazi kommunista 2025-ben, Romániában? Elvtársi látogatást tesz az észak-koreai nagykövetségen
Fall Sándor
Nem vicc, nem trollkodás, tényleg ez történt.
Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán
Sánta Miriám
Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.
„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”
Sólyom István
A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.
