// 2026. november 19., csütörtök // Erzsébet

Mennyire kifizetődő magyarnak lenni? A magyar nyelv napja gyakorlati oldalról

// HIRDETÉS

Tudta, hogy a vegyes munkahelyen dolgozó magyarok többet keresnek? És ebben még csak sovinizmus sincs.

Önnek vannak román munkatársai? Jól kijönnek?

A jó hír, hogy ha vegyes munkaközösségben dolgozik, valószínűleg többet keres, mint azok, akik színmagyar csapatban melóznak– legalábbis Csata Zsombor szociológus kutatásai során erre az eredményre jutott.

A magyar nyelv napja (nov. 13.) alkalmából ugyanis végre nem riadt szemű kisdiákok, esetleg kenetteljes színművészek indokolatlanul patetikus szavalatait kellett hallgatni, hanem a Magyar Ifjúsági Központ és az Igen, tessék Egyesület olyan előadókat hívott meg a kolozsvári K+ Közösségi Térbe, akik az anyanyelvhasználatot gyakorlati oldalról közelítették meg.

Gazdaságszociológia, etnicitás a gazdaságban, többnyelvű vállalkozások, nyelvstratégia – csak néhány kulcsszó az elhangzottakból.

Csata Zsombor például rámutatott, hogy, miközben Erdélyben a magyarok aránya körülbelül 19 százalék, addig

a munkahelyeink ennél jóval „magyarabbak”,

gazdasági döntéseinket – például azt, hogy melyik cégnél vállalunk munkát – ugyanis igenis befolyásolják az etnikai, nyelvi „feltételeink”. Magyarán, aki kevésbé beszél jól románul, az értelemszerűen magyar cégeknél igyekszik elhelyezkedni.

Ráadásul Erdélyben „növekvő párhuzamosság” figyelhető meg a csökkenő romántudás miatt, és amiatt, hogy a magyar üzletemberek elsősorban a tömbmagyar területeken igyekeznek vállalkozást indítani. A magyar „gazdasági aktorok” azonban előbb-utóbb kénytelenek belátni, hogy a túlélés, és a jóval nagyobb profit érdekében kénytelenek nyitni a nagyobb román piac felé is, így a többnyelvűség az üzleti kommunikációban, a marketingben és a munkahelyen is elkerülhetetlen lesz.

A vegyes munkahelyen dolgozó magyarok kb. 300 lejjel keresnek többet átlagosan,

mint a színmagyar cégek alkalmazottai, és ebben semmi magyargyűlölet nincs, egyszerűen a vegyes cégek nagyobb profitot termelnek, mert vélhetően a klientúrájuk is vegyes: románok és magyarok egyaránt vásárolnak tőlük. Persze a kellemetlenségek olykor elkerülhetetlenek, elvégre mindenkit zavar, ha ki kell lépnie az anyanyelve jelentette komfortzónából, és esetleg románul kell beszélni az új kollégával, a román kollégát meg sokszor az zavarja, hogy a magyarok egymás között anyanyelvükön tereferélnek, amit ő nem ért. Egynyelvű közegben dolgozni tehát sokkal komfortosabb – jól példázza ezt az erdélyi magyar IT-sek esete, akik az átlagosan 6000 lejes fizetésük mellett, saját bevallásuk szerint, könnyedén lemondanak arról a rongyos 300 lejről, csak azért, hogy színmagyar munkaközösségben nyomogathassák a billentyűket.

A többnyelvűség azonban a gazdaságban (is) kifizetődő

– ez volt a végkövetkeztetése Letenyei László előadásának is. Ő és csapata a szlovák-magyar határmenti településeken azt vizsgálta, vannak-e kimondottan gazdasági célzatú kétnyelvű feliratok, hirdetések, azaz hogy mennyire „fogyasztható” egy szlovák turistának a szomszédos magyar település és vice versa. Azt találták, hogy a kétnyelvű vendéglátóipari egységek profit szempontjából is jobban teljesítenek, ami nem meglepő, hiszen alapvetően nagyobb bizalmat táplálunk azok iránt, akik képesek az anyanyelvünkön megszólítani minket.

Bethlendi András kisebbségjogász a Szükség van-e Kolozsváron magyar nyelvstratégiára? című vitairatot ismertette, amely nyelvi jogainkat és lehetőségeinket veszi számba, és olyan javaslatokat tartalmaz, amelyeket a dokumentum összeállítói a magyar közösség vallási-, politikai vezetőinek, gazdasági szereplőinek és finanszírozóinak fogalmaztak meg. Gondolkodott már például azon, mennyire megváltozna Kolozsvár belvárosának nyelvi monotonitása, ha a rengeteg ingatlannal rendelkező magyar egyházak a bérleti szerződésbe belefoglalnák, hogy az épületükben üzletet, éttermet, bármit nyitó vállalkozóknak magyarul is ki kell írni, amit ki akarnak írni? Ez csak egy példa a sok közül.

A lényeg tehát az, hogy vállalnunk kell a nyelvi, etnikai identitásunkat, meg kell védenünk a jogainkat,

de attól még nyitnunk kell a románok felé is,

mert, tetszik, nem tetszik, itt élünk velük együtt.

Csata Zsombor szerint éppen ezért kezeljük méltatlanul a vegyes házasságban élő magyarokat, akiket megbélyegzünk, lenézünk, hiszen elindult az asszimiláció útján, holott ők azok, akik a leghatékonyabban töltik be a hídszerepet a repedezett társadalmunkban.

Eléggé megfeküdné a hasakat a töltött káposzta, ha például az ünnepi vacsorán nem fordítanának a magyar nagymama és a román após között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak
Krónika

Jelentős földrengés a Székelyföld közelében, sérültek is vannak

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform
Főtér

A PSD-s főbojár megüzente: az RMDSZ írjon haza, ha nem tetszik neki a közigazgatási reform

Csoma Botond nem maradt adós a válasszal, szerinte süket duma zajlott eddig az átszervezésről. És az e heti cukiság: Nicușor Dan felpróbált egy VR-szemüveget, bár ő anélkül is pont ugyanúgy mozog.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben
Székelyhon

Nem büntethet a rendőr, ha nincs nálad a jogosítványod – fontos változás jön a KRESZ-ben

Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS