// 2026. november 16., hétfő // Ödön

Mennyire kifizetődő magyarnak lenni? A magyar nyelv napja gyakorlati oldalról

// HIRDETÉS

Tudta, hogy a vegyes munkahelyen dolgozó magyarok többet keresnek? És ebben még csak sovinizmus sincs.

Önnek vannak román munkatársai? Jól kijönnek?

A jó hír, hogy ha vegyes munkaközösségben dolgozik, valószínűleg többet keres, mint azok, akik színmagyar csapatban melóznak– legalábbis Csata Zsombor szociológus kutatásai során erre az eredményre jutott.

A magyar nyelv napja (nov. 13.) alkalmából ugyanis végre nem riadt szemű kisdiákok, esetleg kenetteljes színművészek indokolatlanul patetikus szavalatait kellett hallgatni, hanem a Magyar Ifjúsági Központ és az Igen, tessék Egyesület olyan előadókat hívott meg a kolozsvári K+ Közösségi Térbe, akik az anyanyelvhasználatot gyakorlati oldalról közelítették meg.

Gazdaságszociológia, etnicitás a gazdaságban, többnyelvű vállalkozások, nyelvstratégia – csak néhány kulcsszó az elhangzottakból.

Csata Zsombor például rámutatott, hogy, miközben Erdélyben a magyarok aránya körülbelül 19 százalék, addig

a munkahelyeink ennél jóval „magyarabbak”,

gazdasági döntéseinket – például azt, hogy melyik cégnél vállalunk munkát – ugyanis igenis befolyásolják az etnikai, nyelvi „feltételeink”. Magyarán, aki kevésbé beszél jól románul, az értelemszerűen magyar cégeknél igyekszik elhelyezkedni.

Ráadásul Erdélyben „növekvő párhuzamosság” figyelhető meg a csökkenő romántudás miatt, és amiatt, hogy a magyar üzletemberek elsősorban a tömbmagyar területeken igyekeznek vállalkozást indítani. A magyar „gazdasági aktorok” azonban előbb-utóbb kénytelenek belátni, hogy a túlélés, és a jóval nagyobb profit érdekében kénytelenek nyitni a nagyobb román piac felé is, így a többnyelvűség az üzleti kommunikációban, a marketingben és a munkahelyen is elkerülhetetlen lesz.

A vegyes munkahelyen dolgozó magyarok kb. 300 lejjel keresnek többet átlagosan,

mint a színmagyar cégek alkalmazottai, és ebben semmi magyargyűlölet nincs, egyszerűen a vegyes cégek nagyobb profitot termelnek, mert vélhetően a klientúrájuk is vegyes: románok és magyarok egyaránt vásárolnak tőlük. Persze a kellemetlenségek olykor elkerülhetetlenek, elvégre mindenkit zavar, ha ki kell lépnie az anyanyelve jelentette komfortzónából, és esetleg románul kell beszélni az új kollégával, a román kollégát meg sokszor az zavarja, hogy a magyarok egymás között anyanyelvükön tereferélnek, amit ő nem ért. Egynyelvű közegben dolgozni tehát sokkal komfortosabb – jól példázza ezt az erdélyi magyar IT-sek esete, akik az átlagosan 6000 lejes fizetésük mellett, saját bevallásuk szerint, könnyedén lemondanak arról a rongyos 300 lejről, csak azért, hogy színmagyar munkaközösségben nyomogathassák a billentyűket.

A többnyelvűség azonban a gazdaságban (is) kifizetődő

– ez volt a végkövetkeztetése Letenyei László előadásának is. Ő és csapata a szlovák-magyar határmenti településeken azt vizsgálta, vannak-e kimondottan gazdasági célzatú kétnyelvű feliratok, hirdetések, azaz hogy mennyire „fogyasztható” egy szlovák turistának a szomszédos magyar település és vice versa. Azt találták, hogy a kétnyelvű vendéglátóipari egységek profit szempontjából is jobban teljesítenek, ami nem meglepő, hiszen alapvetően nagyobb bizalmat táplálunk azok iránt, akik képesek az anyanyelvünkön megszólítani minket.

Bethlendi András kisebbségjogász a Szükség van-e Kolozsváron magyar nyelvstratégiára? című vitairatot ismertette, amely nyelvi jogainkat és lehetőségeinket veszi számba, és olyan javaslatokat tartalmaz, amelyeket a dokumentum összeállítói a magyar közösség vallási-, politikai vezetőinek, gazdasági szereplőinek és finanszírozóinak fogalmaztak meg. Gondolkodott már például azon, mennyire megváltozna Kolozsvár belvárosának nyelvi monotonitása, ha a rengeteg ingatlannal rendelkező magyar egyházak a bérleti szerződésbe belefoglalnák, hogy az épületükben üzletet, éttermet, bármit nyitó vállalkozóknak magyarul is ki kell írni, amit ki akarnak írni? Ez csak egy példa a sok közül.

A lényeg tehát az, hogy vállalnunk kell a nyelvi, etnikai identitásunkat, meg kell védenünk a jogainkat,

de attól még nyitnunk kell a románok felé is,

mert, tetszik, nem tetszik, itt élünk velük együtt.

Csata Zsombor szerint éppen ezért kezeljük méltatlanul a vegyes házasságban élő magyarokat, akiket megbélyegzünk, lenézünk, hiszen elindult az asszimiláció útján, holott ők azok, akik a leghatékonyabban töltik be a hídszerepet a repedezett társadalmunkban.

Eléggé megfeküdné a hasakat a töltött káposzta, ha például az ünnepi vacsorán nem fordítanának a magyar nagymama és a román após között.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Jövőre sem vonatozunk Kolozsvár és Várad között
Krónika

Jövőre sem vonatozunk Kolozsvár és Várad között

Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS