// 2026. március 15., vasárnap // Nemzeti Ünnep, Kristóf

Megkésett jóvátétel: kárpótlást kapnak a komcsik politikai foglyainak leszármazottai

// HIRDETÉS

Legalább harmincezer személyt érint az új jóvátételi törvény.

Jobb későn, mint soha: több mint harminc évvel a kommunizmus bukása után az elnyomó rezsim politikai üldözöttei pénzbeli jóvátételt kapnak a börtönben töltött évek után. Mivel kevesen élnek már azok közül, akiket 1945 és 1989 között börtönbe zártak, deportáltak vagy munkatáborba dolgoztattak,

a törvényt kiterjesztették az első fokú leszármazottakra.

Az 1990/118-as jogszabályt még 2020-ban egészítették ki oly módon, hogy az üldözöttek gyerekei havi 700 lejben részesülhessenek minden egyes börtönben töltött év után. Ha például egy politikai fogoly 15 évet töltött rácsok mögött, ő és gyermekei – függetlenül a számuktól – havi 10 500 lejt kapnak. Idén márciustól az Országos Szociális Felügyeleti és Kifizetési Ügynökség megyei kirendeltségei megkezdték a pénz folyósítását azok számára, akik benyújtották az ehhez szükséges iratcsomót.

A volt politikai foglyok egyesülete igazságosnak és helyénvalónak tartja a törvény kiegészítését tekintettel arra, hogy

az üldözöttek gyermekei ugyanúgy elszenvedték a meghurcoltatásokat, mint a szülők.

Gyakran diszkriminálták őket, többségük nem tanulhatott egyetemen vagy nem választhatott olyan szakmát, amilyent szeretett volna. Sorsukat megpecsételte az, hogy apjukat vagy anyjukat börtönbe zárták.

Mindeddig a törvény csak a foglyok számára biztosított kárpótlást. Korábban volt egy javaslat a leszármazottak kárpótlására is, akkor havi 500 lejt irányoztak elő a számukra, de végül elvetették az ötletet.

A Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló Intézet az évek során összesen 93 ezer olyan politikai fogoly kartotékját „ásta elő” a levéltárakból, akiket 1945 és 1989 között fogva tartottak, deportáltak vagy munkatáborba kényszerítettek. A valós számuk azonban ennek a többszöröse:

becslések szerint legalább félmillió személyt hurcoltak meg, de ennek nem maradt fenn semmilyen írásos nyoma, mivel eljárás nélkül zárták be őket.

A hivatalos adatok szerint 3 800 személy vesztette életét 1945 és 1964 között a kommunista börtönökben, közülük 137-et halálra ítéltek és kivégeztek.

Mindeddig országosan mintegy 29 ezren jelentkeztek a kárpótlásra, de számuk még növekedhet, ha minden érintett értesül a lehetőségről. Remélhetőleg senki nem fog visszaélni a kárpótlásokkal, ahogy történt például a forradalmár-igazolványok esetében.

Az állami büdzsét egyébként évente 700 millió lejjel kurtítja meg a szabályozás.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS